Hogyan válhatsz mintaszülővé heti fél óra befektetéssel?-történet

Ma arról fogok mesélni, hogyan váltunk a feleségemmel egy villámgyors szemléletváltással ügyetlen parancsnokokból a gyermekeikkel jól együttműködő szülőkké. Ráadásul heti fél óra időráfordítással.

A rákból felépülve én lelkileg is újjászülettem.

Második születésnapomat onnan számolom, amikor elolvastam ezt a gondolatot:

AZT ADOD A GYERMEKEIDNEK, AMI TE VAGY!

Azóta sok ilyen erős mondattal találkoztam és váltam tőlük jobb emberré, jobb társsá és jobb szülővé. Írásaimban ezeket mutatom be Neked, remélem Te is sokat nyersz velük.

Szeress Te is felelősséggel!

Fotó: 123rf.com

Először is látnod kell, honnan indultunk.

Mindketten lelkiismeretes szülőknek éreztük magunkat, sőt még a külvilág is annak tartott minket. Ám a mai szemünkkel már látjuk milyen súlyos elakadásaink és tévhiteink voltak a nevelésben. Kiszámíthatatlanul ugráltunk az elkényeztetés és a szigor között, amit a gyerekek nem tudtak mire vélni. Lelkes szülőként sokat voltunk velük, sokat programoztunk, mégis a rengeteg együtt töltött idő egyre több feszült percet hozott, ahogy nőttek. Képtelenek voltunk megfékezni a nyiladozó makacsságukat és a folyamatos testvérharcot. Sokszor tehetetlenek voltunk velük szemben, a kéréseink nem, vagy csak a sokadik ismétlésre hajtották végre.

Egy otthonról elindulás vagy lefektetésnél ágyba könyörgés sokszor feszítette pattanásig az idegeinket. Persze ekkor jött a pillanatnyi dühből nevelés, a túlzó büntetés, ami természetesen nem volt arányban a tettel. Szép családban éltünk, de szinte naponta borzalmas hangulatban. Aztán olvastam egy módszerről, amit családi gyűlésnek hívnak.

Fotó: 123rf.com

Megtanított minket a gyerekek fejével látni a világot. Például azt, hogyan érzik magukat, ha büntetést alkalmazunk. Ha nem csinálnak meg valamit vagy elrontanak, akkor ők úgy érzik, hogy fizetniük kell érte. Azzal, hogy az általunk kiszabott büntetés miatt nagyon rosszul érzik magukat. Ma már csodálkozom, hogy honnan a fenéből vettük azt az elképesztő gondolatot, hogy ahhoz, hogy jobban viselkedjenek, először azt kell elérnünk, hogy pocsékul legyenek! A gyerekek lehajtott fejjel meghallgatják a hegyi beszéded, elviselik, ha leordítod a fejüket, akaratuk ellenére lévő parancsokat teljesítenek, szótlanul tűrik, ha megrángatod őket és beletörődnek, ha megfosztod kedvenc tevékenységük végzésétől…

Te felnőttként hogyan viselnéd, ha akár csak a fentiek egyikét tenné valaki Veled???

Te, kedves Olvasóm mit éreznél, ha hibáznál és mondjuk elvennék a telefonod egy hétig?

Ugye el se tudod képzelni?

Pedig ők nap, mint nap ebben élnek.

Remélem most már átérzed, milyen igazságtalan és méltánytalan világ az övék. Nem csoda, hogy a szülői büntetés gyűlölethez, ellenszegüléshez, sunyisághoz, alacsony önérétkeléshez és önsajnálathoz vezet. A szülők és a tanárok azt értik meg a legnehezebben, hogy a megszokott büntetés, prédikálás, szemrehányás, megszégyenítés és fájdalomokozás helyett a rosszalkodásuk akkor ér véget, ha közösen megoldást találunk ki a problémára. Nagy károkat okozol, ha erőből nevelsz és büntetsz… Azt mutatja, hogy nincs a kezedben a megfelelő módszer és/vagy nem veszed a fáradságot, hogy jóra tanítsd a gyermekeid.

Fotó: 123rf.com

“Nem azért lettem szülő, hogy rendőr, bíró vagy hóhér legyek – ezért tartok családi gyűlést, hogy alkalmat kínáljak az együttműködésre kölcsönös tisztelettel és a problémára koncentrálás demokratikus módszereivel!”

Próbáld ki Te is a családi gyűlést! Teremts lehetőséget arra, hogy a problémákat együtt a gyermekeiddel oldjátok meg, egyenrangú félként! Ne legyen többé a családodban parancsnokként viselkedő szülő és ne érezze soha többé pokolian magát a gyermeked egy-egy „rosszalkodás” után.

Ugye már kíváncsi vagy, hogyan csináld?

A mi családunkban nincs büntetés, helyette hetente egyszer családi gyűlést tartunk. Leülünk körbe a szőnyegre és először mindenki egyesével elmondja, miért szereti a többieket. Aztán akinek problémája van, elmeséli mi az, és közösen megoldást keresünk neki. A sok ötlet közül végül amellett döntünk, ami mindegyikünknek elfogadható. Ha minden gondot így megoldottunk, akkor tervezünk egy közös családi programot a következő hétre. Csak olyat, ahová mindenki szívesen megy. Végül ott helyben játszunk egyet együtt. Nálunk most a fogócska és az élő „among us” megy.

És ennyi.

Pofonegyszerű, nem?

Én még most is meg szoktam lepődni, hogy a gyerekeknek milyen kreatív, problémamegoldó ötleteik vannak, ha lehetőséget adunk nekik arra, hogy előhozakodjanak velük. Mennyire örülnek, hogy beleszólhatnak a szabályokba, ők alkothatják őket és így szívesebben be is tartják azokat. De a legszembeötlőbb eredmény, hogy alig veszekszünk. Hisz ott a családi gyűlés, ahol mindent együtt meg tudunk oldani. Sokszor a hatéves, kis Orsikám szorgalmazza az összehívását, ha gondja van. Érzi, hogy ez jó és valódi megoldást hoz a problémájára.

Gyermekeink olyan világban nőnek fel, ahol a közösségi média, a mobiltechnológia és az online közösségek alapvető fontosságúak a kommunikáció, a tanulás és a fejlesztés útján.

Hogyan neveljük jól a digitális bennszülött gyermekeket?

És mire jó még ez a heti fél óra? Mit adsz vele a gyermekeidnek?

Megtanítod, hogyan kell önfegyelmet gyakorolni. Miként lehet felelősséget vállalni az életünkért. Hogy merjenek segítséget kérni a bajban. Mi módon kell másokkal törődni. Hogyan tartsuk a másik felet tiszteletben: hogy az emberek nem egyféleképpen gondolkoznak, éreznek, sőt ők maguk sem egyformák. Miként tudjuk egymást csendben meghallgatni. Elkerülni a játszmákat és a hatalmi harcokat. Miképp kell megoldani a problémáinkat. Hogyan tudunk együtt gondolkozni és együttműködni, közösen kiválasztani a megoldást, ami tiszteletben tartja mindenki érdekét. Miként érhetik el, hogy összetartó családban éljenek, ahol számíthatunk a másikra.

Csak párat írtam a sok pozitívumból. Ez a legértékesebb, amit otthon bevezethetsz! Tarts családi gyűlést és olyan nyugodt légkör vesz majd körül, ahol egymást megbecsülve, tiszteletben és boldogan élhettek! Ezzel a kiváló szokással családi hagyományt teremthetsz, ami iránymutató és követendő lesz az ő szülőképükben is. Tarts családi gyűlést, hogy aztán a gyermekeid is kiváló szülei lehessenek az unokáidnak és így tovább…

Örökítsd át nekik ezt a szemléletmódot, örökké hálásak lesznek Nektek!

30 perc hetente.

Nem sok, ugye?