Ezért jó cukorbetegség esetén a csicsóka

Íme 5 tény, amit a csicsókáról érdemes tudni! A történelmi Magyarországra Franciaországon és Olaszországon keresztül, még a burgonya megjelenése előtt jutott el, és a 17. században kezdett honosodni. Dudoros felülete miatt tisztítása nem egyszerű, de az új fajták gumói már simábbak.

1. A csicsóka (Helianthus tuberosus L.) a fészkesvirágzatúak családjába, a napraforgófélék nemzetségébe tartozik.

Évelő növény, a szára 100-400 cm magasra nő, s az őszi fagyokig fejlődik. Magot a mérsékelt égövön alig hoz. Őshazája Észak-Amerika, az indiánok már a kontinens felfedezése előtt is termesztették.

2. Az indiánok által napgyökérnek hívott zöldség íze az articsókáéra+emlékeztet. Nálunk inkább a krumplihoz és az almához hasonlították, így kezdetben patadának, majd földi almának nevezték. Mitől lett vajon az angol neve Jerusalem artichoke?

Foto:pixabay.com

Olaszországban a napraforgó neve girasole (ejtsd: dzsiraszole), amely elnevezés hosszú évek alatt félrehallás révén Jerusalem-ként (dzseruszalem) társult a növényre már ráragadt articsóka névhez. Olaszul, németül, franciául topinamburnak nevezik a nálunk csókapityóka néven is ismert gumóst.

3. A csicsóka kettős hasznosítású növény: állati takarmánynak és emberi tápláléknak egyaránt alkalmas. A gumókat a szeszipar is feldolgozza. A szeszipari termékekből üzemanyagot, szárából biogázt is elő lehet állítani, s ez a tulajdonsága napjainkban felértékelődött. Az édesiparban tápszerek, pótkávé készítéséhez is felhasználják.

4. Energiatartalma 100 grammban 30-73 kcal (130-306 kJ). Szénhidráttartalma 12,1-17,4 g, ebből 4,5-9,6 g a cukor és 1,6 g az élelmi rost. 100 g termék zsírtartalma 0,2-0,4 g, az amerikai NutritionData adatbázis szerint 1,0 mg ómega-6-zsírsavat is tartalmaz.

100 grammja 1,2-2,4 g fehérjét rejt magában. B1- (0,2 mg/100 g) és B3-vitamin-tartalma (1,3 mg/100 g) számottevő, C-vitaminból 4,0 mg-ot fogyaszthatunk el 100 grammjával. Az ásványi anyagok közül a káliumot (429,0-478,0 mg) és a foszfort (78,0 mg) kell elsősorban megemlítenünk, de vastartalma (0,6-3,4 mg), réz- (0,1 mg) és magnéziumtartalma(17,0-20,0 mg) sem elhanyagolható.

Foto:pixabay.com

5. A csicsóka legfontosabb jellemzője, hogy – minden más hasonló növénynél több – 14-16% inulint tartalmaz. A csicsókasűrítmény szénhidráttartalma 75-80%-os. Az inulin poliszaharid (összetett cukor), amely édes íze ellenére eltér a cukortól, mivel sem a szájban, sem a tápcsatorna más szakaszán nem termelődik olyan enzim, amely bontani tudná.

Az articsóka, mely ezüstös zöld színű, 1,8 m szélességű szökőkúttá nőhet, igazán jól mutat bármilyen kertben. Talán eme “gyöngyszem” zöldség sokkal könnyebben termeszthető különböző éghajlatú területeken, mint gondolnánk.  

Szeretjük az articsókát? Akkor így termesszük!

A – glükózra bomló – burgonyával szemben előnye, hogy inulintartalma csaknem teljes egészében fruktózzá alakul, amelynek napi 30-80 grammját a szervezet inzulin nélkül is képes hasznosítani. Innen ered az a tévhit, hogy a cukorbetegek a csicsókát mennyiségi korlátozás nélkül és az étrend szénhidráttartalmába történő beszámítás nélkül fogyaszthatják.

Forrás: https://napidoktor.hu/index