A 40 napos böjt – szabályok és receptek

A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma.

A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.

Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt, az áldozatvállalás segíti a hívő embert “lelkileg egyesülni” az “igazi áldozattal, Jézus Krisztussal” – írták.

A téltől és ünnepektől megviselt, cukrokkal, erős fűszerekkel és nehéz, zsíros ételekkel tömött bendőnk ennyi idő alatt kitisztul, és újult erővel, megszépülve vághatunk neki a nyárnak! Még nem késő elkezdeni, lássuk mit kell tennünk!

A BÖJTÖLÉS CSAK BIZONYOS SZEMPONTBÓL JELENT LEMONDÁST, HISZEN NEM KELL SEM A LAKTATÓ, EGÉSZSÉGES ÉTELEKET, SEM A MENNYEI ÍZEKET NÉLKÜLÖZNÜNK EZ IDŐ ALATT.

Hiszen itt vannak nekünk a gabonafélék, amelyek tulajdonképpen az egészséges táplálkozás alapját képezik. Ideális esetben. Ez persze nem azt jelenti, hogy megrohamozzuk az áruházak cukrozott sütikkel és péksüteményekkel tömött polcait! Az nem ér, azzal többet ártunk, mint használnánk, akkor már inkább együnk húst. De azoknak, akik komolyan veszik a megtisztulás és megújulás időszakát, néhány ízletes és ötletes gabonaétel recepttel szeretnék kedveskedni.

A hét fő gabona: a rizs, az árpa, a köles, a rozs, a zab, a kukorica és a búza, de ne feledkezzünk meg az amarántról sem, ami manapság már kisebb üzletekben is beszerezhető.

A régi korok embere (az, aki még úgymond összhangban élt a természettel), a hét napjaihoz különböző minőségeket, és az ennek megfelelő ételeket párosította.

Úgy tartották, hogy a hét napjai a bolygókkal, és a bolygóknak megfeletetett istenségekkel állnak szoros kapcsolatban. Minden gabona a Nap gyermeke, ám mivel a Naprendszer bolygói mind más és más hatással vannak a gabonafélékre, a különböző gabonák eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek.

• Ezért hát hétfőn, a Hold napján rizst ettek
• kedden, Mars napján árpát
• szerdán, Merkúr napján kölest (Köleslepény recept)
• csütörtökön, Jupiter napján rozst
• pénteken, Vénusz napján zabot (Zabpelyhes -meggyes süti)
• szombaton, Szaturnusz napján kukoricát
• és végül vasárnap, a Nap napján  búzát.

ZÖLDSÉGES RIZSGOLYÓ RECEPTJE

Hozzávalók:

• fél kiló barnarizs, vagy sima rizs
• 20 dkg tönkölymorzsa
• 15 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
• 20 dkg vegyes zöldség (sárgarépa, brokkoli, hagyma, fokhagyma, zöldbab, zöldborsó, stb…leginkább mirelit) 1 fej vöröshagyma
• fél dl extra szűz olívaolaj
• késhegynyi kurkuma, őrölt gyömbér kevés tengeri só (csökkentett nátrium tartalmú)

A rizst előző éjszaka beáztatjuk, másnap megmossuk, és kétszeres mennyiségű vízben főzzük. Amikor már majdnem kész, hozzáöntjük a vegyes zöldséget, és megfűszerezzük. (Ha nem mirelitből készül, korábban kell melléfőzni az apróra vágott zöldségeket!) Ha kihűlt, hozzákeverjük a tönkölylisztet, apró pogácsákat formázunk belőle, és a morzsába forgatva kevés olajon aranybarnára sütjük.