Ezek voltak az őseink kedvenc gyógyteái

Egykor a vidéki emberek az összes fűnek, fának, virágnak ismerték a gyógyhatásait. Volt, amivel borogattak, volt, amit porrá őrölve használtak, kenőcsöt vagy ételízesítőt készítettek belőle, és széles körben alkalmazták a gyógyteákat is – emlékeztetett rá a Greendex.hu oldal, amely összeállítást közölt a nagyszüleink korában leggyakrabban alkalmazott gyógyteákról és a gyógyhatású növények gyűjtéséről.

Mérgező hasonmás

A portál figyelmeztet, hogy csak olyan gyógynövényt gyűjtsünk, amelyet százszázalékos biztonsággal be tudunk azonosítani, mivel számos növénynek létezik mérgező hasonmása. A témában rengeteg internetes videó áll a kezdők rendelkezésére, de részt vehetünk tanfolyamon vagy gyógynövény-felismerő túrán is.

Tilos természetvédelmi területeken gyűjteni

A magánterületen található gyógynövények a terület tulajdonosát illetik, ilyen helyen csak az ő hozzájárulásával gyűjthetünk. Az állami erdők területén a mennyiségi korlátokat betartva (2 kg/fő/nap) nyugodtan gyűjthetünk, arra viszont oda kell figyelnünk, hogy ne tévedjünk védett területre. A természetvédelmi területek többségén a gyűjtés tilos, egyedi engedélyeket csak a területileg illetékes természetvédelmi hatóság ad ki. A gyűjtésekor kerüljük a szennyezett területeket. A forgalmasabb utaktól tartsunk legalább 500 méteres távolságot. Kerüljük a szemétlerakók, intenzív mezőgazdasági területek, vasúti töltések és ipari övezetek környékét is.

Letarolták a medvehagyma termőhelyeit

Fontos odafigyelnünk arra is, hogy hagyjunk érintetlenül a gyűjtött növény szaporodásához, túléléséhez szükséges mennyiséget. Az utóbbi években például nagy sláger lett a medvehagyma, aminek az lett a következménye, hogy tavasszal az ismertebb termőhelyeket valósággal letarolják. Ez szemlélteti azt a magatartást, amely kerülendő a gyógynövények gyűjtésekor.

A Gyógynövény Szövetség és Terméktanács ajánlásában az szerepel, hogy egy adott gyógynövényfaj szaporodásához, megújulásához az egyedek 20–33 százalékát érintetlenül kell hagyni.

Így készíthetünk gyógyteát

A gyógynövényekből háromféleképpen készíthetünk gyógyteákat, attól függően, hogy a növény mely részét használjuk fel. A virágot, a leveleket és a hajtásvégeket például forráznunk kell. Ebben az esetben a teafüvet forró vízzel felöntjük, majd lefedve állni hagyjuk nagyjából 15–20 percig. Fontos tehát, hogy ezeket nem főzzük, szemben például a gyökerekkel, kérgekkel és termésekkel, melyeket magas rosttartalmuk miatt 5–10 percig forralni szükséges. Néhány növényt, mint például a csipkebogyót vagy a mályvát nem szabad főzni. Ezekből hideg áztatással készíthetünk teát, a művelet teafűtől függően 4–12 óráig tarthat.

A gyógytea fogyasztása akkor a leghatékonyabb, ha reggel, még evés előtt, éhgyomorra isszuk. Ilyenkor szívódik fel ugyanis a legtöbb hatóanyag. Tévhit, hogy a gyógyteák elkészítésekor nem szabad fémeszközöket használni. A modern technológiával rozsdamentes acélból készült teatojások, kiskanalak és társaik teljesen ártalmatlanok, nyugodtan használhatjuk őket. Vigyáznunk csak a régi, alumíniumból készült eszközökkel kell, melyek módosíthatják vagy mérsékelhetik a gyógynövények hatását.

Foto:123rf.com

A kamilla sokoldalú, a menta az agyműködést is serkenti

Az orvosi székfűnek (Matricaria chamomilla) is nevezett növény az ország szinte minden pontján megtalálható, de könnyen termeszthető is. A sárga és fehér színben tündöklő növény áprilisban–májusban virágzik.

Foto:pixabay.com

Virágzatát akkor gyűjtjük, amikor vízszintesen állnak a szirmai. Szárítás után papírzsákban tartandó. A népi gyógyászatban igen széles a felhasználási köre, lényegében alig van olyan betegség vagy tünet, amelynek gyógyítására ne lenne alkalmas, de leggyakrabban a megfázás tüneteinek enyhítésére, emésztőszervi panaszok csökkentésére, illetve bőr- és nyálkahártya-irritációk kezelésére használandó.

A mezei menta (Mentha arvensis) elsősorban nedvesebb réteken nő. A borsmentához képest jóval alacsonyabb a mentoltartalma, így íze enyhe. Elsősorban a levelét használhatjuk egyaránt szárítva és frissen. Görcsoldó és antibakteriális hatása közismert, de eredményesen alkalmazható különféle emésztőszervi problémák esetén is. Teájáról azt tartják, hogy revitalizál, élénkít, elűzi az álmosságot, a fáradtságot, serkenti az agyműködést és a gondolkodást, de nem ajánlatos napi 3-4 csészénél többet fogyasztani belőle.

A szeder isteni csemege, a csalán remek méregtelenítő

Az erdei szedernek (Rubus fruticosus) – amellett, hogy a bogyója isteni csemege – a levele is gyógyhatású. Külsőleg sebkezelésre és fogínyvérzésre használható, belsőleg pedig többek között a cukorbetegség megelőzésére szolgáló teakeverékek egyik alapeleme. Teája alkalmas lehet ízületi betegségek (köszvény, reuma) kezelésére, menstruációs rendellenességekre, húgyúti gyulladásokra, vizelethajtásra, izzadásra, légúti betegségekre, hasmenésre is.

A csalán (Urtica dioica) gyógyhatásait nem egyszerű felsorolni, a gyulladáscsökkentéstől kezdve a méregtelenítésen át a bőrproblémák kezeléséig széles spektrumot fed le, és kiváló vizelethajtó.

Gyógytea férfiaknak: prosztatamegnagyobbodás és prosztatagyulladás kezelésére