Életen át tartó immunitás – egyes betegségeknél kialakul, másoknál nem?

Vajon hogy állunk a koronavírussal szemben?

Bizonyos betegségek, így a kanyaró, csak egyszer fertőznek meg minket, s az immunitás ezután élethosszig fennáll. Más esetekben, mint az influenza, újra és újra vakcina kell. Miért alakul ki az immunitás egyes betegségeknél, míg másoknál nem?

Egyes betegségekkel szemben kialakul az élethosszig tartó immunitás, míg mások ellen csak évenkénti vakcinával vagy egyéb módon lehet védekezni.

Mi lehet ennek az oka? S hogyan illeszkedik mindehhez a koronavírus?

Az, hogy kifejlődik nálunk az immunitás a betegség ellen vagy sem, gyakran az antitesteken múlik, melyek fehérjék – ezeket termeli az emberi szervezet a fertőzésre adott válaszreakcióként. Az antitestek a test egyik legismertebb védekezőképességének számítanak: bevonják a behatoló sejteket, s jó esetben megelőzik, hogy eltérítsék a sejteket és replikálódjanak.

A fertőzés megszűnése után az antitestek szintje gyakran csökken, ám legalább néhány megmarad, s készen áll a termelés megismétlésére, amennyiben ugyanaz a betegség ismét támad. Ennek köszönhető, hogy az antitest-teszt elárulja, meg voltunk-e fertőzve a múltban. Ez akadályozza meg, hogy másodjára is megbetegedjünk – általában.

„A szervezet nem felejt” – mondta el Marc Jenkins, a Minnesota Egyetem Orvosiskola immunológusa. – “Ha megfertőződünk újra egy betegséggel, az nem azért van, mert a test elveszítette az immunitását. Megfertőződünk, mert megtörtént a kórokozó mutációja, s az immunrendszerünk már nem ismeri fel azt, vagy mert testünk sokkal alacsonyabb immunválaszt ad” – fogalmazott.

Az influenza vírus például könnyen megváltoztatja a génjeit. Ahogy immunrendszerünk elpusztítja a vírus egyik változatát, jön egy másik, melyet nem ismer fel. Nem minden vírus mutálódik azonban ennyire egyszerűen. Példának okáért a polio nem változtathatja meg könnyen genomját, ezért voltunk sikeresek a felszámolásában.

„A gyakran jelentkező megfázás és egyéb vírusok, melyek általában nem jutnak át a felső légutakon, nem feltétlenül azért nem fertőznek újra bennünket, mert gyorsan mutálódnak, hanem mert testünk általában nem termel sok ellenanyagot e kórokozókkal szemben” – fejtette ki Mark Slifka, az Oregon Nemzeti Főemlősök Kutatóközpontjának immunológusa. – “Testünk nem aggódik a felső légutak miatt”.

Ez látható egyébként a koronavírus enyhe eseteinél: a vírus a felső légutakba tapad, s itt a szervezet nem kezeli azt fenyegetésként. Egy 2020-as tanulmányban, melyet a MedRxiv közölt, 175-ből 10 páciensnek enyhe koronavírus-tünetei voltak, s anélkül épültek fel, hogy kimutatható ellenanyagok alakultak volna ki náluk. Olyan betegségek esetén, amelyek nem tartoznak e kategóriák egyikébe sem – vagyis nem mutálódnak gyorsan és általában erős immunválaszt váltanak ki -, az immunitás sokkal hosszabb ideig tart.

Egy, a New England Journal of Medicine szaklapban megjelent, 2007-es tanulmány szerint több mint 200 évbe telik, amíg ellenanyagaink akár csak a fele eltűnik egy kanyarót vagy mumpsz-fertőzést követően. Az Epstein-Barr vírus esetében ugyanez derült ki.

Az antitest-válaszok azonban nem tartanak mindig egy életen át. Ugyanezen tanulmányból az is kiderült, hogy nagyjából 50 évbe telik, míg a bárányhimlő ellenanyagok fele eltűnik és 11 év alatt veszik el a tetanusz antitestek fele. Ez azt jelenti, hogy az ún. emlékeztető oltás nélkül felnőttként elméletileg megfertőződhetünk ezen betegségek egyikével.

A kutatók továbbra sem tudják, miért tart tovább az immunitás, azaz miért maradnak fenn hosszabb ideig az ellenanyag-válaszok bizonyos betegségek esetén, mint a többinél. Lehetséges, hogy az ilyen, gyakoribb megbetegedések – mint a bárányhimlő – valójában gyakrabban fertőznek meg minket, mint gondolnánk, de az ellenanyagok még azelőtt lebontják a fertőzést, hogy észrevennénk. Ilyenkor az immunrendszer ismét teljes kapacitással dolgozik az újrafertőzések miatt. Ez éberen tartja az immunitást is.

Slifka megjegyzi: más tudósok rámutattak, az emberi immunrendszer arra van „kiképezve”, hogy megcélozza azokat a kórokozókat, amelyek bizonyos módon néznek ki. A baktériumok és a vírusok általában szimmetrikusak az ismétlődő fehérjemintázattal a felületükön. Egyik elmélet azt sugallja, hogy a nagyobb és hosszabb ideig tartó immunválaszt kell alkalmaznunk az ismétlődő kinézetű kórokozók esetében. A himlővírus például erősen ismétlődő mintázatot mutat, míg a tetanusz egyáltalán nem – ilyenkor a tetanusz baktériumok által termelt toxin, nem pedig maga a baktérium tesz minket beteggé. Vagyis, ezt az elméletet alapul véve, lehetséges, hogy szervezetünk nincs „jól kiképezve” arra, hogy megcélozza ezt az egyetlen, aszimmetrikus fehérjét.

Kérdés tehát, vajon a koronavírussal szembeni immunitás élethosszig tartó lehet-e, mint a himlővel szemben, vagy évente szükséges lesz felvenni ellene vakcinát?

Bár igaz, hogy egyes embereknél nincsenek olyan jelentős antitest-válaszok, Jenkins még bízik az előbbiben. Eddig valamennyi bizonyíték arra utal, hogy a legtöbb ember semlegesítő antitesteket állít elő, olyan fajtákat, amelyek megelőzik, hogy a vírusok bejussanak a sejtekbe. S az influenzával vagy a SARS-CoV-2-vel szemben a koronavírust kiváltó vírus nem mutálódik gyorsan.

„Ez a vírus olyan vírusok jellegzetességeivel bír, amelyek ellen már igen sikeresen fejlesztettünk ki vakcinákat” – mondta el Marc Jenkins.

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php