Ugyanolyanok vagyunk, mint a szüleink?

Mindannyian szülői és generációs minták szerint éljük az életünket. Ugyanúgy reagálunk bizonyos helyzetekre, nehézségekre, mint édesanyánk és édesapánk. És sokszor még csak észre sem vesszük.

Mi ennek az oka?

Kisgyermekként szivacsként szívjuk magunkba a tudást a szüleinktől. Ők a példáink. Felnézünk rájuk. Megnézzük, hogyan oldják meg a problémáikat, hogyan viszonyulnak egymáshoz, milyen nő anya és milyen férfi apa.

Fotó: 123rf.com

Ez lesz a mintánk.

De történik itt még valami más is!

Tudat alatt kiértékeljük, melyik szülőnk a sikeresebb, melyik éri el a másiknál mindig azt, amit akar. Ezt a sikeresebb mintát választjuk példaként, eszerint kezdjük el élni az életünket.

Sokszor vesszük észre magunkon, hogy a szüleink, nagyszüleink mondatait, szófordulatait, gesztusait használjuk, és ekkor még nem gondolunk bele a tudat alatt ható, ismeretlennek tűnő mozgatórugóinkba.

Így hátráltatnak az öröklött családi mintáid

Gyerekkoromban én azt láttam, hogy a férfi a határozott, ő dönt mindenben, a nő pedig megadja magát. Meg is fogadtam, hogy én bizony nem leszek ilyen nő. Ezért ugyanolyan keménnyé és határozottá váltam, mint az édesapám.

Foto:pixabay.com

Csakhogy…

Mivel eltanultam édesanyám mintáját is, az első házasságomban teljes mértékben megadtam magam. Ugyanolyan férfi került mellém, mint az édesapám, én pedig ugyanúgy csöndben maradtam, mint az édesanyám. A munkában kemény és határozott voltam, a párkapcsolatomban pedig elfogadó.

Így tanuljuk el a szülői mintákat.

Ezért válunk ugyanolyanná, mint a szüleink.

Ám a tudatosság útján járva felismerhetjük ezeket a generációs terheket, szembenézhetünk velük és képesek lehetünk átalakítani őket.

Vicsápi Natália

Tudatosság Mentor