Alvás közben is éberen

A melbourne-i La Trobe Egyetem csapata és német kollégáik három sós vízi krokodilt fogtak be a tesztek elvégzésére, eredményeikről a Journal of Experimental Biology folyóiratban számoltak be. A hüllőket elhelyezték egy hatalmas akváriumban, és egész nap filmezték őket. Kiderült, hogy felnyitják fél szemüket, ha a víztartályt mesterséges stimuláció éri.

John Lesku, a vizsgálat vezetője kifejtette, egy embert állítottak 10 percre az akvárium mellé. „A hüllők azonnal reagáltak és folyamatosan szemmel tartották fél szemükkel. Miután elhagyta a helyiséget, a krokodilok továbbra is figyelték utolsó tartózkodási helyét, míg másik szemük zárva volt. Mindez azt sugallja, hogy a madarakéhoz hasonló az agyi aktivitásuk” – magyarázza.

Más állatoknál – úgymint madaraknál, delfineknél, rozmároknál, fókáknál és hüllőknél – már feltárták a biológusok által „féloldalas mély alvásnak” nevezett folyamatot, ami lehetővé teszi, hogy az állat agyának egyik féltekéjét „lekapcsolja”, míg a másikat ébren tartsa.

A kutatók ezt követően újabb stimulációt vetettek be: fiatal krokodilt helyeztek a tartályba. Kimutatták, hogy az idősebb egyedek szunnyadozás közben is éberen figyelték. A németországi Max Planck Ornitológiai Intézet szakemberei már korábban feltárták ezt a viselkedésformát nílusi krokodiloknál és kajmánoknál is.

Lesku szerint mindez arra utal, hogy a jellegzetesség nem korlátozódik egyetlen krokodilfajra . “Felnőttkorban is megmarad, vagyis a lesből támadó ragadozó, bár látszatra mozdulatlan, valójában nagyon is éberen kémleli lehetséges zsákmányát. Ha egy állat a folyópartra merészkedik, a krokodil azonnal felébred, és támad” – tette hozzá.
A kutatás következő lépése annak megerősítése, hogy a hüllők nemcsak hogy nyitva tartják egyik szemüket, hanem fiziológiai értelemben valóban félig alszanak. Lesku elmondása szerint ehhez elektrofiziológiai mérésekre lesz szükség, hogy megfigyelhessék a krokodilok agyhullámait.

A féloldalas alvás felfedezése eme hüllőknél ráadásul a képességet az evolúciós családfa egy újabb ágára helyezi. Olybá tűnik, hogy az ember és a szárazföldi emlősök lassan magukra maradnak az igazi mély alvást illetően. Lesku szerint az eredmények némi bizonyítékot nyújtanak rá, hogy az ember alvási módja evolúciós értelemben újfajta folyamat lehet.

A fél agyféltekés alvás szavai szerint a hüllők és madarak közös ősénél alakulhatott ki, a tengeri emlősöknél pedig tőlük függetlenül, de az is elképzelhető, hogy a madarak, hüllők és emlősök még távolabbi őse tett szert a képességre, melyet utóbb az ősi szárazföldi emlősök elveszítettek.

Forrás: Hirado