Vigyázz! - Ezek a szívinfarktus rizikófaktorai

A szívinfarktus gondolata sokaknak okozhat szorongást, holott számos olyan rizikófaktor létezik, amelyek kiküszöbölésével jelentősen csökkenthetjük a kockázatot. Melyek ezek és kinek szükséges feltétlenül a kardiológiai kivizsgálás?

Vannak, akik veszélyeztettek a szívinfarktus szempontjából?

A címben feltett kérdésre a választ hátorozottan igen. A szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése, a tünetek kivizsgálása különösen azok számára elengedhetetlen, akik jelentős rizikófaktorokkal rendelkeznek. A legveszélyesebb rizikófaktorok az alábbiak:

magasabb életkor,
magas vérnyomás,
magas koleszterinszint,
dohányzás,
férfi nem (és a menopauzán túl lévő nők),
cukorbetegség (és inzulinrezisztencia),
családban halmozódó szív- és érrendszeri problémák,
már meglévő szív- és érrendszeri betegség,
hormonális fogamzásgátló szedése,
túlsúly,
mozgásszegény életmód.

Európában a szív- érrendszeri rizikóbecslésére sokféle formula ismert, de a legelterjedtebb az ún. SCORE-táblázat szerinti rizikóbecslés. Ez azt jelenti, hogy a kardiológusok azt az öt változót veszik figyelembe, amelyek a fenti felsorolás első öt helyén találhatók. Ennek alapján becsülhető meg annak a valószínűsége, hogy a következő öt évben milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-, vagy agyérelzáródást, vagyis infarktust, vagy stroke-ot. A jó hír, hogy ez a kockázat kardiológiai kivizsgálással és az időben elkezdett kezeléssel jelentősen csökkenthető.

Fotó: 123rf.com

Tünetmentesség esetén is fontos lehet a kardiológiai kivizsgálás

A kardiológiai szűrés, kivizsgálás azért is döntő jelentőségű, mert az esetek egy részében az érintettek teljesen tünetmentesek akár még egy szívinfarktus vagy agyvérzés miatti hirtelen halál bekövetkezése előtt is. Náluk a kardiológiai rizikóbecslés miatt fontos az ellenőrzés, különösen, ha több kockázati tényezővel is rendelkeznek.

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy valaki tüneteket tapasztal, még ha csak enyhe formában is. Ezekkel kapcsolatban a legfontosabb tudnivaló, hogy nem szabad azokat félvállról venni. Ha tehát bárki a legkisebb tünetet érzékeli magán – mint például gyengeség, légszomj, mellkasi fájdalom, vagy akár csak diszkomfort érzés, szédülés, szabálytalan szívverés -, ne legyintsen rájuk, hanem jelentkezzen be egy kardiológiai kivizsgálásra.

A genetikán nem, de az életmódon lehet változtatni

“Evidens, hogy nem tudunk változtatni a szív- és érrendszeri betegségek genetikai meghatározottságán, de mindenképpen tisztában kell lennünk a kockázattal. Ha ugyanis tudjuk, hogy a családban előfordult szívinfarktus, ez egy hajlamot feltételez ugyan, de életmóddal és kezeléssel még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot. Ugyanígy nem befolyásolható a nemünk és az életkorunk sem, de az életmód rizikófaktorain mindig lehet változtatni” – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Azzal is tisztában kell lenni, hogy bizonyos kockázati tényezők súlyosabbak a többinél. Például a túlsúlyos középkorúaknál gyakran fellépő 2-es típusú cukorbetegség kardiovaszkuláris kockázata olyan jelentős, hogy az ilyen beteg rendszeres kardiológiai ellenőrzésre szorul. Ha tehát valaki cukorbeteg, vagy ha már korábban volt valamilyen “eseménye”, akkor rögtön a nagy kockázatú csoportba kerül, vagyis rá már nem érvényes a SCORE-táblázat előrejelzése.

Sztancsik doktornő szerint azonban nincs olyan eset, amelynél ne lenne jelentősége az életmód orvoslásnak. Hiszen bár a dohányzás, a túlsúly, a fizikai edzettség hiánya és a kiegyensúlyozatlan, nem teljes értékű táplálkozás erősen hathatnak a szívbetegségek kialakulására, ám életmóddal mind előnyös irányban befolyásolható, a szívinfarktus rizikója csökkenthető.