Hajjaj, csomókban hullik a haj!

A hajhullás természetes jelenség – egy bizonyos szintig legalábbis, sőt, bizonyos évszakokban még fokozódhat is -, érthető módon azonban senki nem örül neki.

A hajhullás szó valószínűleg mindenkiben negatív érzést kelt, hiszen egy olyan problémáról beszélünk, amely nagyon is szembetűnő és kellemetlen, sokan pedig egyenesen pánikba esnek, ha párnájukon vagy a fésűn jóval több hajszálat találnak, mint szoktak. 

A pánikroham helyett jobb, ha körbenézel, mit is tehetsz. Mi utánanéztünk, milyen okok állhatnak a hajhullás hátterében, ebben Dr. Siklós Krisztina, a Dr. Rose Magánkórház bőrgyógyásza volt segítségünkre.

Haj élet…

Korábban tévesen úgy gondolták, hogy a hajhullás (hajritkulás, kopaszodás) kizárólag férfiakat érintő probléma, a hajhullást elszenvedők 40%- a azonban nő. Mindkét nem esetében a hajvesztés az önbecsülésre és érzelmi stabilitásra is rendkívül negatív hatású lehet.

„Ahhoz, hogy a hajhullás mechanizmusát megértsük, fontos ismernünk a haj életciklusát – kezdi Siklós doktornő. “A fejbőr 100.000-150.000 szőrtüszőjének 95%-a mindenkor növekvő (anagén) fázisban van, amely átlagosan 1000 napig tart. A maradék nyugalmi (telogén) fázisban van, átlagosan 100 napig; ezt követően a hajszál spontán kihullik. Létezik viszont egy rövid köztes állapot (katagén), mely kb. 10 napig tart.”

“Átlagosan napi 50-80 hajszálunk hullik ki, heti egyszeri hajmosás mellett akár egyszerre több száz is. Amit mindennap a környezetünkben – zuhanyzóban, ruházaton – látunk, azok telogén hajszálak. Időnként azonban látszólag napi 50-80-nál több hajszál is kihullik. Amikor a hajhullás tartósan és jelentősen intenzívebb az átlagosnál, a fejbőr bizony láthatóvá válhat.  A hajsűrűség az életkorral változik, nagyon idős korban azonban a haj jelentős megritkulására kell számítani” – tudhatjuk meg a bőrgyógyásztól.

Sokféle lehet

A hajhullást (más néven alopéciát) kóroki tényezők és klinikai megjelenés alapján számtalan csoportra oszthatjuk: beszélhetünk diffúz hajhullásról (amikor a haj egyenletesen ritkul meg), foltos hajhullásról (ún. alopécia areata), traumás hajhullásról (pl. gyermekeknél a haj csavargatása okozta ún. trichotillomania), de lehet androgén vagy férfi-típusú hajhullás (ez a leggyakoribb), heges hajhullás (mely súlyos autoimmun betegségek egyik tünete lehet), és még sorolhatnánk.

A férfi- típusú (ún. androgén) alopécia mellett a másik két leggyakoribb fajta a diffúz hajhullás és az alopécia areata. A diffúz hajhullásnak egy sor nehezen megfogható oka van, ezért sokszor ez a fajta hajhullás a legnehezebben diagnosztizálható. Utóbbi egy klinikailag egyértelmű kórkép, de oka az orvostudomány jelenlegi állása alapján sajnos ismeretlen.

Szülés után sem ismeretlen fogalom

A szülés utáni hajhullás a legtöbb nőt nem éri váratlanul. Szülést követően 2- 4 hónappal kezdődik, és pár hónap alatt spontán megszűnik.  Általában úgy vélik, hogy a terhesség alatti magas ösztrogénszint felelős az anagén fázis meghosszabbodásáért, és a hajnövekedés szinkronizálódásáért. Az ösztrogénszint csökkenése az ilyenkor fellépő jelentős arányú telogén fázisba kerülésért felel.

Lehetséges okok – Mikor forduljunk orvoshoz?

A hormonális tényezők közül legismertebb a pajzsmirigy túl-, illetve alulműködéséhez társuló hajhullás, de ilyenkor a hormonváltozás egyéb tüneteket (pl. súlyvesztés vagy súlygyarapodás) is okoz. A kísérő hajhullás rendszerint megszűnik, amikor a hormonegyensúly helyreáll. A pajzsmirigyhormon-szint és a hajhullás mértéke közötti pontos összefüggés nem ismeretes.

Ahogy már írtunk róla, a természetes hajhullás normális, nincs ok a pánikra, de ha rendellenes, kóros mennyiségű hajvesztést észlelünk, mindenképpen érdemes szakemberhez fordulnunk. „Az orvos ilyenkor részletesen kikérdezi a beteget (a családban volt-e hasonló vagy komolyabb betegség, fogyás, gyógyszerszedés, stressz, stb. a közelmúltban), megtekinti a hajas fejbőrt, speciális csipesz segítségével több (40- 50) hajszálat húz ki, melyeket ezt követősen fénymikroszkóppal megvizsgál, esetleg a fejbőrből szövettani vizsgálat céljából mintát vesz, és laboratóriumi vizsgálatokat (hormonszint meghatározás, szérum vas-, cinkszint meghatározás) végez. A hajhullás igazából csak akkor kezelhető hatékonyan, ha a hátterében álló okot megtaláljuk, és orvosolni tudjuk” – fejti ki a dr. Siklós Krisztina.

Forrás: https://napidoktor.hu/index