Mivel etesd az allergiás babádat?

A környezetben lévő anyagokat a szervezet idegenként ismeri fel és ezekre túlérzékenységi reakcióval válaszol, ami különböző betegségi tünetek kialakulását eredményezi. A legtöbb emberben a szervezet immunrendszere ezeket az idegen anyagokat tolerálja és betegség nem alakul ki. Ha azonban a szervezetnek ez a védekező rendszere nem működik tökéletesen, allergiás tünetek alakulhatnak ki a bőrön, a légzőrendszerben és a gyomor-bélcsatornában.

Allergiát a legkülönbözőbb anyagok okozhatnak: házipor, virágporok, állati szőr, tápanyagok és gyógyszerek. Csecsemő és kisgyermekkorban a táplálékokban lévő fehérjék (tehéntej, tojás, szója, hal, dió, stb.) váltanak ki leggyakrabban allergiás reakciót. A szervezet immunológiailag legvédtelenebb a csecsemőkorban, ekkor alakul ki leggyakrabban allergiás megbetegedés.

A szoptatás korai elhagyása, idegen fehérjék korai étrendbe iktatása és a családi allergia hajlam hozzájárulhat a gyermekben az allergia kialakulásához. Csecsemőkorban a bélnyálkahártya védelmi funkciója még nem érett és a nem tökéletesen lebontott fehérjék a szervezetbe bejutva szenzitizációt (túlérzékenységet) válthatnak ki. Az allergiás megbetegedés kialakulására hajlamos egyéneket atópiásoknak nevezik.

Kik az allergiára veszélyeztetett csecsemők?

Körülbelül az újszülöttek 10-15%-a tekinthető veszélyeztetettnek allergiás megbetegedések kialakulására. Ha az egyik, de különösen ha mindkét szülő, vagy a gyermek testvére allergiás, akkor nagy az allergia kialakulásának a veszélye. El lehet kerülni az allergiás megbetegedést?Igen! Hiszen a veszélyeztetett csecsemőknek csak mintegy 2-3% lesz például tehéntej allergiás. Ma már az allergiás megbetegedés megelőzésére vannak olyan ajánlások, amelyeknek a betartása esetén csökkenthető a megbetegedés kialakulásának veszélye.

Milyen betegségeket okozhat az allergia?

Nem mindig könnyű az allergiás eredetű és az egyéb okok által kiváltott betegségek elkülönítése. Az allergia jelentkezhet hányás, elhúzódó hasmenés, étvágytalanság formájában. De a bőrön csalánkiütést és ekcémát is okozhat. Együtt járhat a szemhéj duzzanatával és a nyálkahártyák gyulladásával. Krónikus tüsszögés, köhögés a légúti allergiás megbetegedés jele lehet. Ezek a megbetegedések elhúzódóvá és súlyossá válhatnak, ha nem ismerik fel az allergiás eredetet és nem térnek át megfelelően összeállított diétás étrendre.

Hogyan előzhető meg az allergiás megbetegedés kialakulása?

Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az allergiára veszélyeztetett csecsemő minél később találkozzon az allergia kialakulását elősegítő tényezőkkel. Ilyen módon, ha nem is 100%-os a védelem, de csökken az allergia kialakulásának veszélye.

Hogyan tápláljuk az allergiára veszélyeztetett csecsemőt?

– A veszélyeztetett csecsemőt minél tovább kell szoptatni, számára legjobb táplálék az anyatej. Az anyatejjel a csecsemő nem kap fajidegen fehérjét.

– Atópiás családokban célszerű, ha a szoptatás alatt az édesanya is figyel saját táplálkozására. Hogy ez megfelelő legyen úgy a szoptató anya, mint a kisbaba számára, az anya beszélje meg étrendjét az orvosával vagy a védőnőjével.

– Ha nem elegendő az anyatej mennyisége vagy ha kezdettől fogva nincs lehetőség a szoptatásra, a babákat olyan speciális tápszerrel kell táplálni, amelyben az idegen fehérjék olyan mértékig le vannak bontva, hogy azok már allergiás reakciót a szervezetben nem váltanak ki. (csökkentett allergenitású, hypoantigén, vagy hypoallergén tápszerek)

– A hozzátáplálást 6 hónapos kor előtt lehetőleg ne kezdjük el.

– A nagy allergén aktivitású ételeket (tojás, tej, hal) csak l éves kor után adjunk.

– Gondosan portalanítsuk a lakást, kerüljük a tollpárna használatát.

– Ne tartsunk háziállatot.

