A HPV miért lehet a rák okozója?

A HPV legtöbbször ártalmatlan, azonban néhány típusa elhúzódó jelenlét esetén növeli egyes rosszindulatú nőgyógyászati daganatok esélyét.

Mi az a HPV?

A HPV (humán papillomavírus ) egy nemi úton terjedő fertőzés. Igen gyakorinak számít, ám mivel sok ember nem tapasztal a fertőzés során tüneteket, ráadásul általában magától is elmúlik, így sok eset nem is kerül diagnosztizálásra. Jelenléte életkori párhuzamot mutat, a párkeresés időszakában gyakorisága magas, annyira, hogy egyesek szerint 25 éves kor alatt a szűrése értelmetlen. A vírus szoros bőr-bőr kontakt útján, vaginális, anális vagy orális szex útján terjedhet.

A HPV nem csak egy vírust jelent, hiszen több mint 100 típusa létezik- többségük ismert betegséget nem okoz- azonban fontos tudni, hogy néhányuk rákot is okozhatnak, így nem szabad félvállról venni a fertőzést!

Az alacsony kockázatú HPV-k többnyire nem okoznak különösebb problémát, bár néhányuk szemölcsöket generálnak (ellenük is véd az oltás)
A magas kockázatú HPV-k többféle ráktípust okozhatnak. Körülbelül 14 magas kockázatú HPV-típus létezik, köztük a HPV 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 66 és 68. Ezek közül a HPV16 és a HPV18 felelős a legtöbb HPV-vel összefüggő rák kialakulásáért

Néha a HPV-fertőzéseket nem tudja sikeresen kontrollálni az immunrendszer. Ha egy magas kockázatú HPV-fertőzés évekig fennáll, az olyan sejtelváltozásokhoz vezethet, amelyek kezelés hiányában idővel súlyosbodhatnak. Ha a méhnyak hámja egészét eléri, áttöri és a halhatatlan daganatsejtek kontroll nélkül burjánzanak.

Milyen rákot okozhat a HPV fertőzés?

A magas kockázatú HPV-fertőzések hosszan tartó fertőzései rákot okozhatnak a test azon részein, ahol a HPV sejteket (nyálkahártya) fertőz meg – például a méhnyakban, a torok szájüreg mögötti részén, hüvelyben, a szeméremtesten, vastag – és végbélen.

Amikor a HPV magas kockázatú típusa megfertőzi a sejteket, megváltozik azok egymással való kommunikációja. Ez a sejtek szaporodását is előidézi. Általában az immunrendszer tudomást szerez ezekről a sejtekről, és szabályozza őket, a folyamat leáll és visszaalakul. Ha azonban ezek a kóros sejtek megmaradnak, tovább változhatnak, kisiklik a sejtciklus és a károsodott sejtek rákmegelőzővé válhatnak.

A HPV azokat a laphámsejteket fertőzi meg, melyek e szervek belső felületét borítják. Emiatt a legtöbb HPV-vel összefüggő rák úgynevezett laphámsejtes karcinóma. (Néhány méhnyakrák a méhnyak mirigysejtjeinek HPV-fertőzéséből származik- ezeket adenokarcinómáknak nevezik).

Foto:123rf.com

HPV-oltás

A HPV-oltás nagyfokú védelmet nyújt több HPV-fertőzés ellen. A védőoltásnak a megelőzésben van nagy szerepe, a fertőzést természetesen nem gyógyítja, nem használható a HPV által okozott betegségek kezelésére. A HPV elleni védőoltás 9-12 éves korban nyújtja a legjobb védelmet (még a nemi élet megkezdése előtt). A HPV elleni védőoltás a becslések szerint a HPV-vel összefüggő rákos megbetegedések 90%-át megelőzi.

“Azoknak a gyermekeknek, akik 15 éves koruk előtt kezdik meg az oltássorozatot, két adagra van szükségük a védelem érdekében. Azoknak a fiataloknak, akik nem kaptak védőoltást az életkor-ajánlaton belül, 26 éves korig ajánlott a HPV elleni védőoltás. Azoknak, akik 15 évesen vagy idősebben kapják meg az első adagot, három adagra van szükségük a védelemhez” – mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal is foglalkozó nőgyógyásza.

Érdemes tudni, hogy 27 és 45 év közötti, még be nem oltott felnőttek is dönthetnek úgy, hogy beadják a HPV-oltást, miután beszéltek orvosukkal az új HPV-fertőzések kockázatáról és a vélhetően immunizált szervezet vakcina lehetséges előnyeiről. Ám ebben a korosztályban a HPV elleni védőoltás hatékonysága lecsökken (de nem nullára), elmondható, hogy kevesebb előnnyel jár azok körében, akik voltak már kitéve HPV-vel való fertőződésnek.