Ezért egészséges a ribiszke és a josta

Valószínűleg sokan ismerik a ribiszkét, viszont egy közeli leszármazottját, a jostát, már annál kevésbé. A következőkben a két gyümölcsöt mutatjuk be röviden!

Ribiszke/ Ribizli

A ribiszkék (fekete ribiszke: Ribes nigrum, piros és fehér ribiszke: Ribes rubrum) régóta kedvelt bogyósok – már a régi parasztházak kertjeiben is helyük volt. A napos fekvést és a laza, humuszos talajt kedvelik.

A ribizli több mint 80%-a víz.
Gazdag ásványi anyagokban (vas, foszfor, kálium, magnézium) és vitamintartalma (B, C, P) is jelentős.
Pektintartalma révén tisztítja az érfalat, szabályozza a vércukorszintet, gyorsítja az emésztést.

A piros ribizli étvágyjavító, emésztést elősegítő, enyhén hashajtó hatású.
Serkenti a húgysav lebontását: hatásos egyes vesebetegségek és reumatikus panaszok esetén. Méregteleníti a szervezetet. Hatóanyagai antibakteriális hatással bírnak.
Serkenti a máj működését, nyugtatja a gyomrot.

A csipkebogyó után a feketeribizli tartalmazza a mérsékelt égövi gyümölcsök közül a legtöbb C-vitamint. A fekete színért is felelős antociánjai hatékony antioxidánsok: megakadályozzák a gyulladásokat, csökkentik az arthritis tüneteit. Hatásos lehet rákbetegség megelőzésében illetve kezelésében. Hő- és fényérzékeny vegyületekről van szó: hatásukat leginkább nyersen fejtik ki.
Gazdag ásványi anyagokban és hasznos zsírsavakban (linolénsavak, elsősorban a gamma-linolénsav, amelynek gyakorlatilag a feketeribizli az egyetlen természetes forrása).

Foto:123rf.com

” Ribiszkeköszméte vagyis Josta, a keresztszülők gyermeke”

A josta az a fajta bogyós gyümölcs, amihez csak akkor lehet hozzájutni, ha ültetünk a kertünkben. Az íze nagyon különleges.A josta (Ribes x nidigrolaria) ugyanis a feketeribiszke és a köszméte (egres, piszke) keresztezéséből mesterségesen létrejött gyümölcs. Németországban nemesítették az 1920-as évek elejétől kezdve, ezért nevét is a két gyümölcs német nevéből kapta: Johannisbeere+Stachelbeere= josta. Magyar elnevezése is hasonló összetétel: riszméte. Egyébként létezik magyar nemesítésből származó hazai fajtaváltozata is: a rikő, (ribiszke + köszméte), melyet 1964-ben Fertődön hozott létre Porpáczy Aladár biológus. Sokat tűrő cserje, a köszmétéhez hasonló kis bokorrá nő. Júniusban terem, roskadásig meg tudnak telni a vesszői a – szintén a köszmétére hasonlító – gyümölcsökkel.

Foto:wikipedia.org

A nemesítés rendkívül jól sikerült, mert a josta szülei minden jó tulajdonságát örökölte, így még azoknál is labdába rúghat, akik a két „szülőgyümölcsöt” külön-külön nem szeretik.

Rendkívül sok C-, B1- és B2-vitamint tartalmaz. Savai serkentik az emésztést, antioxidánsai immunerősítő hatásúak.

Nyersen a legjobb, de fagyasztható, és minden készíthető belőle, ami más bogyós gyümölcsökből: szörp, lekvár, gyümölcslé, dzsem. Gyümölcslevesbe pikáns adalék, a belőle készült szósz sültek, főleg vadhús mellé nagyon finom.