Hogyan dolgozzuk fel a gyászt?

A gyász kortól, nemtől függetlenül az egyik legnagyobb trauma az ember életében. A haláltól való félelem, az élethez való ragaszkodás, a temetés körüli ügyintézés depresszióssá, akár agresszívvá is teheti az embereket.

Ha a feldolgozás nehezebben megy ilyenkor célszerű terapeutához fordulni, de egy lelkész, vagy egy spirituális tanácsadó is a segítségünkre lehet a kritikus időszakban.

Rengeteg ember soha nem jut túl a mély gyászán.

Bizonyos fokig normális az elhunyt szerzettünkhöz való ragaszkodás, de van az a pont amikor mindenképpen segítséget kell kérni. Lénárt Évi parapszichológus munkája során számos olyan esettel találkozik, amikor a gyász túlzottan kihat az itt maradt hozzátartozó életminőségére.

Vannak emberek, akik soha nem tudják feldolgozni a haláleseteket, leggyakoribb a házastárs, szülő, gyermek és testvér elvesztése. Mindenki másképpen dolgozza fel a gyászt, van, aki magába zárkózva, nem enged semmilyen külső beavatkozást, de előfordul olyan eset is, aki belebetegszik a gyászba, és élete végéig nyugtatókon él – mondja Lénárt Évi, aki szerint minél idősebb valaki, annál nehezebben birkózik meg a gyászfeldolgozással. A gyerekek a haláleseteket nem veszik annyira komolyan, nem tudják, hogy mi is történik pontosan. A felnőttek számos terápia közül választhatnak, a parapszichológus a Lélekgyógyászati terápiás módot szokta ajánlani ilyen esetekre.
A terápia kezdetén felmérem az egyén állapotát. Rajz alapján is el tudom dönteni, milyen gyógymóddal folytassuk a kezelést. Van, akinek a lelke akkor nyugszik meg, ha kapcsolatot létesíthet elhunyt hozzátartozójával, hiszen halálunkkor csak a test hal meg, a lélek tovább él. Másnál a visszautaztatás segít, de ez esetben nem előző életbe utaztatom vissza, hanem a bekövetkezett gyász előtti pillanatba, amikor még élt az elhunyt és ebben a regressziós hipnózisban az egyén eltud búcsúzni a szeretett személytől – magyarázza Lénárt Évi, aki hozzáfűzte: többek ettől a módszertől annyira megkönnyebbülnek, hogy több kezelésre nincs szükségük. Néhány esetben szükség van több éves terápiás kezelésre is, ami sokszor szinte csak beszélgetésből áll.
Számos vendégemben a környezete előtt gátlások vannak, ezért hozzám járnak terápiára, ahol kibeszélhetik és kisírhatják magukból a felgyülemlett fájdalmukat. Az emberek nem mernek erről beszélni egymás közt, mert félnek, hogy kinevetik őket, hogy még mindig nem dolgozta fel a gyászt. Akad olyan is, aki vagy nem akar terhet jelenteni a környezetére, ezért egy szakembernél keres megnyugvást a lelkének – mondta el a parapszichológus.

Amennyiben a gyászt valaki nem tudja feldolgozni és nem kér segítséget, akkor többségében tartós pszichoszomatikus betegségek alakulnak ki, a leggyakoribb a depresszió, ami akár öngyilkossághoz is vezethet , de a skizofrénia is előfordulhat. Amit ha nem kezelnek, agresszivitás léphet fel, kárt tehet másokban és önmagában.

Ilyenkor az ember hajlamosabb a szenvedélybetegségre is, sokan alkoholtól és a drogoktól várják a lelki felszabadulást. A pillanatnyi eufórikus állapot pedig függőséghez vezet. Ha ismerősünkön pszichoszomatikus jeleket észlelünk, közelítsünk szeretettel felé, hallgassuk meg, legyünk türelmesek és kerítsünk megfelelő segítséget számára.

Pszichoszomatikus betegségek főbb tünetei: