Vértisztító gyümölcsök és zöldségek: miből, mennyit érdemes?

Régóta ismert tudományos tény, hogy a zöldségek, gyümölcsök fogyasztása fordított összefüggést mutat számos krónikus megbetegedés, többek között a szív- és érrendszeri betegségek, valamint egyes daganatok kialakulásának kockázatával.

Milyen hatással vannak a gyümölcs- és zöldséglevek a vérsavó antioxidáns koncentrációjára?

Pozitív élettani hatását a gyümölcs- és zöldségcsoport a benne található számos antioxidáns hatású tápanyagnak, pl. a karotinoidoknak és egyéb fitonutrienseknek köszönheti. Egy nemrégiben japán kutatók által végzett kísérlet célja az volt, hogy az étrend dehidratált gyümölcs- és zöldséglé koncentrátummal történő kiegészítésének élettani hatását vizsgálja, elsősorban a szervezet védő hatású folát és antioxidáns, illetve a szívbetegségek kockázatát növelő homocisztein szintjére.

A minták elemzése során a kutatók a következő megállapításokat tették: A placebót fogyasztó csoporttal összevetve szignifikáns mértékben megnövekedett a vérsavó védő hatású antioxidáns koncentrációja a gyümölcskoncentrátumot fogyasztók körében. A béta karotin-szint közel hatszorosára nőtt, a likopin koncentráció 80, míg az alfa-tokoferol (E-vitamin) szint közel 40%-kal emelkedett meg. A vérsavó folát koncentrációja több mint 170%-os növekedést mutatott, ami szoros fordított összefüggésben volt a szívbetegségek kockázatát növelő homocisztein szinttel, mely közel 20%-kal csökkent. Szintén pozitív változást (10-20%-os mérséklődést) találtak a szakemberek a krónikus betegségek alapját képező gyulladás, illetve sejtkárosodás kialakulásáért felelős, ún. oxidatív stresszt kiváltó tényezők alakulásában. Ez a pozitív hatás a nagyobb egészségi kockázattal rendelkező dohányosok esetén is megmutatkozott.

Tény: az értékes antioxidánsokban bővelkedő bőséges zöldség(lé) és gyümölcs(lé) fogyasztása hatékony védelmet jelenthet számos krónikus betegség kialakulásával szemben.

Foto:123rf.com

Mit tud a paradicsom?

Az antioxidáns hatású likopinban és C-vitaminban gazdag paradicsomlé fogyasztásának hatását is megvizsgálták a krónikus betegségekkel szemben.

Vizsgálat 2. – Paradicsomlé a krónikus betegségek ellen?

A két héten át tartó vizsgálat során a résztvevők C-vitamin kiegészítéssel, illetve anélkül fogyasztottak paradicsomlevet, ezáltal közel 21 mg likopint, valamint 45,5 illetve 435 mg C-vitamint juttattak szervezetükbe. A kísérlet során a szakértők a levett vér és vizeletminták karotinoid és C-vitamintartalmát, a vérzsírok szintjét, antioxidáns kapacitását és számos gyulladási faktor koncentrációját elemezték.

A kísérlet során a következő eredményeket tapasztalták: a paradicsomlé fogyasztása (függetlenül annak C-vitamintartalmától) szignifikáns mértékben csökkentette a vér koleszterin és gyulladási faktor szintjét. A koleszterinszint mérséklődése egyértelmű összefüggést mutatott a likopinbevitellel. A C-vitaminnal dúsított paradicsomital fogyasztása következtében jelentősen növekedett az antioxidáns kapacitás és megfigyelhető volt egyes gyulladási markerek koncentrációjának mérséklődése is.
A szakemberek véleménye szerint a kísérlet eredménye rámutatott arra a tényre, hogy a paradicsom előnyös biológiai hatása nem tulajdonítható egyes kiragadott tápanyagok, például a likopin vagy a C-vitamin aktivitásának.

Fotó: 123rf.com

Ez a megállapítás alátámasztja a színes, és ezáltal a különféle antioxidáns hatású növényi anyagokban is bővelkedő étrend fogyasztásának fontosságát.

A vérplazma antioxidáns kapacitásának változása étkezés után

A fitonutriensekről egyre több szó esik a szervezetre gyakorolt jótékony hatásaik miatt. A gyümölcsökben levő antioxidáns anyagok a kutatások szerint segítenek legyőzni az oxidatív stressz káros hatásait. Felmerül a kérdés, hogyan, milyen mértékben teszik ezt. Ennek objektívvá tételében segíthet a Prior vezette kutatócsoport publikációja.

A felmérés keretében a kutatók a különböző gyümölcsök elfogyasztása után a vérösszetételben bekövetkező változásokat vizsgálták, hogy objektíven megállapítsák, mi, mennyi és hogyan szívódik fel a fitonutriens antioxidánsokból. A fekete áfonya, szárított szilva, szárított szilvalé, szőlő, cseresznye, kivi és szamóca fogyasztása előtt és után is vizsgálták a résztvevők vérösszetételét 5 különböző tanulmányban.

Foto:123rf.com

A gyümölcsök közül a bogyós gyümölcsök, áfonya, szőlő és kivi mérhetően emelte a vérben az antioxidáns kapacitást, míg az energiabevitel antioxidáns összetevők nélkül az étkezés után csökkentette ezt. Bár a szerzők további hosszú távú klinikai kutatást javasolnak annak bizonyítására, hogy milyen mértékben csökkenti a krónikus, degeneratív megbetegedések kockázatát a vér nagyobb antioxidáns kapacitása, az egyértelműen kijelenthető, hogy a sok antioxidánst tartalmazó táplálék fogyasztása ajánlott az étkezés utáni oxidatív stressz kialakulásának megelőzéséhez.

Foto:123rf.com

A gyümölcsléfogyasztás jótékony hatása az emberi DNS-re

Az oxidatív stressz károsíthatja az emberi DNS-t, mivel zavarja az örökítő anyag javítási mechanizmusait. A DNS védelmében fontos szerepe van az antioxidáns anyagok fogyasztásában.

Vizsgálat 3. – Sok gyümölcs, ellenállóbb DNS?

Egy tanulmány 168 egészséges résztvevője áfonya/alma dzsúszt fogyasztott, mellyel 97 mg quercetint (antioxidáns fitonutriens) és 16 mg C-vitamint jutattak szervezetükben naponta. 4 hét elteltével megmérték ezek vérplazmában levő mértékét, és szignifikáns növekedést tapasztaltak. Laboratóriumi körülmények között a résztvevők DNS-ét károsító anyagokkal provokálták, és az 1 hónapos gyümölcsléfogyasztást követően úgy találták, hogy a DNS 20-28%-kal ellenállóbb lett e káros hatásokkal szemben. A statisztikai analízis végül a 34 biológiailag releváns genetikai károsodás közül hat esetében egyértelműen kimutatta a megelőzhetőség lehetőségét.

A zöldség(lev)ek és gyümölcsök/gyümölcslevek – a bennük található antioxidánsoknak és feltételezhető következményes genetikai hatásoknak is köszönhetően – csökkentik a rákbetegségek kialakulásának és szív-érrendszeri megbetegedéseknek kockázatát, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bőséges, naponta legalább 40-50 dkg, zöldség- és gyümölcsfogyasztást javasol.

Ha megeszünk napi 5 adag gyümölcsöt és zöldséget – előbbiből kettőt, utóbbiból hármat -, az jó eséllyel lehet a hosszú élet receptje – állítja egy egész világra kiterjedő, több mint 2 millió emberrel készült tanulmány.