A kezdő kertészek 10 leggyakoribb hibája 2. rész

5+5 aranyszabály kezdő vetemény kertészeknek. A kertészkedés sok tanulást és ismeretgyűjtést igényel, ennek ellenére kellemes kikapcsolódást jelenthet, remek stresszűző, így megéri a befektetett időt és energiát.

Remek program lehet kicsiknek és nagyoknak: gyermekeinkkel könnyebben szerettethetjük meg a különböző gyümölcs- és zöldségféléket, valamint kiváló képességfejlesztő is egyben. Bár először bonyolult feladatnak tűnhet, kellő utánajárással és ismeretszerzéssel egy kellemes új hobbyt találhatunk, ha belevágunk a kertészkedésbe.

Akkor se aggódjunk, ha már kész kialakított kertünk van. Manapság különféle esztétikus megoldások vannak arra, hogy akár egy elegáns kertben is veteményes kertet alakítsunk ki. A tervezéshez, kialakításhoz, esetleg az öntöző kialakításhoz kérhetünk szakértőtől segítséget, majd az első együtt megtett lépések után átvehetjük az irányítást, és élvezhetjük a „babérokat”. Ha kertészkedésre szánjuk magunkat, hozzuk ki belőle a legjobbat, és bátran használjuk Tóth Ádám, a Kertguru kertépítő szakértőjének tippjeit, hogy elkerülve a kezdő kertészek által leggyakrabban elkövetett hibákat.

Tóth Ádám szakértő

Hiba 6#: Túl mélyre vagy a földfelszínre ültetés

Általánosságba véve minél nagyobb egy ültetendő mag, annál mélyebbre kell beásni a földbe. A csomagoláson mindig feltüntetik a javasolt ültetési mélységet – ne hagyjuk figyelmen kívül ezt az információt, mert a túlságosan mélyre ültetett vetőmagok nem érnek ki időben a földből, hamarabb kihajtanak, mielőtt elérnék a földfelszín és a nélkülözhetetlen napfényt. Ellenkező esetben, ha a felszínhez túl közel dugjuk a földbe, előfordulhat, hogy a mag kiszárad, nem rügyezik ki, és nem tud kellően dús gyökérzetet engedni.

Hiba 7#: Gumós növények fejjel lefelé ültetése

A hagymafélék és a fokhagyma gumók egyik végén gyökér, a másikon szár nő. Éppen ezért lényeges, hogy megfelelő irányba helyezzük a termőföldbe ezeket a gumókat. Ha fordítva ültetjük el őket, ezáltal lelassítjuk a kihajtás és növekedés folyamatát: a gumónak többletenergiába kerül, míg megtalálja a helyes irányt, ami gyenge termést hozhat. Kertgurunk tippje – A legtöbb gumós zöldség esetében a gumó a tetejénél inkább egybe, egy irányba tart, cseppszerűen csúcsosodik. A hagyma és fokhagymafélék a csúcs résznél kezdenek el hajtani, ezt már korábban is észrevehettük, ha hosszabb ideig tároltuk valamelyiket.

Hiba 8#: A magok közti nem megfelelő ültetési távolság – Túl közel vagy túl távol ültetjük a magokat egymástól

Abban az esetben, ha egymáshoz képest túl közelre szórjuk a magokat illetve ültetjük a palántákat, könnyedén fokozhatjuk a „versenyt” a földben szerzett tápanyagokért és a napsütésért a felszínen. Ismételten javasoljuk a csomagoláson feltüntetett ültetési távolság betartását. Ne essünk abba a hibába, hogy azt gondoljuk, ezeknek a pici magocskáknak nem kell bőséges hely a fejlődéshez, növekedéshez. Tóth Ádám szerint nem minden hajtás fog túlélni illetve olyan erős szárakat, leveleket hozni, mint a többi, így ha szűkösebben is ültettünk, ezeket nyugodt szívvel kivehetjük a sorból, enyhe tápanyagozásként ott hagyhatjuk a földfelszínen, vagy ha már hajtást hozott, akár egy nagyon finom, különleges, üdítő tavaszi salátában felhasználhatjuk a friss, mennyei ízű sárgarépácskát.

Hiba 9#: Ha nem gazolunk, az gáz!

Gazolni akkor a legkönnyebb, mikor még aprók a hajtások, és a gaznövény gyökérzete még nem érinti a palántánk gyökerét. Minél nagyobbra hagyjuk nőni a gazt, annál erősebb gyökeret fog ereszteni, és elhasználni palántánktól a földben található tápanyagokat. „Használjunk talajtakarást, mulcsozzunk vagy rendszeresen gereblyézzük a veteményesünket: Időnként célszerű felgereblyézni a felszínt – a lejjebb levő rétegek ugyanis sötétebbek maradnak, így felfrissíthetjük a mulcsozást – mondja szakértőnk. Típustól függően kb. 1,5- 2 év után lesz szükség a pótlásra, cserére. Ahogy a növények idővel összefüggő borítást adnak, egyre kevesebb mulcsra lesz szükség.”

Hiba 10#:Teljes körű vagy túlmulcsozás

A mulcsozás egyszerűen fogalmazva talajtakarást jelent. Tulajdonképpen a természetet másoljuk, ahol soha nem fedetlen a talaj. Legfontosabb előnyei a profi vízmegőrzés, gyomszabályozás, talajélet, valamint a tisztaság. Szinte minden olyan talajt, amelyben növények növekedni képesek, hosszabb rövidebb ideig egy élő réteg borítja. A mulcsozás hasznos dolog, de ebben is igaz a közmondás, miszerint „Jóból is megárt a sok”.

Kerüljük a túlzott mennyiséget is, különösen az apró szemcséjű mulcsból, ami fojtogató hatású lehet. Organikus talajtakarással – mint például száraz levelek, fűnyírás utáni fű, stb. – megakadályozzuk a gazok kihajtását és növekedését, táplálja a termőföldet, hűsen tartja a talajt, és tápanyagot biztosít a növekvő palántáknak. Ültetést követően nagyon könnyedén mulcsozzunk, hiszen vastagabb „felszíni takaróval” a hajtások dolgát nehezítjük meg a napfényre jutásban.

Kertgurunk azonban óva int mindenkit a túlzásba vitt mulcsozástól:

„Mulcsozást követően húzzuk távolabbra a talajtakarót a fiatal hajtásoktól így megvédjük attól, hogy komposztálódás során túl sok hő érje, vagy párásodás esetén rothadásnak induljon. Vigyázzunk a frissen levágott fűvel is, mert a komposztálódási folyamat közben hő termelődik, ami akár végzetes lehet a fiatal, zsenge hajtásoknak. Zöld mulcs estén mindig vegyük figyelembe magas nitrogén tartalmat: lassú bomlása csökkenti a növények által rövid távon felvehető (növekedésükhöz szükséges) nitrogén mennyiségét. Sok növénynél ez fejlődési nehézségeket vagy akár pusztulást is okozhat.”

Megannyi kérdés válik egyértelművé néhány veteményes kertészkedési évszak után. A tapasztalatszerzéshez türelem kell, de bízunk benne, hogy a fenti, veteményes kertészkedés esetén előforduló hibákat a cikk olvasói már nem követik el, és bátrabban vágnak bele egy csodálatos hobbyba.

Forrás: