Márpedig az én gyermekem a legokosabb!

A szeptemberi iskolakezdést követő pár hónapban kiderül, hogyan veszi az akadályokat gyermekünk a tanórákon, hogyan teljesíti a feladatokat.

LÁTÁS ÉS HALLÁS PROBLÉMÁK

Oka: Ha a gyermekünknél tanulási problémákat észlelünk, annak egészen egyszerű oka is lehet – előfordulhat, hogy nem lát, vagy éppen nem hall rendesen.

Tünetei: Amennyiben látásproblémával állunk szembe, a gyermek hunyorog vagy „kilóg a padból”, rosszul másol a tábláról. Ha a hallásával van gond, akkor sem figyel, szórakoztatja magát és a többieket, hiszen nem hallja, amit a tanár mond, így számára unalmassá válik az óra.

Gyakorisága: A kisiskolások körében is gyakori a rövidlátás, az egyik szem gyengesége, a szemtengelyferdülés. A fülnél a hurutos megbetegedések, a megnagyobbodott mandulák, fülgyulladások okozhatnak problémát.

Megoldás Mindenképpen forduljunk gyermekünkkel szakorvoshoz!

ADHD – FIGYELEMHIÁNYOS HIPERAKTIVITÁSI ZAVAR

Oka: a homloklebenyben található figyelemközpont sejtjeinek száma alacsony, vagy működésük nem megfelelő, ezért az egyébként intelligens gyermek nem tud folyamatosan figyelni egy dologra

Tünetei: ADHD-ra utalhat, ha a gyermek nehezen tud koncentrálni egy feladatra, nehezen memorizál, nem tud nyugton maradni, izgő-mozgó, mint akit felhúztak, fészkelődik a széken vagy matat a kezével, esetleg rendszeresen válaszol mielőtt a kérdést befejezték volna, vagy gyakran félbeszakít másokat beszélgetés, játék közben.

Gyakorisága: Magyarországon 70 000 gyermeket érinthet a betegség, minden általános és középiskolai osztályban lehet legalább egy ilyen problémával küzdő gyermek.

Megoldás: Az ADHD-val orvoshoz kell fordulni, hiszen a betegség komplex terápiával eredményesen kezelhető. A szülők elsőként forduljanak a területileg illetékes Nevelési Tanácsadókhoz, továbbá gyermekpszichiátertől kérhetnek tanácsot.

DISZLEXIA

Oka: Lehet beszédfejlődési-beszédértési probléma. Megkésett mozgásfejlődés, testtartási vagy egyensúlyi zavar is okozhatja.

Tünetei: Óvodás korban – A diszlexiás gyermekek gyakran nem tudják, melyik a jobb- és a baloldal, merre van a fel és a le, az előtt és a mögött. Sokszor nehezen kapják el a labdát, rosszul fogják a ceruzát, későn kezdenek el beszélni. Bohóckodással, csúfolódással hívják fel magukra a figyelmet, vagy zárkózottak, nem szívesen barátkoznak társaikkal.

Iskolás korban – Olvasásnál gyakoriak a betűtévesztések, betűkihagyások,- betoldások, szótagkihagyások, fordítások, pl. b-d, u-n, szótagok, szavak, betűsorrend megfordítása: le-el, gém-még. A diszlexiás gyermek lassan olvas, nehezen érti meg a szöveget. Ha írni kell, gyakran vét helyesírási hibát.

Gyakorisága: A gyermekek 2-7% diszlexiás, ez több tízezer kisiskolást jelenthet évente.

DISZGRÁFIA

Oka: Csakúgy, mint a diszlexiánál, a diszgráfia oka is lehet beszédfejlődési-beszédértési probléma vagy megkésett mozgásfejlődési, testtartási vagy egyensúlyi zavar.

Tünetei: A diszgráfiás gyermek nem az oldal felső bal sarkában kezd írni. Össze-vissza lapoz, találomra választ ki egy oldalt, ott pedig akár az oldal közepén vagy alján kezdhet el rajzolni, színezéskor nem képes a vonalak között maradni. Írása csúnya, rendezetlen. Azonos betűk, formák rajzolásakor nincsen meg az egyenlő távolság, a betűméretek nőnek majd csökkenek. A diszgráfiás gyermek írásképe rendezetlen. A betűk formája gyakran szögletes, szálkás, szépnek nem mondható. Előfordul, hogy a szavakat egészen közel írja egymáshoz, majdhogynem egybeérnek, egy másik sorban pedig óriási távolságot hagy két szó között. Képtelen egy mozdulattal leírni egy szót, szinte betűnként felkapkodja a ceruzát.

Gyakorisága: Minden tizedik gyermeket érint.

A diszlexia és a diszgráfia kezelése: Logopédus szakember tud segíteni gyermekünknek. A terápia mellett fejlesztő játékokat és tevékenységeket kell a gyermek mindennapjaiba beépíteni mind az óvodában, mind az iskolában. Ilyen például az origami, mindenféle kirakós játék, mozaik, labirintusok, memória- és társasjátékok, kártyajátékok, szókitalálós és találós kérdések, mese, vers, ének, rajz, bábozás.

Forrás: