Már a légszennyezettségtől is stroke-ot kaphatunk?

Évente 15 millió ember kap stroke-ot, ezekből a megbetegedésekből 6 millió halálos kimenetelű, 5 millióan pedig tartós egészségkárosodást szenvednek, mint például látás-, illetve beszédkészség zavar vagy bénulás.

A stroke kialakulását valószínűsítő kockázati tényezők rangsorában a légszennyezés a hetedik helyen áll; ez százalékban kifejezve azt jelenti, hogy a stroke megbetegedések 21%-át a légszennyezettség váltja ki. 2019-ben csak az EU-ban 307 000 ember halálát okozta a levegő túlzottan magas finomrészecske sűrűsége (az esetek 58%-a megelőzhető lett volna, ha a tagállamok tartani tudják a WHO új, 5 µg/m3 irányadó ajánlását).

A légszennyezés köztudottan károsítja egészségünket, de az általános hiedelemmel ellentétben, nem a tüdőbetegségek számát növeli a legnagyobb mértékben, hanem a szív és érrendszeri megbetegedésekét. A rossz levegőminőséghez köthető idő előtti elhalálozások leggyakoribb okai a szívbetegség és a stroke; a tüdőbetegségek és a tüdőrák csak ezután jönnek a sorban.

A legfőbb szennyező anyagok, melyek egészségünket veszélyeztetik a 2,5 mikronnál kisebb nitrogén-dioxiod és a szén-monoxid finomrészecskék, amelyek azért jelentenek veszélyt egészségünkre, mert a nagyobb méretű finomrészecskékkel ellentétben ezek bejutnak a tüdőbe, onnan pedig a vérkeringésbe, melyből nem ürülnek ki, így idővel felhalmozódhatnak. Ezek a finomrészecskék hozhatóak leginkább összefüggésbe a stroke-kal.

Fotó: 123rf.com

Hogyan lesz a légszennyezésből stroke?

A stroke-nak két fajtáját különböztetjük meg. Mindkét típus előfordulását másképp befolyásolja a légszennyezettség.

Az iszkémiás vagy agyi infarktus jellemzője, hogy az agy nem kap elegendő vért. Ez a fajta infarktus a stroke-os esetek 85%-át teszi ki.

Az agyvérzés vagy vérzéses stroke során az erekből kilépő vér károsítja az agyállományt. Ez a megbetegedés az esetek 15%-ban fordul elő.

Bár a kutatások még gyerekcipőben járnak és főleg a szennyezettebb levegőjű, fejlődő országokban gyűjtött adatokra támaszkodnak, de így is világosan körvonalazódik, hogy a rövid ideig tartó magas légszennyezettség elsősorban az iszkémiás stroke esélyét növeli meg. A szennyezett levegő ugyanis magas vérnyomást okoz és beszűkíti a vérereket, így könnyebben állhat elő az a helyzet, hogy az agy nem kap elegendő vért.

A hosszan tartó légszennyezettség hatására mind az agyvérzéses, mind az iszkémiás stroke esetek száma növekszik, tehát ez mindkét típusú megbetegedés szempontjából veszélyt jelent. Ha éveken keresztül rossz minőségű levegőt lélegzünk be, a finomrészecskék, melyek bejutnak a tüdőbe, onnan a véráramba majd egészen a belső szervekig felhalmozódnak, és megnövelik a vérrögök kialakulásának esélyét. Ezek a vérrögök az agyba jutva stroke-ot okozhatnak.

Mit lehet tenni, hogy csökkentsük a betegség kialakulásának esélyét?

A stroke kialakulásának fokozott veszélye leginkább olyan életmódbeli faktorokhoz köthető, mint például az elhízás, a magas vérnyomás, a testmozgás hiánya, az egészségtelen étrend, a dohányzás, vagy a magas vérzsír. Ezek mind olyan állapotok, melyekre életmódunk megváltoztatásával nagy ráhatásunk van. A légszennyezettség ellenben egy olyan tényező, amelyet az emberek többsége nem tud kiküszöbölni.

Szerencsére a tartós légszennyezettség időben és térben viszonylag jól behatárolható. Forgalmas utak, gyárak, különféle erőművek közelében; leginkább a reggeli és késő délutáni csúcsforgalom idejében legnagyobb a mértéke. A magas finomrészecske koncentráció meleg idő esetén veszélyesebb, mint hűvösebb időben. Ez valószínűleg a fokozott légmozgásnak tudható be és annak, hogy ilyenkor általában több időt töltünk a szabadban. Az őszi-téli fűtésszezonban hiába jóval magasabb a levegő szennyezettségének mértéke, nem tesz akkora kárt egészségünkben.

Akárhogy is, a nagy légszennyezettségű napokon, illetve napszakokban a szabadban eltöltött idő mérséklésével már jócskán csökkenthetjük a stroke kialakulásának esélyét. Az is sokat segíthet, ha otthon, zárt ablakok mellett töltjük ezt a pár kritikus órát, és a szabad levegőn végzett sétát vagy testmozgást a biztonságosabb időszakokra toljuk.

Kik számítanak veszélyeztetettnek?

A légszennyezés okozta stroke, elsősorban az idősebbeket (65 év felettieket) veszélyezteti, közülük is leginkább azokat, akiknek már volt vagy fennáll valamilyen szív és érrendszeri betegségük. Szerencsére ma már számos lehetőség van a stroke kockázati tényezőinek kezelésére a gyógyszeres terápiáktól kezdve a szívbe beültetett úgynevezett pacemakeren keresztül egészen a szívsebészetig.

Mik a stroke tünetei, mire figyeljünk, ha mégis megtörténik a baj?

A stroke leggyakoribb tünetei, a hirtelen kezdődő zsibbadás, a féloldali bénulás, és a beszédzavar, de tünetei lehetnék még:

féloldali végtaggyengeség
hirtelen kialakuló egyensúlyvesztés, mozgási zavarok
átmeneti látásvesztés az egyik szemen, kettős látás, látótérkiesés
beszédértési zavarok, szóformálási nehézségek
zavartság
szédülés
erős fejfájás
hirtelen fellépő eszméletvesztés

Amennyiben ezeket a tüneteket észleljük magunkon, azonnal hívjuk a mentőket, mert a stroke életveszélyt jelentő állapot! A legjobb esély akkor van károsodás visszafordítására, illetve az életveszély elhárítására, ha a beteg a tünetek kezdetétől számított 4-5 órán belül vérrögoldó kezelést kap. Lehetőleg tanítsuk be közeli hozzátartozóinknak is a tüneteket, hogy vész esetén legyen egy kívülálló is, aki felismeri a problémát és megfelelő segítséget tud hívni.