A hirtelen sportolói szívhalál azt jelzi, hogy ártalmas lehet a sport?

Nem csak tünetekkel jelentkezhetnek a szívbetegségek

Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint világszerte évente 17 millió ember hal meg valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, 2020-ra pedig ez a szám 20 millióra emelkedhet. A drasztikus növekedéshez egyértelműen hozzájárulnak a helytelen táplálkozási szokások, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és a mozgáshiányos életmód is. A sportolók körében bekövetkező halálesetek hallatán joggal merül fel sokakban a kérdés: az egészséges életmód valóban védelmet nyújt-e a szív-és érrendszeri betegségekkel szemben?  

A megfelelő körültekintéssel végzett testmozgás egyértelműen pozitív hatást gyakorol az emberi szervezetre – ismerteti Sztancsik doktornő.-. A rendszeres mozgás hatására egyrészt nő a szív tömege, javul a pumpafunkciója, másrészt a szívizomban olyan kis hajszálerek alakulnak ki, illetve nyílnak meg, melyek növelik a szív oxigén ellátottságát. Az élsportolók körében ugyanakkor az intenzív terhelés hatására sajnos bekövetkezhet, hogy a hajszálerek kialakulása nem tudja követni a szív tömegének növekedési ütemét, így a korábbi érhálózat képtelen megfelelő mennyiségű oxigént biztosítani a megnövekedett szívizomzat számára. Ennek következtében még ép koszorúérrendszer esetén is kialakulhat szívizomelhalás (azaz szívinfarktus), kitágult, renyhén működő szívizomzat vagy mindezek talaján életveszélyes ritmuszavar. Ugyanakkor számos más, sporttól független, tüneteket nem okozó szívbetegség is rejtőzhet a szomorú halálesetek hátterében. Elengedhetetlen lenne mindezeket kardiológiai szűrővizsgálat során idejében felismerni, amely a sportolók életét védhetné meg. Ugyanakkor a versenyengedély kiadásához, meghosszabbításához ma még a legtöbb országban, így hazánkban sem előírás a kardiológiai szűrés vagy a rendszeres kontrollvizsgálat. Éppen ezért fontos, hogy a sportolók vagy sporttevékenységet rendszeresen űzők még inkább tisztában legyenek a saját megelőzési lehetőségeikkel.

Az edzett szervezet sokáig kompenzál

Rendszeres, intenzív mozgást, élsportot űzők számára éppen ezért kiemelten fontos minden apró, szokatlan tünetet komolyan venni. Az edzett szervezet ugyanis képes sokáig kompenzálni ezeket a szervi eltéréseket, így a beteg hosszú ideig tünetmentes maradhat, vagy egészen enyhe panaszokról számolhat be, mint a megszokottnál hamarabb jelentkező fáradtságérzet, esetleg mellkasi szorító érzés, légszomj vagy szívdobogás érzés.
Ugyanakkor hangsúlyozom, hogy minden tünetmentes, jó kondícióban lévő sportoló időszakos szűrése is indokolt lehet az ún. néma, de kockázattal járó szívbetegségek kiszűrése miatt – hívja fel a figyelmet dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.   

A sportkardiológiai kontrollt különösen fontos aktívan sportolók körében évente megismételni, így tünetmentesség esetén is idejében felismerhetők és kezelhetők az elváltozások. A megfelelő szakorvosi felügyelet mellett végzett mozgást bátran végezhetjük és segítségével valóban nagymértékben csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A rendszeres mozgás nem csak a szív oxigénellátását javítja, infarktus, érelmeszesedés, agyvérzés kockázatát csökkenti, de bizonyítottan hozzájárul számos daganatos betegség megelőzéséhez is. Az életmódba épített fizikai aktivitás egyértelműen hozzájárul egészségünk és jó életminőségünk megőrzéséhez, élettartamunk növeléséhez. Ugyanakkor rendszeres testedzés, különösen versenysport esetén igen fontosnak tartható a sporttevékenység elkezdése előtt, valamint azt követően évente elvégeztetni egy kardiológiai kivizsgálást, lehetőleg sportkardiológiai jelleggel.