Szájüreg betegségek – Fajták és diétáik

A szájüreg szövetei folyamatosan változnak, igen érzékenyek. A megfelelő táplálkozás nagyon fontos, hogy ezek az érzékeny szövetek a baktériumok, kémiai anyagok károsító hatásának ellenálljanak

A meg­felelő táplálkozás és táplálás nagyon fontos, hogy ezek az érzékeny szövetek a bakté­riumok és kémiai anyagok károsító hatásának ellenálljanak.

A táplálkozási hibák, elsősorban a nem megfelelő energia-, fehérje, kalcium-, fosz­for-, A-, C-, és D-vitamin-bevitel direkt (pl. zománc-hypoplasia és hypocalcificacio) és indirekt módon (az állkapocs és a nyálmirigy növekedési zavarán keresztül) befo­lyásolják a dentofacialis fejlődést (arcforma), egészséget.

Megváltozik a fogzás, a fogak nagysá­ga, alakja, elrendeződése, összetétele, ellenálló képessége. Rágási problémák alakul­nak ki, csökken a nyálelválasztás, megváltozik a pufferkapacitás a szájban, fogszúvasodás és -íny betegségek fejlődnek ki. Ezek létrejöttében természetesen egyéb té­nyezőknek is szerepe lehet (kiütéses betegségek, szülési sérülések, koraszülöttség, lo­kális infekció, fogat ért trauma, tetracyclinek, fluoridtúladagolás, genetikai okok, en­dokrin zavarok, mint pl. hypothyreosis, hypoparathyreoidismus).

A nyelv fájdalmassága, égő érzés a szájban gyakran az első jele a szájüregi vagy egyéb betegségnek. Fehérje-, energia-, B12-,vas-, folát-, niacinhiányt tükrözhet.

A nyelv felszíne fénylő, piros, sima fehérje, vas, B₁₂ komplex hiányában. Sápadt, rózsaszín elváltozás vas- és A-vitamin-hiányra, bíborvörös színe riboflavin-, a nyelv­csúcs és oldalának vörössége niacinhiányra utal.

Nagy mennyiségű nátrium bevitelére a nyelv megduzzad, kiszáradás esetén össze­zsugorodik, szárazzá válik.

A szájszárazság akkut táplálkozási zavar, főleg nikotinamid vagy nikotinsav hiányia miatt jön létre. A-vitamin-, riboflavin-, piacin-, folát- és vashiányban észlelhető.

Ízérzészavar: Tiamin-, piacin-, B₁₂-, cinkhiány jele lehet.

Ajaksérülés: amely legtöbbször a szájzugban kezdődik, majd to­vábbterjed, begyullad, pörkösödik, hegesedik. Riboflavin-, piacin-, folát-, piridoxin-, B₁₂-, vas-, fehérje-, energiahiány következménye.

Fogínygyulladás: Súlyosbíthatja hiányállapot, pl. fehérje, aszkorbinsav, fo­lát és vas hiánya. A fogíny szövetszaporodás következtében, 5 mg/nap folát 6 hónapon keresztüli adása jelentősen javít.

Nyálkahártya-kimaródás: Kialakulásának az első jele égő érzés lehet. Fájdalmas állapot, folsav-, B12-hiány is okozhatja. Gyakran a citrusfélékre, paradicsomra, dióra való allergia váltja ki.

Diétás terápiás javaslat a szájüreg betegségeiben

1. Megfelelő táplálkozás, táplálás, az esetleges hiányállapot megszüntetése mint oki kezelés a tünettől függően.

2. Gyakori kis adagú étkezések.

3. Nagy fehérje- és energiatartalom.

4. Hideg vagy szobahőmérsékletű ételek.

5. Fokozott folyadékbevitel.

6. Csökkentett rost- és durva táplálékbevitel.

7. Lágy, nedvtartalmú ételek fogyasztása.

8. Fűszeres ételek kerülése.

9. Citrusféle gyümölcsök és levek, paradicsom és egyéb savanyú ételek kihagyása.

10. Szájszárazság esetén cukormentes kemény ?cukorka" szopogatása, étkezéskor folyadék kortyolgatása célszerű.

Nyelési nehézség: amely a nyelés három fázisának (oralis, pharyngealis, oesopha­gealis) bármelyikében létrejöhet.

Lehet:

– Mechanikus eredetű [pl. sebészi reakció, trauma, obstruktív okból, gyulladás, candidiasis, daganat stb.] következtében.

