Gyász – Az élet újraépítése a házastárs öngyilkossága után

Gyakori a titkolózás, a szégyen, a megbélyegzés

A gyász mindig nagyon nehéz – különösen, ha nagyon közel állt hozzánk az elhunyt személy. Bonyolultabb a helyzet, ha a házastárs öngyilkos lett. Hogyan lehetséges túllépni ezen, feldolgozni a történteket?

Nem kérdés, hogy a gyász feldolgozása hosszú időbe telik. Ha közel állt hozzánk az elhunyt személy, mérhetetlen szomorúságot, kétségbeesést, összeomlást okozhat az elvesztése.

A helyzet még rosszabb lehet, ha a házastárs önként távozott – öngyilkosságot követett el. Ilyenkor a párját lelkifurdalás, bűntudat kínozhatja, úgy érezheti, meg kellett volna akadályoznia a tragédiát.

Ilyen helyzetekben is fel kell azonban állni, feldolgozni a gyászt – amelyről két amerikai asszony osztotta meg történetét, könyv formában is.

Betsy Gall ingatlanügynöknek látszólag mindene megvolt: három gyermek, komfortos otthon, jóképű, onkológus férj, akit szeretett. 2019-ben, hálaadás napján azonban Betsy élete összetört: a férje, Matthew kioltotta a saját életét.

A pár nem sokkal korábban Minneapolisból Charlotte-ba költözött, ahol Matt új pozíciót vállalt egy magánpraxisban – ám utólag úgy érezte, hiba volt, „karrier-öngyilkosságot” követett el. Egyre rosszabbul érezte magát. A felesége szerette volna, ha antidepresszánsokat szed, ő azonban attól félt, elveszíti orvosi engedélyét, ha gyógyszert alkalmaz. Pár hónappal a költözés után öngyilkos lett.

Lynette Eddy, a Reno államban élő szociális munkás 2010-ben szintén öngyilkosság miatt veszítette el a férjét. Neje elmondása alapján Bob az évek során eltávolodott saját értékrendjétől, feladta valódi énjét. Megingatta őt a pénz és a kapzsiság, szerencsejátékokba menekült és kicsúszott a lába alól a talaj. Lynette nem tudta pontosan, milyen életet él, de azt igen, hogy nagyon szenved.

Betsynek és Eddynek egyaránt újjá kellett magát és az életét építenie, amikor a férje öngyilkos lett.

Egy szeretett ember elvesztése öngyilkosság miatt semmihez sem hasonlítható veszteség.

Ellentétben azonban a másfajta halálokokkal, az öngyilkosság olyan cselekedet, melyet a halált választó személy hajt végre, a gyászoló túlélőket pedig bűntudat gyötri, kérdések kínozzák őket – mondta Julie Cerel, PhD, a Kentucky Egyetem Szociális Munka Főiskola professzora, az Öngyilkosság-megelőzési és expozíciós laboratórium igazgatója.

Foto: webMD

Amikor egy szerettünk öngyilkos lesz, fejünkben azonnal sorjázni kezedenek a kérdések: „Miért történt ez? Mit rontottam el? Mit csinálhattam volna másként?”

Mint azt Betsy Gall megjegyezte: mindenki, aki ismerte a férjét, ugyanazokat a kérdéseket tette fel magának: valamilyen módon mindannyian magukat hibáztatták, úgy érezték, tudniuk kellett volna, hogy mi történhet, előre látni, megakadályozni.

A túlélők bűntudata rendkívül gyakori. Ő is visszatekint, milliószor feltette már magának ugyanazokat a kérdéseket – tette hozzá Lynette Eddy.

Olykor azonban hiába, hiszen nem tudjuk, mi motiválta az illetőt, aki öngyilkos lett – vélekedik Julie Cerel.

A mentális egészséggel kapcsolatos problémák elviselhetetlenül nehezek. Ha ilyen esetről van szó, az illetőnek hajlandónak kell lennie arra, hogy segítsen magán, senki sem kényszerítheti – jegyezte meg Betsy Gall, akinek házastársa öngyilkos lett.

Hasonló következtetésre jutott Lynette Eddy is: a férjének komoly gondjai voltak, nem számított, mit tesznek mások vagy mit nem. „Rávettem, hogy menjen el tanácsadásra, de ez nem működött. Megpróbáltam rávenni, hogy megnyíljon, de sosem mondta el az igazat. Tisztában vagyok vele, hogy szenvedett, de csak elképzelni tudom, mennyire kínozta a helyzete. Nyilvánvalóan bármit megtettem volna, hogy ezt enyhítsem, de nem engedett közelebb magához” – mesélte néhai férje kapcsán.

Megbélyegzés, titkolózás és szégyen

Azoknak az emberek azonban, akinek a házastársa, szerette öngyilkos lett, nem könnyű ezzel megbirkóznia lelkileg.

Egy kutatás megállapította, hogy azon emberek körében, akiknek öngyilkosság miatt hunyt el szerette – szemben azokkal, akiknek más okból – magasabb szintű szégyen, megbélyegzés jellemző, illetve szükségét érzik annak, hogy titokban tartsák a szeretett személy halálának okát.

A titkolózás gyakran kialakul, a családon belül és az oda nem tartozó emberek irányába is – ez azonban családi működési zavarokhoz vezethet. A közösségi oldalaktól és a barátoktól való elzárkózás pedig megnehezítheti a gyászt és a gyógyulást.

„Sok, öngyilkosság miatt gyászoló ember nem szívesen mondja el másoknak a halál okát, vagy nem beszél róla – mondta Cerel. – Kutatásunk azonban rámutatott arra, hogy valójában nagyon hasznos nyíltan beszélni a halálról és a szeretett személyről.”

Gall és Eddy nyíltan beszéltek veszteségeikről. Sőt, mindketten könyvet írtak tapasztalataikról. Mindketten abban bíznak, hogy köteteik hozzájárulnak annak mélyebb megértéséhez, miért vethetnek véget életüknek emberek és hogyan tudnak a családok megbirkózni egy ilyen súlyos veszteséggel.

A gyászolóknak nem szükséges személyes részleteket felfedniük – fontos azonban az emlékezés az elhunytra, ahogyan az is, hogy megengedjék az emberek szeretetét és támogatását. Ez segít abban, hogy kevésbé érezzék magukat egyedül és csökkenjen a megbélyegzés.

Fotó: 123rf.com

Öngyilkosság és bonyolult gyász

A gyász az a folyamat, melynek során a gyászoló emberek keresik, majd megtalálják a módját annak, hogy újra jobban érezzék magukat a világban. A gyász normális és egészséges érzés a veszteség után. A szeretett személy, a házastárs öngyilkossága azonban bonyolult gyászhoz vezet – amelyet elhúzódó gyásznak is neveznek. Megakadályozza a természetes gyógyulási folyamat előrehaladását – mondta Katherine Shear, orvos, gyászkutató.

Akadnak, akik haragot, elutasítást éreznek, vagy árulásnak tartják, hogy a szerettük öngyilkos lett – mindez súlyosbíthatja bűntudatukat és bonyolult gyász alakulhat ki. De nem mindenki reagál így. Lynette Eddy például spirituális gyakorlottságának tulajdonítja, hogy igyekezett „szívén keresztül látni” a férje fájdalmát.

Segítséget kell kérni

Julie Cerel mindenkit arra biztat, ha egy szerette, házastársa öngyilkos lett, szükség esetén forduljon szakemberhez, aki segíthet megküzdenie a gyásszal.

„Gyakran jelentkezik ezeknél az embereknél poszttraumás stressz-zavar vagy akár a teljes szindróma-tünetek is, akkor is, ha nem voltak ott, amikor a tragikus esemény ténylegesen bekövetkezett” – mondta.

A poszttraumás stressz szindrómára, a bonyolult gyász, valamint az öngyilkossággal kapcsolatos gyász egyéb vonatkozásaira – például a harag és a bűntudat orvoslására – léteznek hatékony kezelések. Hasznosak a támogató csoportok is, különösen azok, amelyekben az emberek szintén öngyilkosság miatt gyászolnak.

Természetesen, kell gyászolni, de ne azonosuljunk a gyásszal – ajánlotta Lynette Eddy. „Maradjunk a tanú szerepében. Maradjunk magunkhoz gyengédek, megértőek és fogadjuk el, hogy a gyógyuláshoz idő kell.”