Tavaszi ehető és mérgező gombák

Bemutatjuk a tavasszal gyűjthető ehető és kerülendő mérgező gombákat.

Osztrák csészegomba

Az egyik legkorábbi az osztrák csészegomba, március elején már terem. Feltűnő, piros termőtestű gomba, ehető, de nincs különösebb íze, illata.

Foto:edenkert.hu

Csoportos csészegomba (2020 év gombája)

Ahogy a neve is mutatja, sosem egyesével jelenik meg, az egymás mellett sorakozó kis kelyhek sokszor egész telepeket alkotnak. A csoportos piros csészegomba a gombák azon csoportjába tartozik, amelyek ugyan nem mérgezőek, de az ehetők közti felsorolás sem tartalmazza; ugyanis néhány milliméteres kis testecskéjéből nem éri meg olyan mennyiséget gyűjteni, ami egyetlen falatra is akár alkalmat adhatna. Szó szerint több energiát emésztene fel a megtalálásuk, begyűjtésük, mint amennyi kalória nyerhető volna elpusztításukkal.

Foto:edenkert.hu

Ízletes kucsmagomba (EHETŐ, de allergiát okozhat)

a kucsmagombák mindegyike érdekes valamilyen szempontból, látványosak, ehetők, sőt finomak is, de okozhatnak allegriát, A népies nevén illatos kucsmagomba fűszeres illatű, finom ízű gombafaj, kora tavasszal terem. Európában és hazánkban is elterjedt faj erdőkben, erdőszélen, füves területeken vagy akár kertekben is. Töltve, szeletelve, párolva, levesnek vagyköretnek is kiváló.

Vigyázzunk, hogy ne tévesszük össze a mérgező redős, vörösbarna, ill. nagy papsapkagombával (Gyromitra esculenta, Gyromitra fastigiata, Gyromitra gigas), melyek hasonló színű, méretű és megjelenésű fajok, ráadásul a kucsmagombákkal egy időben (bár főleg savanyú talajú fenyvesekben) terem.

Foto:edenkert.hu

Papsapka gombák (MÉRGEZŐK)

A papsapka gombák ugyancsak tavasszal fejlődő fajok, nagyon hasonlóak az előző kucsmagombákhoz, viszont súlyosan mérgezőek. Leggyakoribb fajaik a redős-, az óriás- vagy a vörösbarna papsapka gomba. A gombák kalpaja egy kis barna agyvelőre hasonlít, felülete sűrűn tekervényes, kanyargósan ráncos, színük a barna különböző árnyalataiban pompázik. Hozzáértő szem észreveszi, hogy a papsapka gombák kalapja süvege tekervényesen ráncos, míg a kucsmagombáké inkább hosszában bordázott-gödrös.

Foto:edenkert.hu

Májusi pereszke (EHETŐ)

Áprilisban magányosav vagy nem ritkán tömegesen megjelenő kitünő étkezési gombánk a májusi pereszke. Igen változatosó alakú, fiatalon félgömbszerű, később kiterülő, vastag húsú gombánk. 8-15 cm fehér, sárgásfehér színű, lemezei sűrűn állók, fehérek. Kellemes fűszeres lisztszagú, néha gyümölcsre is emlékeztető illatú és ízű. A kerti csiperkéhez hasonlóan mindenféle gombás ételhez használható.

Foto:edenkert.hu

Tövisaljagomba (EHETŐ)

Áprilistól-nyár elejéig gyakran találkozhatunk erdőben, réten, kökény és galagonya alatt, kertben, kajszibarack- és szilvafa alatt növő tövisaljagombával. 3-13 cm átmérőjű, eleinte kúpos, majd kiterülő szürkésbarnás gomba, ehető, de nem elsőrangú fogás. Sokfelé ismert, a májusi pereszkével együtt fogyasztják. Mérges gombák közül összetéveszthető a nagy döggömbával, szürke döggombával, kerti susulykával.

Foto:edenkert.hu

A gombagyűjtés legfontosabb tudnivalói

Természetvédelmi oltalom alatt nem álló gombát bárki gyűjthet erdőn-mezőn (betartva az erdőtörvényben és a természet védelméről szóló törvényben foglaltakat).

Szedéskor az a legcélszerűbb, ha a termőtestet egy vékony pengéjű késsel a tönk alján lemetsszük, s így tisztán helyezzük a kosárba, vagy egy óvatos, de határozott mozdulattal csavarjuk ki a gombát. Legfontosabb, hogy minél kevésbé bolygassuk meg a rendszerint talajban található micéliumot (a gombafonalak szövedékét), illetve magát az élőhelyet.

A szarvasgomba valódi ínyencség, ám élvezetéhez nem kell messzi tájakra utazni – és a tévhittel ellentétben – nem is csak a nagyon gazdagok kiváltsága.