– Paralyticus, pl. az agykéreg vagy a nyúltvelői agyidegek sérülés, agysérülés, daganat stb. miatt. Gyenge, koordinálatlan izommozgás, érzészavar következtében étel marad a szájban.

Nyelés utáni köhögés, aspirációveszély, a hang megváltozása, fojtó érzés a torokban jellemzi. Következmény az inadekvát táplálék-, vitamin-, makro- és mikroelembevitel miatti alultápláltság.

Nyelési rendellenesség megállapítására szolgáló ételek:

Teendők

1. Lehetőség szerint oki kezelés.

2. Megállapítani a nyelészavar mértékét, és aszerint egyénileg elő­írni a diétát és annak konzisztenciáját.

3. Az étel szobahőmérsékletű legyen, és ne legyen erősen fűszeres.

4. Érzészavar esetén piciny ételdarabkákat ne adjunk, mert a szájban maradhatnak és fulladást okozhatnak.

5. Bolusképző ételeket adjunk (banán, krumplipüré, sajt, makaróni).

6. Izomgyengeség esetén a ragadós ételeket kerülni kell.

7. Erős nyáladzás esetén ne adjunk édességet, tejterméket, citromlevet.

8. Csökkent nyálelválasztás esetén nedvdús ételeket, folyadékot kortyolgatva adjunk.

9. Az ételeket az étkezések sikerességéhez mérten válasszuk ki.

10. Elégtelen energia- és fehérjebevitel esetén szondatáplálás indokolt.

11. Az étkeztetéshez, ha lehet, a beteg ülő helyzetben legyen, egyenes háttal, a lá­bakat a földre helyezve, az ágyban a hátat megtámasztva, a nyakat flexiós helyzetbe hozva.

A gastrooesophagealis reflex epizód, a gyomortartalom nyelőcsőbe áramlása az el­lazult oesophagealis alsó sphincteren keresztül. A reflexbetegség olyan reflexepizódok sorozata, amely betegséget vált ki, pl. az alultápláltság, a nyelőcső gyulladás, böfögés, légzőszervi megbetegedések stb.

Tüneteinek egy része hasonló a felnőttek és gyermekek esetében, szinte kizárólag csecsemőkorban észlelhető manifesztáció azonban az apnoe.

Az nyelőcső alsó záróizom nyomását hormonális mechanikus, gyógyszeres és diétás tényezők befolyásolják. Hasi nyomást növelő tényezők fokozzák a refluxos tüneteket: hiatushernia, obesitas, hanyatt fekvő helyzet ilyen irányba hat.

Bizonyos ételek irritálják a károsodott nyelőcső-nyálkahártyát, ami fájdalmat okoz. A refluxbetegség konzervatív kezeléssel rendszerint befolyásolható, egyes esetek azonban műtétet igényelnek: pl. a Barrett-oesophagus, a reflex által kivál­tott befolyásolhatatlan légúti tünetek, a neurológiailag súlyosan károsodott egyének betegsége.

A konzervatív kezelés egyik eszköze a diéta.

Diétás javaslat

1. Kóros elhízás esetén testsúlycsökkentés.

2. Gyakori kis adagú étkezések, lefekvés előtt két órán belül ne étkezzen a beteg.

3. Csecsemők ételének a sűrítése (rizs, ételsűrítők, főzelék adásával).

4. Csecsemők súlyos refluxa esetén, amely a testsúlygyarapodás elmaradásához vezet, folyamatosan mesterséges táplálást kell alkalmazni.

5. Csecsemőkorban a konzervatív kezelés hatástalansága esetén gondolni kell tej­allergia fenntartó szerepére.

6. Kerülni kell az oesophagus alsó sphincter nyomását csökkentő ételeket és italo­kat (alkohol, csokoládé, borsmenta, fodormenta, fokhagyma, vöröshagyma).

7. Nagy fehérjebevitel növeli a sphincternyomást.

8. A gyulladt, károsodott nyálkahártyát irritáló ételek és italok fogyasztását olyan mértékben kell csökkenteni, hogy panaszokat ne okozzon (pl. citrusfélék, paradicsom, bors, gyógynövények, fűszerek, kávé, szénsavas italok).

9. Kerülni kell a dohányzást, az abdominalis nyomást fokozó szűk ruházatot (cse­csemők esetében pelenkázást).

10. Alváskor megemelt fejvégű testhelyzetet biztosítsunk.

Forrás: