Mit nevezünk tanulási zavarnak? 2012-07-09 Kórkép Megosztás: Tweet Tanulási zavarnak tekintjük azt az – intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre "Tanulási zavarnak tekintjük azt az – intelligencia szint alapján elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünet együttessel. Ezek a részképesség-zavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurolizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei felnőttkorban is ellelhetők. Kognitív és tanulási terápiával jól befolyásolható. Társuló tünetként megjelenhet enyhe értelmi fogyatékosságnál, érzékszervi sérülésnél és beszédhibánál. Ezekben az esetekben is (specifikus) tanulási zavarról beszélünk." (Sarkadi – Zsoldos 1992/93.) Mi áll a háttérben? Pici idegrendszeri sérülés következtében lelassulnak az érési folyamatok: pl. nem mászik, részképesség zavar léphet fel, aminek tanulási zavar lehet a következménye. "Feltehetőleg valamely finom idegrendszeri sérülés következményeként fellépő agyi diszfunkcióval állunk szemben, melynek következtébe sérül az érzékelés-észlelés folyamata is." (Juhász – Dékány, 2007.) "Tanulási zavarról abban az esetben beszélhetünk, ha az ép értelemmel és ép érzékszervekkel rendelkező, kulturálisan vagy gazdaságilag nem hátrányos helyzetű gyermek, a tanuláshoz szükséges egy vagy több képesség hibás működése miatt, bizonyos tantárgyakból nem tud megfelelni az adott szinten megszabott minimális követelményeknek. A tanulási zavar fogalma számos differenciál-diagnosztikai képet foglal magában. Tartalmazza például mindazokat a magatartási zavarokat, amelyeket az elmúlt években előszeretettel neveznek minimális agyi károsodásnak (Minimal Cerebral Dysfunction – MCD). Tartalmazza továbbá a figyelemdeficit (attention deficit disorder) fogalmát is, hiszen látni fogjuk, a figyelem hiányosságai mindig tanulási zavarokhoz vezetnek." (Ranschburg, 1998.) Specifikus tanulási zavarok A specifikus tanulási zavarok kifejezés olyan tünet-együttes összefoglaló elnevezése, amelynek mind meghatározása, mind eredete, de még tünetei is vitatottak. Nem véletlen, hogy szakmai körökben is többféle terminus használatos: POS (pszicho-organikus szindróma) MCD (minimális cerebrális diszfunkció) tengelyszindróma szenzoros integrációs zavar részképességzavar parciális teljesítményzavar neurogén tanulási zavar szériális gyengeség diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia tanulási zavarok tanulási rendellenesség tanulási nehézség specifikus tanulási zavarok Az elnevezésbeli bizonytalanság nem magyar jelenség. Angliai szakemberek a tanulási zavarokat a "specific learning difficulties (SLD)" kifejezéssel jelölik, míg az amerikai szakirodalom "learning disabilities (LD)" használatos. Kirk és Bateman (1962) eredeti definíciója szerint: A tanulási zavar olyan elmaradás vagy megkésett fejlődés a beszéd, olvasási, írási, számolási folyamatokban vagy más iskolai tárgyakban, amelyet lehetséges agyi diszfunkció és/vagy emocionális vagy viselkedési zavar által okozott pszichológiai hátrány eredményez. Nem értelmi fogyatékosság, érzékszervi hiányosság, kulturális vagy oktatási tényezők okozzák. A meghatározás hangsúlyozza a tanulási zavarnak az iskolával kapcsolatos viselkedésben való megjelenését és sérült pszichológiai folyamatokkal való kapcsolatát. Ez a leírás lényegében minden további definíció alapja." (Gyarmathy 2007.) Tanulási zavarok és a mozgás összefüggése Az agy fejlődése szempontjából létfontosságúak az olyan alapvető mozgásformák, mint a kúszás, mászás. Ha ezt egészséges gyerekek valamilyen oknál fogva nem végezhetik, fejlődésük éppúgy lemarad, mint társaiké, illetve később tanulási zavarral fognak küzdeni. Ha a mozgásfejlődés bármely szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé, a kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek, differenciálódnak megfelelően. Több terület elégtelen működése tanulási nehézséghez, viselkedési problémákhoz, magatartási zavarhoz vezethet, mert a mozgás segítségével járódnak be az agyi idegpályák, fejlődnek az agyi rendszerek. Az idegrendszer fejlettségéről az elemi mozgások tájékoztatnak (kúszás, mászás, járás, ugrás) Többnyire, ha sikerül felszámolni az idegrendszer szerveződésébe becsúszott hibákat, a tanulási zavarok tünetei jelentősen csökkenek: javul az olvasás, a helyesírás, szebbé válik a külalak, oldódnak a számolási nehézségek. Az idegrendszerünkre a legközvetlenebb módon, a mozgáson keresztül lehet hatni. Az idegrendszer érése és a mozgásfejlődés szoros egységben valósul meg. Az idegrendszer fejlődése egyre újabb és újabb mozgásformák megjelenését teszi lehetővé, ezeknek a mozgásoknak a gyakorlása pedig visszahat az idegrendszerre, elősegíti fejlődését, érési folyamatait. A mozgásfejlődés és vele együtt az idegrendszer fejlődése szigorú hierarchia szerint valósul meg. Ha kimaradnak egyes lépések, vagy nincs elegendő idő, esetleg elegendő tér és lehetőség a gyakorlásra, akkor hibák csúszhatnak a fejlődésébe. Az idegrendszer egyes területei alulszervezetté válnak, amelynek következményei legtöbbször az iskolában jelennek meg tanulási zavar formájában. Seregi Teréz Forrás:
