Szakmák, ahol nagy a kiégés veszélye

A legfrissebb kutatások szerint a magyar munkavállalókra sokkal inkább jellemző a kiégés, mint például a dánokra. Magyarországon az orvosok és nővérek körében kiemelkedően magas a kiégés, azon belül is a teljesítménycsökkenés – mondta el a hirado.hu-nak Ádám Szilvia, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa.

Egyre több magyar munkavállaló használja a kiégés kifejezést, amikor úgy érzi, megcsömörlött a munkától. Ennek ellenére sem ismerik fel sokan a burnout-szindróma jeleit, csak a kollégák és a családtagok figyelmeztetik őket arra, hogy többről lehet szó, mint fáradtságról. A kiégés egy folyamat: különböző szakaszai vannak, és a legutolsó stádiumban az öngyilkosság sem ritka.

Vannak kutatók, akik szerint a párkapcsolatban, sőt az idős családtag gondozása kapcsán is lehet kiégésről beszélni, de a burnout a munkában tapasztalt krónikus stressz eredményeként jön létre – mondta Budavári-Takács Ildikó klinikai szakpszichológus, a Szent István Egyetem docense.

A magánéletet is hazavágja a munkahelyi kiégés

Bár a munkahelyen, a munka miatt következik be, de idővel a magánéletre is kihat. Az egykor lángoló és aktív ember reményvesztetté és boldogtalanná válhat. Nincs kedve beszélgetni, csökken a teljesítménye, nem érdekli a munkája – majd semmi sem. Idővel eljön az a pillanat, amikor otthon, a szerettei körében sem érzi már jól magát. Ez az apátia – emelte ki Budavári-Takács Ildikó.

Egyre több emberre jellemző a kiégés

Kutatások szerint egyre több emberre jellemző a burnout-szindróma. A segítő foglalkozásban dolgozók különösen nagy veszélyben vannak. Az orvosok, a nővérek, a szociális munkások, a pedagógusok és a rendőrök körében van a legtöbb kiégett ember, de minden olyan szakma, ahol az emberek ügyes-bajos dolgaival – ügyfélszolgálaton, bankban, postán dolgozók, pincérek – kell foglalkozni, ott fokozottan jelentkezhet a probléma.

Európai kutatások szerint a magyar orvosokra kiemelkedően jellemző a magas fokú teljesítménycsökkenés – mondta el Ádám Szilvia, szociológus, közgazdász egy korábbi kutatásra hivatkozva.

 Forrás: Ádám Sz., Torzsa P., Győrffy Zs., Vörös K., Kalabay L., Orvosi Hetilap

A „nemet mondás” tilalmától ég ki az orvosok zöme

A “nemet mondás” tilalma jellemzi a segítő foglalkozásokban dolgozókat, ettől égnek ki – magyarázta Budavári-Takács Ildikó. Az orvosoknál, nővéreknél és a pedagógusoknál jellemző leginkább, hogy nem mondanak nemet, mert egyszerűen úgy érzik, hogy nem tehetik meg. Ráadásul rengeteg elvárásnak kell megfelelniük és folyamatosan készenlétben vannak – tette hozzá a pszichológus, aki arról is beszámolt, hogy kutatások szerint már az egyetemen az orvostanhallgatóknál is megjelenik a kiégés, a nagyfokú túlterheltség miatt.

Sokkal jobban kiégett a magyar, mint a dán

Bár a segítő foglalkozást űzők vannak a legnagyobb veszélyben, kiégés bárkinél jelentkezhet. Azokon a munkahelyeken, ahol nagy a terheltség, de alacsony a döntéshozói képesség és hiányzik a jó kollegiális kapcsolat, ott kialakulhat a munkahelyi stressz, és az idővel kiégéshez vezethet.

A magyarok kiégését vizsgálta a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés kutatócsoportja is. A  munkavállalók eredményei alapján a kiégés átlag értéke 100-as skálán 57,4 pont volt, míg Dániában ez az érték csak 34,5 – ismertette a friss kutatási eredményeket Ádám Szilvia.

Belefáradtunk vagy kiégtünk?

Nehéz megtalálni azt a határvonalat, hogy csupán belefáradtunk a munkába, vagy a kiégés útján haladunk. Az „unom a banánt” állapota inkább az egyhangúságot jelenti, amikor nincs különösebb kihívás a napi munkánkban. Ilyenkor egy új, a megszokottól eltérő, változatosabb feladat ismét lelkesíthető lehet. A kiégés állapotában már nem jön a korábbi lelkesedés, az új kihívás sem ad lendületet – mondta Bencsik Andrea klinikai szakpszichológus, aki szerint csak az tud kiégni, aki egykor lángolt, azaz óriási mértékű lelkesedést és elhivatottságot érzett.

„A belefáradás gyakorlatilag a kiégés ’előszobája’. Az első tüneteket jelenti, amire fontos lenne odafigyelni” – emelte ki Bencsik Andrea, aki szerint leginkább azoknál áll fenn a kiégés veszélye, akikre a tökéletességre törekvés igénye, az állandó megfelelési kényszer jellemző – tette hozzá.

Ezek a kiégés tünetei

A kiégés legfontosabb tünetei szervi, lelki és magatartásbeli zavarokban nyilvánulhatnak meg. Ilyen a fejfájás, a mellkasi fájdalom, a légszomj, az izomfájdalmak, a hasmenés, a székrekedés, a szorongás, a nyugtalanság, az ingerlékenység, a hangulatcsapongás, a dühkitörések, a befelé fordulás, valamint a csökkenő teljesítmény.

Így védekezhetünk a kiégés ellen

A kiégés megelőzésére és kezelésére irányuló stratégiák lehetnek egyéni vagy szervezeti szintűek. Szervezeti szinten a kiégés csökkenthető a jobb munkakörnyezet megteremtésével, a változatosabb munkakörrel, a rugalmas időbeosztással, az akadálytalan információáramlással, a család és munkahely összeegyeztetésének támogatásával. Ádám Szilvia szerint fontos még a munkavállalók szakmai és anyagi elismerése, továbbá az önmegvalósítás lehetősége.

Mi is tehetünk azért, hogy elkerüljük a kiégést – hívták fel a figyelmet a szakemberek. Az önfejlesztés, az önismeret növelése, a testmozgás és a relaxációs technikák mind-mind segítséget jelenthetnek, valamint nagyon fontos, hogy ha úgy érzik, “ég a ház”, akkor ne szégyelljenek segítséget kérni.

Forrás: Hirado