– A szoptató anya ne dohányozzon, biztosítsuk, hogy senki se dohányozzon a gyermek környezetében.

– Speciális csecsemőtápszerek alkalmazása megelőzésre az allergiára veszélyeztetett csecsemők számára. Az allergia kialakulásának megelőzésére ugy nevezett hidrolizált tápszereket kell alkalmazni. Ezek olyan csecsemőtápszerek amelyekben a fehérjék olyan kis részecskékre van lebontva amelyet a csecsemő immunrendszere már nem ismer fel, így az allergia kialakulásának veszélye lényegesen csökken.

Kezelés tehéntejfehérje allergia esetén

Ha az orvos tehéntej allergiát állapított meg a gyermeknél, a táplálék nem tartalmazhat tehéntejet még nyommennyiségben sem. A tehéntej helyettesítésére speciális hidrolizált tápszerek ajánlottak. Ezekben a tápszerekben a fehérje, amelyből a tápszert előállították, olyan nagymértékben hidrolizált, hogy már allergiás reakciót nem vált ki. A hidrolizált tápszerek íze eltér a normál tápszerekétől. Minél nagyobb fokú az előemésztettség, annál biztonságosabb allergia szemponjából a tápszer, de az íze kevésbé kellemes. Ezek a tápszerek 4-6 hónapos korig önállóan, 6 hónapos kor után más táplálékokkal együtt biztosítják a csecsemő megfelelő, egészséges fejlődését.

Allergia esetében nagy gondot kell fordítani arra, hogy az élelmiszerekben ne forduljon elő még rejtett formában és kis mennyiségben sem az allergiát kiváltó tápanyag, mivel nagyfokú érzékenység esetében ezekből már nyom mennyiség is súlyos tüneteket válthat ki. A tej- és tejcukormentes teljes értékű szójatápszerek orvosi ajánlás alapján szintén alkalmasak lehetnek tehéntejfehérje allergiában és tejcukor felszívódási zavarban szenvedő csecsemők táplálására.

Időről időre fellángol a vita mit ehet a csecsemő és kisgyermek, ha egészséges, mit kaphat ha tehéntejallergiás?

Ez a kérdés gyakran abból a nemes erőfeszítésből fakad, hogy a gyermekek étrendjét – úgy a szülők mint a gyermekekkel foglalkozó orvosok, védőnők és élelmiszer előállítók – egészségesebbé és jobbá tegyék. Sokak számára nehezen elfogadható, hogy világszerte megváltozott a csecsemő és kisgyermek táplálása, és a táplálékallergiás csecsemők és gyermekek étrendi kezelése. Ebben a vonatkozásban gyakran hangzik el, hogy más emlős állat teje, mint például a kecsketej fogyasztható tehéntej allergiában.

Mi a jelenlegi tudományos-orvosi álláspont tehéntejallergia esetében a kecsketej adásával kapcsolatosan?

Ma már nemzetközi ajánlások vannak arra vonatkozóan, hogy semmiféle fajidegen, nem lebontott formában lévő fehérje nem adható tehéntejallergiás betegeknek, ennek megfelelően nem javasolható más emlős állat tejének fogyasztása sem. A kecsketej és juhtej, valamint az ezekből készült tejtermékek adásával kapcsolatosan számos próbálkozás és vizsgálat történt, ami a nehezen betartható szigorú tejmentes étrendből kiutat jelenthetett volna. A vizsgálatok szerint azonban erős kereszt reakció mutatható ki a tehéntej és a kecske, valamint a juhtej között. Ez azt jelenti, hogy a tehéntejallergiás betegben ezek a tejek a tehéntej által kiváltotthoz hasonló betegségi tüneteket eredményezhetnek.

Ezzel kapcsolatban számos szakirodalmi adat áll rendelkezésre, legfontosabb ezek között az 1997-ben a táplálék allergiával kapcsolatban kiadott állásfoglalásnak (Position Paper of Codex Alimentarius, FAO) a kecsketej alkalmazására vonatkozó megállapítása: “a közhittel ellentétben tehéntejallergiában a juh és a kecsketej nem alkalmazható alternativaként, mivel allergiás reakciót válthat ki a fehérjék közötti kereszt reakció miatt. A tehéntejallergia kezelésére csak a nagyfokban (extenziven) hidrolizált fehérje tartalmú tápszerek ajánlhatók.” Gyermeke biztonságos táplálása érdekében a magas allergia kockázatú vagy tehéntejfehérje allergiában szenvedő csecsemő táplálásával kapcsolatosan minden kérdést mindig beszéljen meg gyermekorvosával.

Forrás: