Mire utalhat a soron kívüli, erős szívdobbanás?

Korai kamrai ütés – extra bedobbanás és kimaradó ütem is lehet

A kamrai eredetű korai ütés (vagy ektópiás ütés, kamrai extraszisztolé) tulajdonképpen egy extra dobbanást vagy egy kimaradó ütést jelent, és legtöbbször a normális szívműködés mellett jelentkezik. Gyermekkorban ritkább és felnőttkorban sem számít feltétlenül kórosnak, hiszen például a félelem, az ijedtség is okozhat egy-egy erősebb bedobbanást.

A koronavíruson átesett betegeknél nagyobb az esélye a végzetes kimenetelű szív-érrendszeri eseménynek, állítja egy friss kutatás.

COVID-19 utáni szív – érrendszeri tünetek-ezekre figyeljen

Ugyanakkor, akiknél a családban már előfordult szívinfarktus, azoknál a korai ütés egyik fajtája, a korai kamrai komplexus (PVC) az idősödéssel egyre nagyobb eséllyel jelenhet meg. Ennek számos ártatlan és életmódbeli oka is lehet, mint például nagyobb mennyiségű koffeinfogyasztás, dohányzás, stressz, szorongás, droghasználat, jelentős alkoholfogyasztás, bizonyos vényköteles szerek és néhány megfázás vagy allergia, asztma elleni szer (ezekről a szakorvossal kell egyeztetni), alacsony káliumszint, várandósság.
– Mivel azonban akár szívbetegség is okozhat extra ütéseket és kimaradásokat, a kardiológiai kivizsgálást mindenképpen ajánlatos elvégeztetni – javasolja Vaskó doktor.

Fotó: 123rf.com

További tünetek esetén szükséges a kivizsgálás

A korai kamrai ütés nem feltétlenül érezhető, de az esetek egy részében kifejezetten erős bedobbanást vagy egy kimaradó ütemet lehet érezni. Egyesek akár olyan extrém tüneteket is tapasztalhatnak, amelyek akár komolyabb problémára is utalhatnak, mint ájulás közeli állapot, nagyon gyorsan pumpáló szív, hideg verejtékezés vagy pillangórepkedés szerű érzés a mellkasban.

Fotó: 123rf.com

– Ha többször jelentkeznek a tünetek, mindenképpen érdemes szakorvosi vizsgálaton részt venni. Gyakran már a sztetoszkópos vizsgálattal is felfedezhetünk valamit, de többnyire szükség van további vizsgálatokra is, mint az EKG, a terheléses EKG, a szívultrahang, a 24 órás Holter-monitorozás – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Bár legtöbbször ártalmatlan jelenségről van szó, amely akár életmódbeli változtatásokkal rendezhető, ha felfedezzük a szív-érrendszerben jelenlévő kiváltó okot, azt természetesen kezelnünk is kell. Az esetek nagy részében nincsenek komplikációk, de mindenképpen ellenőriznünk kell, nem alakult-e ki valamiféle szívritmuszavar. Azoknál a betegeknél, akiknél a szívinfarktus után jelennek meg gyakori kamrai eredetű korai ütések, a kamrai tachycardia vagy kamraremegés miatt bekövetkező hirtelen szívhalál kockázatát is csökkentenünk kell körültekintően elrendelt gyógyszerekkel, esetleg angioplasztikával vagy a koszorúér betegség kezelését célzó áthidaló, bypass műtéttel. Ugyanakkor az életmód ebből a szempontból is döntő jelentőségű, ugyanis egy speciálisan felépített, szívinfarktus utáni hosszú távú kardiológiai gondozással komoly életminőség javulás következhet be és jelentősen csökkenthető a kiújulás kockázata.