Hogyan állapítható meg az asztma diagnózisa?

Az asztma világszerte közel 2 millió embert érint. Hatásos megelőzési módszer jelenleg nem ismert ellene, de a korai felismerés és az időben megkezdett, személyre szabott kezelés nagyon fontos a betegek életminősége szempontjából.

Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa az asztma kivizsgálásának lépéseit ismertette.

Milyen tünetekkel fordulnak orvoshoz?

A betegek rendszerint az elhúzódó vagy visszatérő köhécselés, száraz köhögés miatt keresik fel a tüdőgyógyászati rendelést. Asztma esetén jellegzetes panasz, hogy a köhögőrohamok az éjszaka folyamán vagy a hajnali órákban lépnek fel, de gyakran váltja ki a hideg levegő belélegzése is. Jellegzetes tünet a sípoló légzés, mellkasi feszülés és a terhelésre jelentkező nehézlégzés is. Az asztma jelentkezhet önállóan, de társulhat meglévő allergiás betegség mellé is, ilyenkor jellemzően az allergének belélegzése is provokálja a tüneteket. A gyakorlatban tehát a parlagfű allergiás beteg a korábbi években jelentkező szénanáthás panaszai mellett asztmás tüneteket is tapasztal parlagfűszezon idején.

Milyen vizsgálatokra számítsunk?

A beteg alapos kikérdezése nagyon fontos, lényeges, hogy pontosan tudjuk, milyen tünetei és mikor jelentkeznek. Mióta állnak fenn a panaszok, van-e egyéb betegsége, a családban előfordult-e allergia, asztma, szed-e egyéb gyógyszereket, ha igen, milyet. A diagnózist a spirométerrel végzett légzésfunkciós vizsgálat támasztja alá. Ez a vizsgálat lényeges információt szolgáltat ahhoz, hogy az asztmás betegséget elkülönítsük a hasonló tüneteket kiváltó egyéb betegségektől, például a COPD-től is. A kivizsgálás részét képezi az allergiateszt elvégzése is.

Mit jelentenek a mért értékek?

“A légzésfunkciós vizsgálat során a beteg egy készülékbe fúj levegőt. Először akkora levegőt vesz, amekkorát csak tud, majd a vizsgáló eszközbe erőteljesen kifújja. A spirométer így a tüdő működéséről több értéket is megmutat, ezek közül a legfontosabb a FEV1. Ha ez alacsony, akkor a betegnek inhalációban hörgőtágítót fújunk, majd megismételjük a vizsgálatot” – magyarázza dr. Tárnok Ildikó. Ha a második vizsgálat normális értékeket mutat, vagy legalábbis jelentős javulást az elsőhöz képest, akkor az megerősíti az asztma diagnózisát. Ha a hörgőtágító mellett érdemben nem változik a FEV1 érték, akkor az inkább COPD-re vagy más betegségre utal.

Mi történik az asztma vizsgálat után?

Ha a diagnózis asztma, a kezelőorvos terápiát javasol, amit személyre szabottan állít be. Itt figyelembe veszi, hogy allergiás asztmáról van-e szó, vannak-e egyéb, tüneteket provokáló faktorok, de fontosak az egyén társbetegségei, az egyéb szedett gyógyszerek, vagy például az is, hogy sportol-e a beteg. Mivel a fizikai terhelés is lehet egy rohamot kiváltó tényező, ezért ez esetben részletesen elmagyarázza, hogyan használja a gyógyszereit sport előtt és közben, hogy a rosszullétet elkerülje. Betanítja az asztma spray használatát, és egyeztetik a következő kontroll időpontját. Erre kezdetben egy-három hónap múlva, később rendszerint félévente kerül sor. A kontroll során a beteg esetleges panaszai vagy tünetmentessége, és a megismételt spirometria eredménye függvényében módosítja – csökkenti vagy emeli, ha szükséges – a gyógyszereket. Panasz esetén természetesen a tervezett kontroll időpontjától függetlenül is keressük fel kezelőorvosunkat.

Forrás: https://napidoktor.hu/index