A harag rossz tanácsadó és meg is betegít 2016-03-02 Blog, Kívül-belül Megosztás: Tweet A haragos embert nehezen viseli el a munkahelyi környezete, akár ki is közösíthetik, de magának is árt, mert a harag, a düh, gyűlölet a sértettség pszichoszomatikus megbetegedésekhez vezethet. A hirtelen harag rossz döntésekhez vezet, a munkahelyen pedig a haragos légkör csökkenti a munkateljesítményt, a hatékonyságot, a dolgozók nem tudják kibontakoztatni a képességeiket. A harag egy agresszív érzelem A harag sajnos biológiailag is hatással van a szervezetre, s ennek fizikai tünetei lehetnek, pszichoszomatikus megbetegedésekhez vezethet, magyarázta Duró Zsuzsa pszichológus a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A harag egy tőről fakad az irigységgel, a dühvel, a gyűlölettel, a féltékenységgel. Mikor beszélünk féltékenységről? A féltékenység az az érzés, amikor az általunk szeretett, számunkra fontos személy elvesztésétől félünk, gyakran úgy, hogy egy vélt vagy valós harmadik személy megjelenését tartjuk ennek okának. Sokszor anélkül, hogy ismernénk a harmadik személyt, eleve vesztesnek, legyőzöttnek érezzük magunkat egy, vagy több vonatkozásban is. A személyiség, a temperamentum ugyan adottság, amely befolyásolja a viselkedést, de a környezeti hatások, különösen a szülői minta ennél még fontosabb, a gyerek ugyanis a családban sajátítja el a konfliktuskezelési stratégiákat, de az indulatok kezelését is meg kell tanítani már kicsi korban. Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke hangsúlyozta: az érzelmeket meg kell élni, de a megfelelő módon és helyen. A munka szempontjából sem mindegy, hogy milyen a viszony a munkatársak, illetve a főnök és a beosztottak között. Ha valami zavar vagy frusztrál bennünket, azt meg lehet és kell beszélni. Egy vezetőnek pedig még inkább ügyelnie kell arra, hogy jó példát mutasson. Azokat a helyzeteket, amelyek haraghoz vezetnének, igyekezni kell kezelni, még mielőtt indulatokat szítanának. Meg kell tudnunk fogalmazni, hogy mi zavar, frusztrál bennünket, s lehetőség szerint megszüntetni az okokat. Ha mégis haragra gerjednénk, fontos annak a levezetése, magyarázta a szakember, aki azt ajánlja, ilyenkor vonuljunk félre, tartsunk egy ötperces szünetet, csináljunk valami olyat, ami kikapcsol bennünket, vagy beszéljünk valakivel, aki képes megnyugtatni, jó tanáccsal ellátni. Forrás: Hirado
