Jobb egyedül, mint párban! – 1 rész

A népszerű amerikai tévésorozat és film, a Szex és New York harmincas éveikben járó szingli főszereplői nem valószínű, hogy mintaként szolgálnának a közel-keleti nők számára.

Pár éve a mozifilm második részét részben Abu-Dzabiban készítették, de a hatóságok leállították a forgatást, és elejét vették az alkotás bemutatásának is. Ennek ellenére a magányos életforma a Perzsa-öböl vidékén is kezd teret nyerni, 2020-ra pedig világszerte 20 százalékkal nő majd az egyedül élők száma.

Az Egyesült Arab Emírségek házassági alapja, a jegyespároknak anyagi támogatást nyújtó állami szerv legfrissebb statisztikája szerint az országban a 30 évnél idősebb nőknek mintegy 60 százaléka nincs férjnél, míg 1995-ben ez az arány még csak 20 százalék volt. Szaid al-Kitbi kormányszóvivő “igen aggasztónak” nevezte ezt a trendet.

2020-ra 20 százalékkal nő az egyedül élők száma a világon

Az emírségek nincs egyedül ezzel a problémával. Az egyedülállók száma a világon szinte mindenhol emelkedik. Az Euromonitor nevű kutató cég előrejelzése szerint 2020-ra 48 millióval, 20 százalékkal nő a világon az egyedül élők száma. Ez azt jelenti, hogy a világ legnagyobb részén ők alkotják a leggyorsabban gyarapodó létszám szerinti háztartási csoportot – írta a The Economist.

A trend a gazdag nyugaton a legegyértelműbb, ahol már hosszabb ideje megfigyelhető. Az amerikai felnőtteknek például a fele nem házas, ami 22 százalékkal több, mint az 1950-es években. Csaknem 15 százalékuk, vagyis az 1950-ben mértnél 4 százalékkal több, egyedül él.

Az egyedül élők száma azonban a feltörekvő gazdasági országokban is rohamosan nő, s ez átalakítja a fogyasztási szokásokat. Brazíliában a magányosok által leginkább kedvelt készételek éves eladása csaknem megduplázódott az utóbbi öt évben, és elérte az évi 1,2 milliárd dollárt. Ezen belül a levesek eladása a háromszorosára nőtt.

Bár a jelenség globális, a mögötte álló okok különbözőek. Dilma Rousseff, Brazília egyedülálló elnöke egy olyan országot irányít, ahol a gyors iparosítás együtt járt azzal, hogy a házasságok száma csökkent, az első házasságukat megkötők életkora pedig megemelkedett.

Japánban a nők nem hajlandók feláldozni a karrierjüket az anyasággal együtt járó kötelmekért. Még a mohamedán Iránban is sok nő részesíti előnyben a tanulást a házassággal szemben, használja ki az új, enyhébb válási törvényeket, vagy villogtat hamis karikagyűrűt azért, hogy önállóan lakáshoz jusson.

Nyugtalanítóbb a kép Kínában és Indiában, ahol a fiú csecsemők kiválasztásának sötét művészete azt ígéri, hogy korlátolt házasodási lehetőséggel bíró magányos férfiak egész nemzedéke nő fel. Ennek épp az ellenkezője igaz az afro-amerikaiakra. Az amerikai börtönrendszer a 19 és 34 év közötti fekete férfiak közül minden kilencediket elnyeli, és csökkenti a lehetőséget azon fekete nők számára, akik általában nem szívesen mennek hozzá faji csoportjukon kívüli férfihoz.

Három magyarázat azonban általános érvényűnek mondható:

• Az első az, hogy a nők szakmai lehetőségeik gyarapodásának köszönhetően általában később mennek férjhez.
• A második, hogy az élettartam megnövekedése miatt a magára maradt házastársak jelenleg hosszabb idővel élik túl a párjukat, mint korábban.
• A harmadik: a változó társadalmi attitűd sok országban ahhoz vezet, hogy a házasság előnyei – pénzügyi biztonság, szexuális viszony, stabil kapcsolat – ma gyakran a hitvesi hálószobán kívül találhatók meg.

Cikkünk második felében az egyedülálló háztartások hátrányairól olvashattok!

Forrás: https://napidoktor.hu/index