Tudtad, hogy a budapesti levegő csaknem 3 cigaretta elszívásával ér fel naponta? A Varsói Szmogriadó elnevezésű lengyel civil szervezet kezdeményezésére kifejlesztették a „szmogszámlálót”, amely cigarettafüstben fejezi ki a nagyvárosok légszennyezettségét. A silány levegőminőség átlagosan évi több mint tízezer korai halált okoz hazánkban, a hatóságok mégis késlekednek hatékony intézkedések kidolgozásával.

A világon 10-ből 9 ember szennyezett levegőt lélegzik minden nap és nagyjából évi 7 millióra tehető a légszennyezés miatti korai halálozások száma, derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikáiból. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint csupán Európában évente közel 450 000 idő előtti halálozást okoz a légszennyezettség, míg Magyarországon ez a szám 8–14 000-re tehető. Meghökkentők ezek az éves összesítések, de a hétköznapi életre levetítve még drámaibb képet kapunk. A lengyel szmogszámláló alapján fővárosunkban minden felnőtt évente 1005 (azaz naponta csaknem három) cigaretta füstjének megfelelő szennyező anyagot szív be a levegőből – hívja fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport blogjában. Ez a silány levegőminőség a fővárosban elsősorban a gépjármű-forgalomnak köszönhető, míg vidéken a háztartási hulladék égetése játssza a főszerepet a levegő szennyezésében. A debreceni szmogot évi 1230 cigarettával egyenértékűnek becsüli a Varsói Szmogriadó (Warszawski Alarm Smogowy) a város hivatalos adatai alapján.

Fotó: 123rf.com

Az Európai Bizottság 2018 januárjában kilenc tagállamot – Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Spanyolország, Csehország, Szlovákia, Olaszország, Románia és Magyarország – szólított fel a légszennyezés megelőzésére irányuló stratégiájuk felülvizsgálatára mintegy utolsó figyelmeztetésként, ugyanis ezekben az országban a szennyezettség jócskán túlmutat az egészségügyi határértékeken. Májusig csupán Csehország, Szlovákia és Spanyolország volt képes „hiteles, hatékony és időben teljesíthető intézkedéseket kidolgozni a légszennyezés mérséklésére az EU jogszabályozásnak megfelelően” a Bizottság hivatalos közleménye szerint, ezért az összes többi tagállam, köztük Magyarország ellen is, pert indított az EB. Ennek akár több millió eurós bírság is lehet a vége.

A rossz levegőminőséget a szállópor, valamint különféle gázok, mint például a nitrogén-oxidok, kén-dioxid, ózon és ammónia okozzák. A szállópor a levegőben eloszlatott finomszemcsés szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. Az úgynevezett PM10 és PM2,5 olyan parányi szemcséket jelentenek, melyek 10 μm, illetve 2,5 μm alatti részecskeátmérővel rendelkeznek, ezért belélegezve ingerlik a légutak nyálkahártyáját, valamint különböző légzőszervi megbetegedésekhez vezetnek, mint például asztma, tüdőrák, és trombózist, szívinfarktust is okozhatnak. Döntő többségük a dízel motorú öreg járművekből, szén, lignit és faanyag tüzeléséből, illetve hulladékégetésből származik. Az említett európai bírósági ügy kifejezetten a szállópor és a nitrogén-dioxid korlátozására vonatkozik. Magyarországon, mind a szállópor, mind a nitrogén-dioxid légköri mennyisége rendszeresen meghaladja az EU által meghatározott egészségügyi határtértékeket számos mérési ponton. A Greenpeace beszámolója szerint (az Országos Levegőszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján) a budapesti Széna téren a nitrogén-dioxid esetében az órás határérték-túllépések száma 2016-ban és 2017-ben is a megengedett 18 helyett 200 körül volt, Pécsett és Debrecenben pedig 100 körül.

Fotó: 123rf.com

Dr. Maria Neira, a WHO közegészségügyért és környezetért felelős igazgatója, a légszennyezés visszaszorítását sürgeti tekintettel annak bizonyítottan káros hatásaira: „A légszennyezés nem ismer országhatárokat, ezért mindannyiunkat veszélyeztet, ugyanakkor a legnagyobb egészségügyi kockázat a gyerekek, idősek, állapotos nők, valamint a már eleve betegek és szegény körülmények között élők számára jelenti.” A szmogos városokban a légzőszervi problémákkal küzdők egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint ahogy azt az asztmás betegek növekvő halálozási aránya mutatja az Egyesült Királyságban. Ami azonban még nagyobb aggodalomra ad okot, hogy a gyermekek fiatal szervezete sokkal érzékenyebben reagál az ártalmas környezeti hatásokra, így a szmog belégzése akár korlátozhatja tüdőkapacitásuk fejlődését és véglegesen károsíthatja egészségüket.

Hogy mi lehet a működő megoldás a légszennyezettség azonnali visszaszorítására?

Sokfajta hatékony és kevésbé hatékony megoldás létezik, de nyilván a legfontosabb a probléma valós okainak kezelése, és nem pedig a tünetek enyhítése. Ezért a legfontosabb a korszerűtlen, fosszilis üzemanyaggal közlekedő járművek fokozatos kiiktatása lenne, amihez szorosan hozzátartozik a fosszilis energia állami támogatásának mihamarabbi berekesztése. Egy azonnal megvalósítható, más országokban (például Hollandia, Dánia, Egyesült Királyság) bevált megoldás az autómentes övezetek kijelölése, ahol csak korlátozott számú autó közlekedhet vagy egyáltalán nem hajthat keresztül gépjármű. Mindemellett a lakosság komoly felvilágosítása is elengedhetetlen, hiszen a felmérések szerint a hulladék (benne (műanyag, gumi, bálás ruha, lényegében bármi éghető) eltüzelésének fő oka az ismerethiány. Sürgető a tisztább energiaforrások biztosítása is a rászorulók részére.

Fotó: 123rf.com

A városok levegőjének tisztítására („tüneti kezelés”) vannak hagyományos és egészen innovatív módszerek. Régóta ismert, hogy a parkosítás és minél több zöld felület létrehozása a városi betondzsungelben jót tesz a városi levegőminőségnek és a lakosok közérzetét is javítja. A dán tervező, Daan Roosegaarde, stílusos Szmogmentes Tornyokat (Smog Free Tower) álmodott meg, amelyek „iontechnológát” használva tisztítják meg naponta nagyjából egy futballstadion kiterjedésű terület levegőjét (1000 m³). A közös holland-dán fejlesztésű, innovatív szmogevő tornyok előbb Rotterdamban debütáltak, majd Pekingben és Lengyelországban tesztelték őket, ahol azóta is működnek.

A nemdohányzók is nagyot szívnak Európa legnépszerűbb városaiban

A nyári városlátogatások kellemes kikapcsolódást jelentenek. Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség ugyanakkor felhívja a turisták figyelmét, hogy a tíz leglátogatottabb európai város levegőjének belélegzése olyan,mint ha naponta 1-4 cigarettát szívnánk el.

Különböző forrásokra támaszkodva az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E, amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja) kimutatta, hogy a légszennyezésnek milyen egészségügyi hatásai vannak ezen a nyáron a leglátogatottabb Európai városokban. A légszennyezettség és a cigarettázás összehasonlítását a Berkeley Earth kutatásai alapján készítették a levegőben található finom részecskék (PM2,5) koncentrációja alapján. Ezek szerint például Londonban három, Párizsban kettő, Prágában pedig négy „cigarettát szív el” naponta minden turista.

Forrás: https://napidoktor.hu/index