Bűn majd bűnhődés! 2012-04-25 Kívül-belül Megosztás: Tweet A Vanderbilti Egyetem és a Harvard Egyetem munkatársai a harmadik, ítéletet meghozó fél szempontjából modellezték a büntetés pszichéjét. Az olyan bűnök, mint a hazugság, csalás, lopás, vagy más társadalmi normákat sértő cselekmények megbüntetése akkor is, ha az ítéletet meghozót nem éri közvetlen károsodás, kifejezetten emberekre jellemző magatartás. A harmadik fél ítélete működteti korunk igazságszolgáltatási rendszerét, és ez az egyik legfontosabb tényező, ami megmagyarázza az emberi társadalomban való a kivételes szintű együttműködést. A Nature Neuroscience áprilisi számában közölt tanulmány a jelenség idegtudományi hátterére keresi a választ. A szerzők megállapítják, hogy a harmadik fél ítéletét jelentő magatartás véghezviteléhez számos gondolkodásbeli és agyi strukturális feltétel szükséges, melyek evolúciós fejlődés következtében alakultak ki. Az evolúció során a legegészségesebb, illetve a legönzőbb – legnagyobb szelekciós előnyt biztosító – gének maradnak fenn. Azonban a cikket jegyző René Marois és Joshua Buckholtz szerint ennek némileg ellentmond, hogy a másik megbüntetése a nem érintett fél számára nem jelent közvetlen genetikai előnyt. Mindazonáltal a populáció szintjén javítja az utódok túlélést, és végeredményben stabilizálja azt a társadalmat, mely jórészt a nem rokon egyének egymással való kommunikációjából, együttműködéséből áll – ehhez pedig alapvető a szociális normák betartása és betartatása. A szociális standardok között vannak kulturális jellegzetességek (például az ellenkező neműek esetén a köszöntés jele a mindkét arcfélre adott puszi), vannak egyetem szabályok, melyek kultúránként eltérő súllyal jelennek meg („Ne paráználkodj!”), illetve olyan normák, melyek minden kultúrkörben szigorúan büntetendőek („Ne ölj!). Jelen kutatás által felállított biológiai modell szerint ezeknek mind-mind megvan a maga genetikai háttere, ugyanis az előnyös magatartásformákat meghatározó gének fennmaradnak az utódban, míg az azzal ellentétesek kiszelektálódnak – akár az igazságügyi rendszer hatékony működésének következtében. A kutatók ráadásul azt is pontosan képesek voltak meghatározni, hogy az ítélkező magatartásért pontosan milyen agyterületek felelősek. vid4u.init(480,360,’Yxu0FQQ9yi’,null,3); Forrás:
