Hogyan tedd zöldebbé a gardróbodat? 2016-02-06 Blog, Természetesen Megosztás: Tweet Amikor a ruha kezd új életet…Avagy hogyan lehetnénk öltözködésünk terén is igazán környezettudatosak? Ironikus: a divat mulandó, miközben a különféle, feleslegesen károsító ruhaanyagok és az elkészítésükkel járó szennyezés nem. A káros anyagokkal készült ruhák ma is megtöltik az üzleteket, mindig divatosak. A környezetbarát divat ugyanakkor nemcsak azt jelenti, hogy csökkentjük a fogyasztói hulladékot, de meg is előzzük azt – ahogyan a környezetszennyezést is. Hogyan legyünk környezettudatos öltözködők? Egyre több tervező és gyártó tartja szem előtt az ökológiai szempontokat, de hogyan lehetne magát a fogyasztót is arra szoktatni, hogy kövesse a „környezetbarát divatot?” Egyáltalán, milyen egy környezetbarát ruha? Az alábbiak tippek segíthetnek abban, hogy könnyebben eligazodjunk, fontos legyen a környezetvédelem és „zöld gardróbot” alakítsunk ki magunknak – de közben divatosak is maradjunk. 1. Tudjuk, hogy mit keresünk! Időt és energiát takarítunk meg azzal, ha mielőtt elindulunk vásárolni, már tudjuk, pontosan mit szeretnénk. Megvannak a fő szempontok és nagyjából az ár is, ameddig elmehetünk. Mi értelme megtölteni a szekrényt olyan holmikkal, amit aztán nem hordunk? Mindig tudjuk, pontosan mit keresünk: olyat, vagy megközelítőleg olyat vegyünk, ne pedig valami teljesen mást, mert könnyen kiderülhet később, hogy csak egy porfogó lesz a gardróbban. Tartsuk szem előtt azt is, milyen ruhadarabokat tudunk a leginkább kihasználni – vagyis, a már meglevő ruháinkkal megfelelően párosítani. Ha ilyen darabokat veszünk, hosszútávon jól járunk. Figyeljünk rá, mely színek állnak nekünk a legjobban – lehetőleg ilyeneket válasszunk, és tegyük fel magunknak a kérdést: vajon 2 év múlva is felvenném ezt a holmit? Ha a válasz nem, inkább ne vásároljuk meg! 2. Szeressük a ruhánkat, törődjünk vele! Bármit is választottunk, gondoskodjunk róla megfelelően! Ne dobjuk le hanyagul, amikor hazaértünk, ne hagyjuk sokáig gyűrődni, heverni egy kanapén. Mindig tartsuk tisztán, vasalva, ha kell – szedjük le róla a bolyhokat. Időről-időre nézzük át a holmikat és ellenőrizzük, melyikre fér rá egy kis plusz törődés. Így tudjuk a legtovább megőrizni őket jó állapotban! Amint hazaértünk, jöhet a házi ruha. Öltözzünk át, és ne jó ruháinkban főzzünk, takarítsunk, amelyeket a városban, közösségben viselünk! Tanuljuk meg összevarrni őket, ha valahol kilyukadnak és természetesen gombfelvarrásért se kelljen a szomszéd nénihez menni. A nagyobb javítások érdekében keressünk egy jó helyi szabót! 3. Mosodák Az olyan mosodákat kerüljük, ahol a ruhák tisztításához ún. tetraklóretilént használnak, ez ugyanis rákkeltő anyag. A környezetvédelmet ma már a mosodák is szem előtt tartják, de sajnos nem mindenhol. 4. Érdemes nézelődni a turkálókban is A „second hand”, azaz másodkézből származó ruhákat árusító üzletek nem véletlenül népszerűek – nemcsak olcsóbbak, de szinte teljesen új ruhadarabokat is talál bennük az emberek, a legelengánsabb holmiktól a legsportosabbakig. Érdemes nézelődni a „turkálókban”. Ezek a ruhák az igazán hosszúéletűek! 5. A mosás Ha azt szeretnénk, hogy egy ruha minél hosszabb életű legyen, csak akkor mossuk, ha valóban szükséges. Azért ne dobjuk a mosógépbe, mert éppen kevesebb a fehér mosnivaló, és végülis erre a ruhára is „ráfér” a mosás. Ha még nem használódott el annyira, nem izzadtunk bele, ne mossuk feleslegesen. Hacsak lehet, foszfátmentes, biológiailag lebomló tisztítószereket használjunk. A foltokat kezeljük gyorsan nem mérgező folt-eltávolítóval. Ha új mosógépet veszünk, a legenergiatakarékosabbat válasszuk! 6. Öltözzünk egészségesen! Egy egyszerű, hagyományos pamut póló előállításához is jó adag műtrágya és növényvédőszer szükséges. Szükségtelenül vagyunk kitéve mérgező anyagoknak az öltözetünkön keresztü. Ezért ha csak lehet, keressük a biopamut termékeket. Manapság szerencsére egyre könnyebb hozzájuk jutni. Figyeljük a ruha címkéjét, hogy túl sok felesleges színezéknek és vegyi anyagnak ne legyünk kitéve. 7. Keressük az újrahasznosított ruhákat Mert ilyenek is vannak. Egyre több tervezőt ihlet meg az ötlet, és kiváló, hordható ruhadarabok kerülnek ki a kezük alól. Ez tipikusan az az eset, amikor a ruha új életet kezd… 8. Milyen szövet lenne igazán jó? Sokan hallhattak a szója-, bambusz-, vagy a kukorica szövet körüli felhajtásról. A környezetvédelem mellett kardoskodó tervezők egyre nagyobb lelkesedéssel próbálgatják ezeket az eljárásokat, melyeket a régi, nylon, polyakril, vagy a hagyományos selyem helyett használhatnánk. A bambusz például alkalmas lenne ruhaanyagnak, gyorsan nő, vegyi anyagok nem kellenének hozzá és megfelelően simul az emberi alakra. Sajnos azonban ezek az eljárások egyelőre energia- és erőforrásigényesek, valamint problémát jelentene, ha a bambusz kiszorítaná az őshonos erdőket. A betakarítás és a feldolgozás pedig környezetszennyező és egyelőre szabályozatlan. 9. Érdeklődjünk! Nem érezhetjük túl jól magunkat olyan ruhában, amelyről gyanítjuk, hogy egy szegényebb országban élő, alulfizetett gyermekek keze munkája. A túlságosan olcsó ruháknál ez sajnos elképzelhető. Kedvelt boltjainkban, butikunkban érdeklődhetünk a környezetbarát, illetve újrahasznosított ruhák után – javasoljanak ilyeneket, vagy nézzünk utána az interneten, hol kaphatunk ilyen ruhákat! 10. Ne dobjuk ki régi ruháinkat! Ne hagyjuk, hogy az új divathullám elválasszon minket a jól bevált régi daraboktól. Akár át is alakíttathatjuk őket: a túl szűk ruhából szoknya válhat, a pulóverből kardigán. Ha végképp úgy érezzük, hogy számunkra már hordhatatlan egy ruha, másoknak adományozni mindig lehet! Ha egy holmit nem használunk, mi is nyugodtan vigyük el olyan boltokba, ahol átveszik, vagy dobjuk be gyűjtőkonténerbe, hadd hordja az, akinek valóban jól áll és használni tudja. Még egy jó tanács Hihetetlenül jó összeröffenés lehet a barátnőkkel, barátokkal abból, ha már nem használt ruháinkat összegyűjtjük, majd bedobjuk a „közösbe”. A találkozó keretében hatalmas ruhapróbát tarthatunk, és mindenki viszi, ami a másik ruhatárából jól áll neki! Forrás: https://napidoktor.hu/index
