Depresszió – Legjobb védelem ellene a szociális kapcsolatok megléte 2020-09-04 Blog, Kívül-belül Megosztás: Tweet A koronavírus idején különösen fontos lenne Több olyan, módosítható tényezőt is azonosítottak a kutatók, amelyek értékes részei lehetnek a depresszió megelőzésének a felnőtteknél. Ilyenek a szociális kapcsolatok is. A depresszió megelőzésében nagy szerepet játszanak a szociális kapcsolatok – derült ki egy új tanulmányból. A Massachusetts-i Általános Kórház (MGH) kutatói a több mint 100 területről azonosítottak olyan módosítható tényezőket, melyek értékes céloknak tekinthetők a felnőttek depressziójának megelőzésében. A The American Journal of Psychiatry szaklapban megjelent tanulmányban a szakemberek a szociális kapcsolatokat nevezték a legerősebb védelemnek a hangulatzavarral szemben, s azt sugallták: az ülő életmódhoz kapcsolódó tevékenységek – így a tévézés és a napközbeni alvás – lecsökkentése szintén segíthet mérsékelni a depresszió kialakulásának esélyét. A depresszió világszerte vezető oka a fogyatékosságnak, ám mostanáig a kutatók elsősorban a rizikófaktorokra és megelőző tényezőkre koncentráltak, s legtöbbször csak egy vagy két területen – mondta el Karmel Choi, PhD, a Harvard TH Chan Közegészségügyi Iskola Pszichiátriai Tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Mint hozzátette: tanulmányuk nyújtja eddig a legátfogóbb képet a módosítható tényezőkről, melyek befolyásolhatják a depresszió kockázatát. Hogy ezt elérjék, a kutatók kétlépcsős megközelítést alkalmaztak. Az első esetben az Egyesült Királyság Biobankjában résztvevő több mint 100 ezer alany adatbázisa alapján szisztematikusan átvizsgálták a módosítható tényezők széles skáláját – azokat, amelyek összefüggésben lehetnek a depresszió kialakulásának kockázatával, beleértve a társadalmi interakciót, a médiahasználatot, az alvási szokásokat, az étrendet, a fizikai aktivitást és a környezeti hatásokat. Ezzel a módszerrel, amely expozíciós szintű asszociációs vizsgálat (ExWAS) néven ismert, analóg a genomra kiterjedő asszociációs vizsgálatokkal (GWAS), amelyeket széleskörben alkalmaztak a betegség genetikai kockázati tényezőinek azonosítására. A második szakaszban az ExWAS legnagyobb mértékben módosítható jelöltjeit vizsgálták meg, majd a Mendelian randomizációnak (MR) nevezett technikát alkalmazták annak áttekintésére, mely tényezők lehetnek okozati összefüggésben a depresszió kockázatával. Az MR statisztikai módszer, amely az emberek közötti genetikai variációkat egyfajta természetes kísérletként kezeli annak meghatározására, vajon egy asszociáció az okozati összefüggést tükrözi, vagy csupán a korrelációt. A kétlépcsős megközelítés mindenesetre lehetővé tette az MGH kutatói számára, hogy beazonosítsák a depresszió ígéretes és potenciálisan okozati célpontjait. „Messze a leglényegesebb ezek közül a mások iránti, gyakori bizalom, a családdal és a barátokkal töltött idő – ezek mind kiemelték a szociális kapcsolatok és kohéziók védő hatását” – mondta el Jordan Smoller, orvos, ScD munkatárs, az MGH Pszichiátriai Tanszékének kutatási vezetője és a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: ezek a tényezők most, a koronavírus okozta helyzet idején relevánsabbak, mint eddig bármikor – hiszen számos országban most is be kell tartani a társadalmi távolságot és ez bizonyos helyzetekben a családtagokat is szétválasztja egymástól. A kutatók kiemelték: a szociális kapcsolatok védő hatása akkor is fennállt, amikor genetikai sebezhetőség vagy a korai életkori trauma következtében nagyobb volt a depresszió kockázata. Másrészt, a depresszió kockázatához kapcsolódó tényezők magukban foglalták a tévénézéssel töltött időt – bár a szerzők megjegyezték, további kutatásokra van szükség annak meghatározására, hogy ezt a kockázatot önmagában a médiának való kitettség okozta, vagy a tévé csupán mint az ülő életmód kiváltója szerepelt a folyamatban. Meglepő módon a gyakori napközbeni szundítás és a multivitaminok rendszeres használatának tendenciája is összefüggésbe hozható volt a depresszió kockázatával – ám több kutatásra van még szükség, hogy tisztázzák, hogyan járulhatnak ezek hozzá a hangulatzavarhoz. Forrás: https://napidoktor.hu/index.php