Húsvét - Ezt kell tudni az ünnepről

A 325. évi niceai zsinaton határoztak úgy, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőséget, a március 21-ét követő holdtölte utáni első vasárnap legyen húsvét vasárnap. E szerint legkorábban – ha szombatra esik a tavaszi napéjegyenlőség és telihold is van – március 22-én lehet húsvét.

Az adott évben legkésőbb április 25-én lehet húsvét. Ez akkor fordulhat elő, ha pont egy holdtölte utáni napra esik a tavaszi napéjegyenlőség, ezért egy egész holdciklust kell megvárni. Ha teliholdkor vasárnap van, akkor még egy hetet kell várni a húsvétig.

A nagyhét idén április 10-től, virágvasárnaptól április 16-ig, nagyszombatig tart, ami a nagyböjt utolsó hete.

A hagyomány szerint nagycsütörtökön, a nagymisét követően elnémulnak – és ahogyan a hiedelem tartja – Rómába mennek a harangok. Régen e napon a húsételek helyett spenótból vagy más növényi eredetű termésből készítették a böjti táplálékot, ezért nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezik. A gazdák e napon az időjárásból sok mindenre következtettek, mint erre: “fehér nagycsütörtök szárán sül a tök”, vagyis, ha kisütött a nap, szárazságot jósoltak nyárra.

Nagypéntek a megváltó Jézus keresztre feszítésének gyászünnepe. A régi babonás feljegyzések szerint ekkor az asszonyok ruhátlanul körül szaladták a házat, hogy megóvják a családot a gonosz ártalmaktól.

Nagyszombaton, a várakozás napján „délután visszajönnek a harangok Rómából”. Ekkor ma is sokfelé szenteléssel új tüzet gyújtanak, és ekkor szentelik az ételeket is: a kalácsot, sonkát, tojást és bort, amiket a templomba visznek az asszonyok. Az első csillag feljötte után kezdődik a nagyböjtöt is feloldó ünnepi vacsora, ami már összekapcsolódik a Fiúisten feltámadásának örömünnepével, a két napos húsvéttal.

Húsvét hétfő a locsolkodásé, ezért néhol vízbevető hétfő néven is ismerték ezt a napot. Vidéken a lányokat a kúthoz vitték, és vödörrel leöntötték, és ez a népszokás ma is, még városi környezetben is tovább él. A néphit szerint a locsolkodás célja a termékenységvarázslás és a víz, ami tisztító hatására is utal.

A különböző tájak más-más hagyománnyal várják a húsvéti ünnepet és a locsolókat, melyekhez táncmulatságok is kapcsolódnak, de nem merülnek feledésbe a játékosságok sem. Mint azok a huncutságok, amiket a legények a leányokkal követnek el. Pl. az Ipoly mentén a locsolás előestéjén az ifjak begyűjtik a festetlen tojásokat és hajnalban rántottának megeszik. A megmaradt tojáshéjakat azoknak a lányoknak az ablaka elé szórják, akikre haragszanak. Persze mire a köszöntőre és a locsolásra került sor, piros tojást kapnak minden lyánytól.

Kevesen tudják, sokan vitatják is, de néhány helyen a lányok húsvét keddjén adják vissza a locsolást a legényeknek, sőt, ha a fiúk hétfőn, ebéd után kopogtatnak be, akkor a ház leánya locsolja meg a látogatót.

Szerző: Szigethy Emma