A fertőző betegségek 58%-át érinti az éghajlatváltozás

A kutatók azt vizsgálták, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással van a kórokozó betegségek terjedésére.

Megállapították, hogy a fertőző betegségek 58%-át érinti az éghajlatváltozás. Arra a következtetésre jutottak, hogy a közegészségügy védelme érdekében sürgősen csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását.Az üvegházhatású gázok kibocsátása fokozódik, az éghajlati veszélyek viszont hatással vannak az emberi patogén betegségekre- a fertőző ágensek által okozott állapotokra.

A korábbi tanulmányok jellemzően az éghajlatváltozásnak a kórokozók meghatározott csoportjaira, például baktériumokra vagy vírusokra, veszélyekre, például csapadékra vagy árvizekre, vagy átviteli típusokra, például élelmiszereken vagy vízen keresztül történő átvitelre gyakorolt hatásaira összpontosítottak.

A közelmúltban kutatók tíz különböző éghajlati veszélynek a különböző fertőző betegségekre gyakorolt hatását elemezték.

Megállapították, hogy a világszerte dokumentáltan az emberiséget érintő 375 fertőző betegség 58%-át valamikor az éghajlati veszélyek súlyosbították.

“A COVID-19 világjárvány kiterjedt és átható következményeit tekintve valóban ijesztő volt felfedezni, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának következményeként milyen hatalmas egészségügyi sebezhetőséget eredményez” – nyilatkozta Dr. Camilo Mora, a Manoa-i Hawaii Egyetem Földrajzi és Környezetvédelmi Tanszékének professzora, a Nature című szaklapnak

“Egyszerűen túl sok betegség és terjedési útvonal van ahhoz, hogy azt gondoljuk, valóban alkalmazkodni tudunk az éghajlatváltozáshoz. Ez rávilágít arra, hogy sürgősen csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását világszerte” – tette hozzá.

Jönnek az egzotikus betegségek az éghajlatváltozás miatt

Az éghajlati veszélyek több mint 200 betegséget befolyásoltak

Az elemzéshez a kutatók több mint 77 000 tanulmányt vizsgáltak meg, hogy empirikus példákat keressenek arra, hogy az éghajlati veszélyek milyen hatással voltak a patogén betegségekre, például az influenzára, a maláriára és a SARS-ra.

Az éghajlati veszélyek közé tartoztak:

felmelegedés
aszály
hőhullámok
erdőtüzek
szélsőséges csapadék
árvizek
viharok
tengerszint-emelkedés
óceáni éghajlatváltozás
a földtakaró változása

A kutatók a mikrobiális ágenseket, valamint a nem mikrobiális és nem fertőző ágenseket, köztük a növényi és gombás allergéneket vették figyelembe, amelyeket a felmelegedés, az árvizek és a viharok súlyosbítanak, és amelyek a nem fertőző betegségek, köztük az asztma, a bőr- vagy légúti allergiák tekintetében komoly egészségügyi problémává válnak.

Végül 3213 empirikus esetpéldán keresztül 286 egyedi kórokozó betegséget azonosítottak, amelyeket az éghajlati veszélyekkel összefüggésben vizsgáltak.

Megállapították, hogy 277 betegséget súlyosbított legalább egy éghajlati veszély.

Növeli a halálos kullancs-eredetű betegség kockázatát a klímaváltozás

Megállapították továbbá, hogy 54 betegséget egyes éghajlati veszélyek csökkentettek, mások viszont növelték, kilencet pedig kizárólag az éghajlati veszélyek csökkentettek.

Összességében a kutatók megállapították, hogy a világszerte az emberiséget érintő összes bejelentett fertőző betegség 58%-át – vagyis a 375 lehetséges betegségből 218-at – súlyosbították az éghajlati veszélyek.

Azonosítottak továbbá 1006 egyedi útvonalat, amelyeken az éghajlati veszélyek különböző átviteli módokon keresztül patogén betegségekhez vezetnek.

Megállapították, hogy a felmelegedés 160 betegséget érintett, a csapadék 122-t, az árvíz pedig 121-et.

Hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás a betegségeket?

Arra a kérdésre, hogy az éghajlatváltozás hogyan súlyosbíthatja az emberi patogén betegségeket, Dr. Tristan McKenzie, a svédországi Göteborgi Egyetem tengertudományi tanszékének posztdoktori kutatója és az elemzés egyik szerzője megjegyezte, hogy négy fő mechanizmust találtak, amelyeken keresztül az éghajlati veszélyek kölcsönhatásba lépnek a kórokozókkal és súlyosbítják az emberi betegségeket.

Az egyik az, hogy “az éghajlati veszélyek a kórokozókat közelebb hozzák az emberekhez – például a környezeti változások lehetővé teszik a vektorok és kórokozók fokozott térbeli és időbeli alkalmasságát” – mondta el Dr. McKenzie.

Klímaváltozás: csökkenhetnek az élelmiszer-készletek? – 3.rész

A másik, hogy “az éghajlati veszélyek közelebb hozzák az embert a kórokozókhoz – példaként említhetjük az éghajlati veszélyeket, amelyek miatt az emberek kénytelenek elköltözni, ami a kórokozókkal való fokozott érintkezéshez vezet” – folytatta.

Az éghajlati veszélyek a kórokozókat is erősítik azáltal, hogy befolyásolják a szélsőségesebb körülményekhez való alkalmazkodási képességüket, vagy azáltal, hogy fokozzák “az olyan környezeti feltételeket, amelyek lehetővé teszik a kórokozó-átvivők és a kórokozók közötti hosszabb interakciót“.”Ez fokozott virulenciához vezethet” – magyarázta Dr. McKenzie.

Végül pedig az éghajlati veszélyek negatívan befolyásolhatják a kórokozókkal való megküzdési képességünket azáltal, hogy további stresszt jelentenek a szervezet számára, ami csökkenti a fertőzéssel való megküzdési képességét – mutatott rá.

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy sürgősen csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy megelőzzük az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt káros hatásait.

Mit nem tudunk még?

Amikor elemzésük korlátairól kérdezték, Dr. McKenzie megjegyezte, hogy bár a bizonyítékok bizonyítják az éghajlatváltozás és a betegségek közötti kapcsolatot, a kutatócsoport nem értékelte az éghajlati veszélyek hatását az egyes betegségek gyakoriságára, súlyosságára vagy előfordulására.

Megjegyezte továbbá, hogy bár a rendelkezésre álló szakirodalom átfogó áttekintését végezték, előfordulhat a publikációs torzítás esélye is a gyakori betegségekre negatív következményekkel járó példák irányába.

Prof. Hans-Otto Poertner, a németországi Alfred Wegener Intézet tengerbiológia és ökológiai és evolúciós fiziológia professzora, aki nem vett részt a kutatásban, az MNT-nek elmondta: “Az adatbázist vagy a módszert nem tudom kommentálni, de számomra teljesen logikus, hogy az új kitettségek lehetségesek a fajok, köztük a kórokozók földrajzi eloszlásában bekövetkező, klímavezérelt eltolódások, az enyhébb telek, az áradások, a higiéniai normák összeomlása, a természetes ökoszisztémákba való emberi behatolás, valamint az emberek és a betegségek vektorai közötti távolság csökkenése miatt.”

“Kiderül, hogy az emberek sikeres alkalmazkodása ehhez a kihíváshoz a kibocsátáscsökkentés sikerétől és a párizsi megállapodás ambiciózus oldalának betartásától függ, például a felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartásától” – tette hozzá.