Dohányzásellenesség világszerte

Az Országgyűlés hétfőn kezdődő két napos ülésén a képviselők egyebek mellett a nem dohányzók védelméről szóló törvénytervezethez benyújtott módosításokat is tárgyalhatják.

A törvénymódosító javaslat szerint – amelyet a kormányzat is támogat – a jövőben minden zárt légterű nyilvános helyen tilos lenne a dohányzás. E kezdeményezés kapcsán ad ki az MTI körképet arról, hogy milyen szabályokkal küzdenek a dohányzás ellen a világ különböző országaiban.

Kína a dohányzók számát és a legyártott cigaretta mennyiségét tekintve is világelső, ami azt jelenti, hogy mintegy 350 millió kínai dohányzik, a világ össztermeléséből pedig az ország 42 százalékkal részesedik. A Föld legnépesebb országában évente megközelítően 1,2 millióan halnak meg dohányzással összefüggő betegségekben.

Becslések szerint 768 millió ember – a nem dohányzók több mint 72 százaléka – passzív dohányos. Számuk az elmúlt három év során 200 millióval növekedett. Előrejelzések szerint 2030-ra évente 3,5 millió kínai válik a dohányzás áldozatává, s ők közel 44 százalékát jelentik majd azoknak, akik a világon ugyanezen okok miatt halnak meg.

Kína 78-dikként csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményéhez (FCTC) 2005-ben, és a következő évben ratifikálta azt. A dokumentum többek közt előírja, hogy öt éven belül meg kell szüntetni a dohánytermékek reklámját, illetve be kell tiltani a nemzetközi események dohányipari szponzorálását, a cigaretta-automaták működtetését, a dohányzást a fedett munkahelyeken és nyilvános helyeken, valamint a közlekedési eszközökön.

Kína 2010 végén kénytelen volt elismerni: nem tudta teljesíteni a követelményeket. A kudarc okai sokrétűek, de szakemberek szerint a dohánylobbinak meghatározó szerepe van benne. Kínában nem szabályozza a kérdést országos törvény, de ma mintegy kétszáz városban vannak életben dohányzást korlátozó rendelkezések, köztük igen szigorúak is.

Jellemző ugyanakkor, hogy a teljes és egyidejű tiltást sehol sem sikerül elfogadtatni, mivel a jogszabályalkotók belátják annak betarthatatlanságát. Ezért mindenütt a fokozatosságot szem előtt tartva igyekeznek a helyi kormányzatok a tiltások körét bővíteni. Legutóbb az ötmilliós kelet-kínai Nancsangban (Nanchang) szavaztak a városatyák a közterületi dohányzás szabályairól.

A jegypénztárakra és várótermekre kiterjeszteni tervezett teljes tiltás hatályba léptetését 2011-ről 2015-re tették át, s az éttermekre, bárokra, szórakozóhelyekre vonatkozó rendelkezéseket 2013 helyett szintén 2015-re tolták. Az indoklás az volt, hogy a cél irreális.

A főváros 2015-re ígéri a zárt nyilvános helyek, munkahelyek, és a tömegközlekedési eszközök teljes füstmentessé tételét. Ettől függetlenül egy 2008-as helyi rendelkezést követően 2009-ben a pekingi nyilvános helyek 70 százaléka, több mint ezer étterem, közel 220 kórház és 66 ezer taxi vált hivatalosan "nem dohányzó" hellyé.

Az utóbbi idők egyre hangosabb vészharangkongatása nyomán az állami rádió, film és televízió főhivatal (SARFT) a közelmúltban úgy döntött, arra utasítja a filmek, tévéjátékok rendezőit, hogy a lehető legkevesebbre korlátozzák azokat a jelenteket, amelyekben cigaretta vagy dohányzó ember látható. A füstölés, rágyújtás, csikk elnyomása és a többi aktus esetenként legfeljebb egy-egy karakter ábrázolásához vagy más művészi megoldáshoz megengedett.

A szakemberek, különösen a dohányzásellenes mozgalmak aktív szereplői leginkább a dohánylobbiban és az iparággal szoros állami kapcsolatrendszerben, valamint a már megszületett intézkedések végrehajtatásának hiányosságaiban – az ellenőrzés, számonkérés és büntetés hiányában – látják a fő problémát. Dohánycégek még mindig támogatják sportlétesítmények, iskolák építését, s keresik az alkalmat befolyásuk növelésére.

Mindemellett azért a dohányzást ellenző egészségvédők is hangosak, s a közvélemény is átalakulóban: ma már az sem ritka, hogy irodákban, hivatalokban, éttermekben, közlekedési eszközökön rászólnak arra, aki cigarettafüstjével zavarja a másikat.

A dohányiparból származó adó Kínában megközelítően 7 százalékát adja az összes adóbevételnek. 2009-ben az iparág összesen 510 milliárd jüant (75 milliárd dollár) fizetett be a költségvetésbe, s a bruttó hazai termék (GDP) tíz százalékát adta. Statisztikai adatok ugyanakkor azt igazolják, hogy a dohányzás okozta betegségek kezelésének országos költségei ennél magasabbak.

Oroszországban egyelőre nincs érvényben átfogó intézkedés, vagy jogszabály a dohányzás nyilvános helyeken való tiltására, de a munkahelyeken már csak kijelölt helyeken lehet cigarettázni, az éttermek dohányzó és nem dohányzó részre oszlanak, a cigarettás dobozokon egyre riasztóbb feliratok szerepelnek, és tempósan emelkedik a füstölnivaló ára.

Vlagyimir Putyin kormányfő tavaly ősszel írt alá egy koncepciót, amely egyebek között előirányozza, hogy minden nyilvános helyen megtiltják a dohányzást, a tilalmat öt éven belül  érvényesítik, továbbá az európai szintre emelik a dohányárukra kiszabott jövedéki adót és átfogóan betiltják a dohányáruk reklámozását.

Az országban egyébként mintegy 44 millió felnőtt, azaz a gazdaságilag és demográfiailag legaktívabb 19-44 éves korosztály mintegy 40 százaléka dohányzik – derül ki egy kutatásból, amelyet az orosz egészségügyi és társadalomfejlesztési minisztérium végeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával. A felmérés 14 országra terjedt ki, s ezek közül Oroszországban dohányoznak a legtöbben.

A felmérésben nem esik szó a gyerekekről és fiatalkorúakról, noha Oroszországban ebben a korosztályban is nagyon magas a dohányosok aránya. A dohányosok Oroszországban 2009-ben egyetlen év alatt a GDP 1 százalékának megfelelő összeget költöttek cigarettára.

Nagy-Britanniában már csaknem négy éve tilos rágyújtani minden zárt közösségi helyiségben. A 2007. július 1-jén teljes körűvé és országossá vált tilalom mintegy 3,7 millió intézményt és munkahelyet érint, köztük csaknem 200 ezer pubot, bárt és éttermet.

A tilalom ellen vétőket 50 font – 12 ezer forint – helyszíni bírság fenyegeti, azokat a munkáltatókat pedig, akik nem szereznek érvényt a törvénynek, 2500 fontig (800 ezer forintig) terjedő büntetéssel sújthatják.A tilalom bevezetése után elvégzett első felmérések minden várakozást felülmúló egészségügyi sikerről tanúskodtak.

Egy tavalyi átfogó vizsgálat adatai szerint a nyilvános dohányzás betiltása óta tíz százalékkal csökkent a szívinfarktusok száma Angliában. Skóciában, ahol egy évvel korábban lépett életbe a nyilvános cigarettastop, 14 százalékkal zuhant a szívrohamok száma.

A 61 millió lakosú Nagy-Britanniában becslések szerint 10 millió a dohányos, és a dohányzás miatt kialakuló betegségek évente egy közepes városnyi, hozzávetőleg 90 ezer ember halálát – az összes haláleset ötödét – okozzák.

A csaknem fél évszázados dohányzásellenes kampány jegyében a dohánytermékek reklámozását már 1965-ben korlátozták, és a reklámtilalom azóta teljessé vált, 2007-ben  pedig 16 évről 18 évre emelték azok alsó korhatárát, akiknek törvényesen el lehet adni dohányterméket. Az e szabályt megszegő üzleteket akár be is zárhatják.

A legújabb – még hivatalos bejelentésre váró – kormányzati tervek alapján a jövőben cigarettát csak egyszerű fehér, az egyes márkák közismert színes logói nélküli dobozokban lehetne árulni. A brit Királyi Adó- és Vámhivatal kimutatása szerint a legutóbbi, 2009-2010-es költségvetési évben a kincstárnak valamivel több mint 10 milliárd font bevétele származott a dohánytermékek adójából.

A brit orvosi szakma becslései szerint azonban a dohányzáshoz köthető betegségek kezelésének közvetlen állami költségei ennek 70 százalékát elviszik, és ebben a számításban nincsenek benne a betegségek okozta munkaidő- és adóveszteségek gazdasági kárai.

A dohányosok számát tekintve a világ élvonalába tartozó Ukrajnában már kezdenek megmutatkozni a füstölés visszaszorítását célzó állami intézkedések eredményei. A dohányzó férfiak számát illetően Ukrajna első helyen áll Európában, míg a női dohányosok számát tekintve a FÁK-országok között vezető helyet foglal el. Világviszonylatban Ukrajna a legtöbb dohányterméket fogyasztó hét ország között található. Napi átlagban 300, évente mintegy 110 ezer ukrán hal meg a dohányzás következtében.

Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a közterületi dohányzás ellen hozott intézkedéseknek és a dohányárukra kivetett jövedéki adók növelésének köszönhetően az utóbbi öt évben a felnőtt korú ukránok körében 37 százalékról 25 százalékra esett vissza a dohányzók aránya, a gyerekek és serdülők esetében pedig még nagyobb a csökkenés.

Egy nemrég végzett felmérésből kiderült, hogy az utóbbi fél évtizedben 53 százalékról 33 százalékra csökkent a passzív dohányzásnak kitettek aránya. Kimutathatóan kevesebb lett a dohányzás miatt bekövetkező szívinfarktus és agyvérzés is.

Az ukrán parlament tavaly februárban hozott a dohányzást erősen korlátozó törvényt, amely a füstölési tilalmat kiterjesztette az egészségügyi és oktatási intézményekre, játszóterekre, sportpályákra, lakóépületek lépcsőházaira, aluljárókra, liftekre, telefonfülkékre. Az intézkedés értelmében a vendéglátóhelyeken, éttermekben, állami és önkormányzati szervek, vállalatok, intézmények és szervezetek épületeiben, zárt sportlétesítményekben csak az arra kijelölt helyen lehet dohányozni.

Tilossá vált dohányáru eladása a 18 évesnél fiatalabbaknak, a szabályt megszegő kereskedők 6,8 ezer hrivnyára (kb. 170 ezer Ft) büntethetők, míg a speciális dohányzóhelyek kialakítását elmulasztó tulajdonosoknak vagy intézményfenntartóknak 3,4 ezer hrivnya bírsággal kell számolniuk.

A kedvező folyamat ellenére Ukrajnában nem csökkent a cigarettagyártás, sem a dohányáruk jövedéki adójából származó költségvetési bevételek nagysága. Ennek okát a szakemberek a nagyarányú cigarettacsempészésben látják. A cigaretták jövedéki adója a többszöri emelés után jelenleg átlagosan az ár 44 százalékát teszi ki.

Forrás: