Kevésbé bírjuk a stresszt? – Koszorúér-betegségünk lehet

Úgy tűnik, az alacsony stressztűrő képesség nemcsak egyes munkahelyeken hátrány – ha valaki fiatal felnőttkorban kevésbé bírja a stresszt, annál emelkedik a koszorúér-betegség kialakulásának esélye is.

Ki ne látott volna már olyan álláshirdetést, melyben a magas fokú stressztűrő képességet kiemelték, mint elvárást? Úgy látszik, valóban jobban jár, aki fokozottabban bírja a stresszt.

Kiderült, hogy minél kevésbé tűri a stresszt kamaszként valaki, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki későbbi életében szívbetegség – minderre egy, férfiakat elemző, nagyszabású svéd tanulmány mutatott rá. A férfiak pszichológiai profilját kamaszként analizálták, majd nyomon követték őket középkorúvá válásukig, a koszorúér-betegség előfordulása tekintetében.

A koszorúér-betegség az artériák szűkülete, mely szívrohamhoz vezethet. A svéd tanulmányban regisztrált férfiak 1952 és 1956 között születtek. A kutatók kiderítették, hogy az alacsony stressztűrő képesség esetén 2,6-szor gyakoribb a koszorúér-betegség kialakulásának esélye, közepes stressztűrés esetén ez a szám 2,0 míg magas stressztűrés esetén 1,6.

A nagyobb fizikai ellenálló képességet is összefüggésbe lehetett hozni a koszorúér-betegség kisebb rizikójával – hangsúlyozták a kutatók -, de ezt gyengítette az alacsony stressztűrés.

A Heart szaklapban közzétett tanulmány kiemelte, hogy a kamaszkori alacsony stressztűrő képesség összefüggésbe hozható a koszorúér-betegség megnövekedett kockázatával középkorúként, sőt a fizikai állóképesség előnyeit is csökkentheti.

Összességében, 1987 és 2010 között 10.581 szívbetegség-diagnózist azonosítottak a svéd nemzeti páciens regiszterben, abban a csoportban, mely bekerült a svéd katonai sorozó regiszterbe is. A sorozás 18-19 éves korban kötelező volt minden férfi számára, aki 1952 és 1956 között született.

A kutatók elemezték, volt-e összefüggés a szívbetegségek aránya és a stressztűrés szintje között, miután kiszűrték a szívkockázati tényezőket. Részletes információik voltak a férfiak pszichológiai képességéről, hogyan küzdöttek meg kamaszként a stresszel, mivel a katonai sorozáskor készültek pszichológusokkal interjúk – ezek alkalmával azt vizsgálták, hogyan birkóznának meg a férfiak a stresszel a szolgálat alatt.

Az interjúkban – melyek azt tesztelték, készen állnak-e a katonaság ideje alatti stresszre a besorozottak -, a férfiak azon képességére voltak kíváncsiak, tudják-e kontrollálni és levezetni az idegességüket, tolerálni a stresszt és a félelmet. Ezen felül a szociális érettséget, a szabadidős érdeklődést, a pszichológiai energiát, az érzelmi stabilitást is felmérték.

S miközben a vizsgálatok nem voltak teljesen elérhetők a nyilvánosság számára, a katonai szűrés eredményei – melyek a fizikai- és kognitív funkciókat is vizsgálták, valamint a serdülőkori betegségeket -, lehetővé tették a kutatók számára, hogy a tinédzsereket három csoportra bontsák: alacsony, közepes és magas stressztűrő képesség alapján.

Kiderült, amellett, hogy az alacsony stressztűrés összefüggésbe hozható a koszorúér-betegség kialakulásával, a stresszt kevésbé tűrő tinédzserek fizikailag is kevésbé voltak fittek, mint a társaik.

Ám azok sem voltak védettebbek a szívbetegséggel szemben, akik nehezen birkóztak meg a stresszel, de fizikailag ellenállóbbnak bizonyultak. A stressz ugyanis – emelték ki a kutatók -, a fizikai fittség előnyeit is alááshatja a szívbetegségek megelőzésében.

A tanulmány szerzői analízisük alapján indultak el, tudván, hogy a pszichoszociális stressznek való kitettség különféle káros egészségügyi következményekhez kötött, beleértve a koszorúér-betegséget is -, de nincsenek erre meggyőző bizonyítékok.

„Egyes tanulmányok még azt is sugallják, hogy a stressz kockázata hasonló mértékű, mint más, nagyobb szív- és érrendszeri rizikófaktor – fogalmaznak bevezetőjükben, hozzátéve, hogy ennek oka a stressz hypothalamus hypophysis mellékvese (HPA) tengelyre és a szimpatikus idegrendszerre gyakorolt hatása, mely megváltoztathatja az anyagcsere- és a szív autonóm kontrollját, de gyulladáshoz is vezethet.

A stressz az életmódunkra is befolyással lehet. Ám a kutatás, mely a koszorúér-betegség kockázatára fókuszált, kevés figyelmet szentelt a stresszel való megküzdés-képesség következményeinek.

Felállítottak egy másodlagos hipotézist is, miszerint a magasabb szintű fittség kamaszkorban nem nyújt védelmet a koszorúér-betegséggel szemben, ha emellett az illetőnek alacsony a stressztűrő képessége. Eredményeik pedig arra utalnak, hogy ez valóban igaz.

„Eredményeink szerint a fizikai fittség változó a stressztűrő képesség szintje mellett, ám a kamaszkori jó állóképesség védelmező hatása csökkent vagy meg is szűnik azoknál, akik csak kevésbé tűrik a stresszt.”

A tanulmány szerzői úgy vélik, a koszorúér-betegség hatékony megelőzése érdekében a fizikai erőnlétre, állóképességre és a stressz kezelésére is nagy hangsúlyt kellene fektetni.

Forrás: Adrina – Napidoktor

Forrás: