Apák GYES-en 2013-02-11 Kebelbarát Megosztás: Tweet A gyermekvállalás mindkét fél ügye. Manapság az sem ritka, hogy a kispapák mennek GYES-re. De mi állhat a háttérben? Milyen okok miatt döntenek az apukák a GYES mellett? Bár gyermek kihordására, megszülésére és az emlőből való táplálásra csak a nők képesek, a gyermekvállalás közös ügy, amelyben az apáknak is fontos szerep juthat, attól függően, hogy mennyit szeretnének és tudnak vállalni ebből. Van, aki még kispapaként GYES-re is szívesen elmegy, és lehet, hogy nem kizárólag anyagi, hanem érzelmi indíttatásból. Bár ők vannak kevesebben, a kispapák a társadalom üde színfoltjai lehetnek. Már az anyaméhben Már a közösen tervezett fogantatás, majd a terhesség ideje alatti megfelelő odafigyelés sokat jelenthet a leendő apáknak. A lelkükben már a kezdetekkor ott van az apává válás gondolata, megkezdődik a tudatos vagy tudattalan fantáziálás arról, hogy vajon milyen érzés lesz apának lenni. Különféle „apaképek” jelenhetnek meg, amelyekkel néha jó eljátszani, néha pedig ijesztőek is lehetnek. Mindezek nagyrészt attól függnek, hogy milyen tapasztalatai voltak a férfinak a saját apjával, nagypapáival, illetve milyen más minták jelentek meg az élete során. Az a férfi, aki esténként simogatja a párja pocakját, beszél a gyermekhez, izgatottan vesz részt az ultrahang vizsgálatokon, követi a gyermeke fejlődését, komoly lelki előnyökkel indul a „jó apává” vagy kispapává válásban. Születés után Az apás szülés életre szóló élmény, hiszen ha az apa jelen van a gyermeke világrajövetelekor, esetleg a köldökzsinórt is ő vághatja el, talán nem fogja azt érezni, hogy kimaradt valami fontos eseménynél a gyermeke életében. Miután megszületett a gyermek, az apa a kezdetektől komoly részt vállalhat a gondozásában. Felmerülhet a kérdés, hogy a család anyagi és érzelmi stabilitása szempontjából mi a legoptimálisabb megoldás, vagyis ki maradjon GYED-en, GYES-en. A döntés szempontjai Az első és talán a legfontosabb, hogy az anya mit szeretne. Igényli-e, hogy ő maradjon otthon, vagy szívesen átengedi párjának a klasszikus anyaszerepet. Ha nem érzi magát ettől rossz anyának, és a párja sem úgy tekint önmagára, mint egy férfiasságától megfosztott személyre, érdemes továbbgondolni, hogy ki maradjon otthon. Olvass még több cikket az apaságról! Nem szerencsés, ha a versengés motivál Megtörténhet, hogy bizonyos apák csupán bizonyítani szeretnék, hogy ők is képesek az anyaszerep betöltésére, sőt, szinte versengenek az anyákkal. A háttérben sokszor az attól való félelem húzódik meg, hogy a gyermekük nem fogja őket eléggé szeretni, ha nincsenek mindig vele, illetve, hogy az anya behozhatatlan előnnyel indul a „gyermekért vívott harcban”. A versengésnek semmi értelme, hiszen egy gyermeknek mindig szüksége lesz egy apára és egy anyára, és a két szerep sorrendje bármikor felcserélődhet, anélkül, hogy ez bárkinek traumát okozna. A fő döntési szempont a józan belátás és a segítőkészség legyen. Amennyiben a férfi felismeri, hogy a gyermekgondozás körüli teendők jelentős része megosztható, és a párja is szívesen adja át a GYED, GYES előnyeit és hátrányait, továbbá a családi költségvetésnek is hasznos a szerepcsere, érdemes az apának igényelni ezeket. A gyermekgondozás során – nemtől függetlenül – valóban jelentősen fejlődhetnek olyan tulajdonságok, amelyeket aztán mind a gyermeknevelésben, mind más emberekkel való kapcsolatban gyümölcsözők lehetnek, úgymint az empátia, a türelem, a kompromisszumkészség, az érzelmek kifejezése, a gyöngédség, a tolerancia. A tekintélyelvű apák talán attól tartanak, hogy ha mindezekkel a tulajdonságokkal rendelkeznének, nem tudnának kellő tiszteletet parancsolni a gyermeküknek, nehezebb lenne betartatni velük a szabályokat, a társadalmi normákat. Még ha részben így is lenne, akkor sem kell attól félteni egy gyereket, hogy túl sok szeretetet, megértést és gyengédséget kap, ellenben ha nagyon keményen nevelik, lehet, hogy lázadni is intenzívebben fog, és nem csak az apa ellen. Forrás:
