Nyári baleseteknél – trombózisveszély! 2013-05-23 Szív és érrendszer Megosztás: Tweet Szabadság alatt szerzett izomsérülések, csonttörések azonban nem csak hosszan tartó gipszet jelentenek, de mélyvénás trombózis kialakulásához is vezethetnek, különösen az arra hajlamos személyeknél. Nyár a kikapcsolódás ideje. Sokan választanak maguknak aktív pihenést, mint kerékpározást, lovaglást, túrázást, siklóernyőzést, vízi sportokat. A felüdülés, testedzés mellett közös vonásuk a fokozott sérülésveszély. A gyakorlatlanság, saját határaink nem jó felmérése csonttöréshez, izomránduláshoz, zúzódáshoz vezethet. Ilyenkor a csontok rögzítése, az izmok pihentetése mellett fontos odafigyelni a trombózis kialakulásának megelőzésére is. Kinél áll fent a trombózis kialakulásának veszélye? A sérülést kísérő mélyvénás trombózis két nagy csoportot érint. Első a genetikai hajlammal bírók csoportja. Rájuk jellemző, hogy a trombózis fiatalabb korban alakul ki. Náluk többször – de nem minden esetben – megfigyelhető, hogy szülőnek, nagyszülőnek is volt trombózisa, illetve a trombózis szokatlan helyen, pl. az agyi nagy vénában, alakul ki. Öröklött vagy szerzett hajlamosító tényezőknél előfordulhat, hogy valamilyen külső "inger" hozza létre a trombózist, mint pl. hormon-szedés vagy éppen baleset. Második csoport a középkor utániak, döntően férfiak. Nekik jellemzően valamilyen krónikus betegség az (pl.daganatok, immun-, vese-, és bélbetegségek, stb.), ami a trombózishajlamot fokozza. Milyen sérüléseknél jellemző a trombózis kialakulása? A trombóziskészség emelkedéséért a roncsolódott szövetekből felszabaduló un. szöveti faktor a felelős, mely az egyik véralvadási enzim aktiválódását 10 milliószorosra fokozza. Minél nagyobb a szöveti sérülés, annál több a felszabaduló szöveti faktor, így a trombóziskészség növekedése is. Legnagyobb szöveti károsodással járó sérülések: a combnyak-, a medence- és a felkarcsont-törés. Teendők a trombózis megelőzésére Azoknál, akik családjában fordult elő trombózis, főleg, ha fiatalon, szokatlan helyeken vagy többszörösen, ki kell vizsgáltatni a hajlam meglétét, mértékét. Ha genetikai zavar áll a háttérben, egyéni megítélés alapján évekig vagy élethossziglan véralvadásgátló megelőző kezelés lehet indokolt. Általános esetben a sérülés méretének megfelelően a baleseti sebész indikál átmeneti időre alvadásgátló gyógyszeres kezelést. A nagy rizikójú betegeknél emellett érdemes szűrésként vénás ultrahangvizsgálatot csinálni még akkor is, ha semmilyen tünet nem utal trombózisra. Természetesen a megfelelő életmód (súlycsökkenés, séta, közepes fizikai aktivitás stb.) a leghatékonyabb megelőzés Forrás:
