Génmódosítástól kék az eper? 2012-04-04 Diéta Megosztás: Tweet Egyszerre furcsa, hasznos és veszélyes. A tudomány fejlődése újabb és újabb kérdéseket vet fel a génmódosításról. A tudományos társadalom kísérletező kedvű tagjai folyamatosan tesztelik, hol a határ a génmódosításban. Egyes alkotások láttán joggal hihetjük azt, hogy meseországba csöppentünk, hiszen közel sem tekinthető természetesnek, ha egy zöldségesnél kék eprek pislognak ránk a polcról. Persze a kék eper akkor sem természetes, ha nem tud pislogni, és szerencsére egyelőre azt még tényleg nem tud. Tréfálkozni ugyan lehet, de az tény, hogy a génmódosított élelmiszerek körbevesznek minket, csak nem minden esetben ennyire feltűnő a jelenlétük. Mi az a GMO? A génmódosított élelmiszereket sok esetben GM, illetve GMO jelzéssel látják el, ami a kifejezés angol megfelelőjének rövidítése. A génmódosítás során a tudósok megváltoztatják a növények – vagy bármely más élőlény – DNS láncát, azáltal, hogy egy rokonfaj génjét juttatják a kiválasztott egyedbe. A gének manipulációjával, jobb tulajdonsággal rendelkező élelmiszert képesek előállítani. A tudomány célja tehát, hogy a társadalom számára hasznos dolgot teremtsenek, mégis sokan tartanak a végeredménytől, illetve attól, hogy pontosan nem tudni, hova vezet el ez a járatlan út a tudományban. Miért pont kék? A kék eper első elgondolásra nem tűnik különösebben hasznosnak a társadalomra nézve, annál inkább érdekesnek. Mi rejlik mögötte? A tudósok megvizsgálva különböző fajokat, olyan halra bukkantak, ami képes termelni egy anyagot, amivel ellen tud állni a jeges víznek, túlélve a hideg környezetet. Ezt a tulajdonságot igyekeztek az eperbe juttatni, ami így nem csak kék lett, de egyben fagytűrővé is vált. A génmódosítás árnyoldalai Az új tulajdonságoknak ára van. Közvetlen hatásként termelődhetnek olyan méreganyagok az előállított gyümölcsökben és növényekben, melyek mérgezőek az emberi szervezet számára. Ugyan a kártevő rovarok és vírusok sem támadják az élelmiszert, de ez kevésébe értékelhető, ha megbetegíti a társadalmat. Közvetett hatásai szintén megjelennek a tudományos tevékenységnek. Mivel egy természetes folyamatba avatkozik be az ember, az hatással lesz az élővilágra és a táplálékláncra egyaránt. Bár még csak egy évtizede van a köztudatban a fogalom, már ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy egyes rovarfajok kipusztuljanak ennek hatására. Bizalmatlanok a fogyasztók A tudatos fogyasztás nem csak a mennyiségre, de a minőségre is különös figyelmet fordít. Azok a vásárlók, akik tisztában vannak a hosszú távú következményekkel, és az egyelőre sok esetben kérdéses hatással mind ránk, mind az élővilágra és a társadalomra nézve, kétszer is meggondolják, hogy a természetes, vagy a mesterségesen előállított, génmódosított terméket teszik-e bele a kosarukba. Természetesen ez mindenkinek a saját döntése marad. vid4u.init(480,360,’Yxu0FQQ9yi’,null,3); Forrás: