Döbbenet! - Egy éven át okozhat depressziót a COVID

Amerikai veteránokon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy még egy évvel a koronavírus-fertőzés után is gyakori marad a posztcovidos depresszió és agyköd – írja a Science.

A The BMJ tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy nagy kutatás tárta fel azt, hogy a hosszú covid miatti mentális problémák tovább fennmaradnak, mint eddig gondoltuk.

„A legtöbbünk átél valamilyen mentális szorongást a világjárvány alatt, de ez a kutatás azt mutatja, hogy a COVID-19-ben szenvedőknél sokkal nagyobb volt a mentális betegségek kockázata, mint azoknál, akik nem voltak betegek” – mondja Ziyad Al-Aly, a tanulmány vezető szerzője.

A tanulmány azért számottevő, mert nagyon nagy mintán készült, és a kutatási módszereket is dicsérik más tudósok. Alapvető probléma, hogy a posztcovid tünetekről nincs elég információnk, ezt az információhiányt próbálja most enyhíteni az amerikai veteránokon végzett kutatás. Persze limitációi is vannak a tanulmánynak, többek között az, hogy az alanyok 71-76 százaléka fehér, 90 százaléka férfi, az átlagéletkor pedig 63 év volt – számol be a 24.hu.

Fotó: 123rf.com

A kutatást ugyanaz a kutatócsoport végezte, amely nemrég megállapította, hogy komoly hosszú távú hatása van a koronavírus-fertőzésnek a szívre.

A stroke, szívinfarktus és egyéb szövődmények esélye a kórházban kezeltek esetében a legmagasabb, de még az enyhébb betegségen átesettek is veszélyeztetettek.

A neuropszichiátriai eredményekről szóló tanulmányban Al-Aly és munkatársai közel 154 000 fertőzött veterán és 5,8 millió nem fertőzött kontrollszemély elektronikus egészségügyi nyilvántartását elemezték, akik a járvány első 10,5 hónapjában használták a veteránoknak kifejlesztett egészségügyi rendszert. Elemeztek egy 5,9 millió veteránból álló kontrollcsoportot is, akik 2017-ben, a koronavírus-járvány előtt jelentettek problémákat.

Mivel a kutatók abból az időszakból elemezték az adatokat, amikor az oltások még nem voltak széles körben elérhetők, a veteránok kevesebb, mint 1%-a volt oltott.

A kutatók azt találták, hogy a koronavíruson átesett veteránoknál 46 százalékkal nagyobb valószínűséggel diagnosztizálták a vizsgált 14 neuropszichiátriai rendellenesség bármelyikét a járvány időszaka alatti kontrollcsoporthoz képest.

A 14 rendellenesség között volt a depresszió, az öngyilkossági gondolatok, a szorongás, az alvászavar, az opioidhasználati zavar és a neurokognitív hanyatlás, vagy „agyköd”. Az agyköd előfordulási kockázata 80 százalékkal magasabb volt, mint a kontrolloknál, ami 10,75-tel több esetet jelent minden 1000 fertőzött emberre. A koronavírus-fertőzéssel kórházba került embereknél volt a legmagasabb a rendellenességek kialakulásának kockázata – 343 százalékkal több, mint a kontrollcsoportokban.

A fertőzött veteránok 86 százalékkal nagyobb valószínűséggel kaptak opioidokat, benzodiazepint, antidepresszánst vagy más neuropszichiátriai gyógyszert a problémáikra.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a koronavírus-fertőzés hogyan hat a mentális egészségre pontosan, milyen mechanizmusok játszanak szerepet a kutatási eredményekben.