TUDTA-E?

·                     A króm mindenütt megtalálható, a vízben, a talajban, a biológiai rendszerekben.

·                     A táplálékkal, vízzel bevitt nyomelem felszívódása rendkívül csekély, 0,4-2,8%.

·                     A legjobb forrása a sörélesztő. Nagyobb mennyiségben a teljes kiőrlésű gabonamag, a hüvelyesek magja, a hús, a máj, a sajt tartalmazza.

·                     A króm hozzájárul a normális vércukorszint fenntartásához.

A króm egy nélkülözhetetlen nyomelem, amelyet a szervezet nem állít elő, ezért ezt az étrenddel szükséges bevinni.

(1) Mindenütt megtalálható, a vízben, a talajban, a biológiai rendszerekben. Leggyakrabban előforduló két formája: a trivalens (háromértékű Cr3+ ) biológiailag aktív króm, ami az élelmiszerekben található, és a hexavalens (hatértékű Cr6+)
ipari szennyezésekből (fémipar, olaj- és szén-, hulladékégetés stb.) származó toxikus forma. Az utóbbit erős korrózióállósága miatt rozsdamentes acél, továbbá festékek és színező pigmentek, faanyagvédő és bőrápoló szerek gyártására is felhasználják. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a hatértékű vegyületet rákkeltő hatásúnak minősítette, míg a háromértékű krómnak ez a hatása nem igazolódott.  (2) A továbbiakban a trivalens vegyületről lesz szó.

Felszívódása, hasznosulása és kiválasztása

A táplálékkal, vízzel bevitt nyomelem felszívódása rendkívül csekély, 0,4- 2,8 %, és ezt számos tényező befolyásolja, pl. a felvett krómvegyület vízoldékonysága, kémiai tulajdonságai és más tápanyagok jelenléte. (2) A C-vitamin, keményítő, egyszerű cukrok, oxálsav, nikotinsav, egyes aminosavak fokozzák a felszívódását, míg a fitátok, kalcium, mangán, titán, cink, vanádium, és vas nagy koncentrációban csökkenti annak  mértékét. (2,4,5)

A biológiai hasznosulása függ az ionos és/vagy a szerves/szervetlen formájától. A króm a szerves vegyületeiből sokkal inkább felszívódik, mint szervetlen sóiból. (2) Az élesztő-alapú krómkészítmények azonban kimagasló felszívódással rendelkeznek.

A bélből felszívódott nyomelem a véráramban a vasanyagcserében közreműködő fehérjékhez kapcsolódik, és a májba jut. Az emberi szervezetben jelentősebb koncentrációban a májban, a lépben, a lágyrészekben és a csontokban található.

Nagyobb része vizelettel, a fennmaradó hányada verejtékkel és széklettel ürül ki a szervezetből. Szoptató kismamák az anyatejben is kiválasztják, aminek krómtartalma széles határok között mozoghat. (3) A nagy egyszerű cukor bevitel (az energiabevitel több mint 35%-a), a gyulladás, a jelentős testi (megerőltető sportolás), vagy lelki (trauma) megterhelés, a terhesség és a szoptatás növeli a króm kiürülését.

Hiánya és túladagolása

A krómhiány ritka, és az erre vonatkozó adatok ellentmondásosak. Hosszú távon parenterálisan (a gyomor-bélrendszert megkerülő, pl. vénásan) táplált betegeknél a cukorbetegség jelei (csökkent glukóztolerancia – amikor az éhomi vércukorszint <7 mmol/l, a glukózterhelés után 2 órával ≥7,8, de 11,1 mmol/l alatti -, fogyás, idegkárosodás-neuropátia) jelentkeztek, míg krómot nem adtak a tápláló infúzióba. Ma már más nyomelemmel együtt jelen van a parenterális és szonda táplálásnál, de szájon át fogyasztható tápszerek összetételében is szerepel (6,7,8).

A toxikus mennyiségű túladagolás a csekély felszívódás és a fokozott kiválasztás miatt nagyon ritka. Tudományos adatok hiányában, legfelső biztonságos/tolerálható felső beviteli értéket (UL-értéket) csak a Food Standard Agency, Expert Group on Vitamins and Minerals, Egyesült Királyság által megállapított 0,15 mg/testtömeg kg/nap (10 mg/fő) szintet találtuk. (9,10) Bár az étellel vagy étrend-kiegészítővel történő túladagolásra vonatkozó adatok nem meggyőzőek, ez nem azt jelenti, hogy lehetséges mellékhatások nem jelentkezhetnek. Fokozott figyelmet igényelnek a vese és májbetegek, hogy ne adagolják túl a krómbevitelüket.

Ajánlott napi beviteli referencia érték (NRV)

Az NRV (ajánlott napi beviteli) értékek a lakosság tápláltsági állapotának felmérésére, a fogyasztók megfelelő informálására szolgálnak.  A napi ajánlott bevitelt sokszorosan meghaladó vitamin/ásványi anyag tartalmú készítmények rendszeres, hosszú távú fogyasztása szükségtelen és nem ajánlott. A hazánkban jelenleg érvényes felnőttek számára ajánlott napi króm beviteli referencia érték (NRV) a 1169/2011/EU rendelet XIII. melléklete alapján 40 μg. (10) Az amerikai Orvostudományi Intézet (IOM) ajánlását úgy dolgozták ki, hogy figyelembe vették az életkoronkénti átlagos bevitelt, miszerint, például 0-6 hónapos kor között az anyatejből származó, 7-12 hónapos kor között az anyatejből és a hozzátáplálásból származó élelmiszerek krómtartalma, 19-70 év között a táplálékokból származó átlagos króm-bevitel/1000 kilokalória és az átlagos energia-bevitel. (11)

Forrásai és bevitele

A legjobb forrása a sörélesztő. (1) Nagyobb mennyiségben a teljes kiőrlésű gabonamag, a hüvelyesek magja, a hús, a máj, a sajt tartalmazza. (12) Az Európai Unióban a krómot és annak bizonyos sóit az élelmiszeripar hozzáadhatja különböző élelmiszerekhez és étrend-kiegészítőkhöz. (3) A nyersanyag feldolgozása is befolyásolja a króm-tartalmat, például a finomított gabonák kevesebbet tartalmaznak, mint a teljes kiőrlésűek, és azoknak a savas élelmiszereknek, amelyek előállításánál rozsdamentes acél eszközöket vagy tároló edényeket használtak, megnőtt a króm tartalmuk. (11)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) élelmiszerláncban előforduló szennyezőanyagokkal foglalkozó (CONTAM) szakbizottságának 2014-es véleménye alapján az európai kisgyermekek (12-36 hónap közöttiek) 30,1–42,9 µg/nap, a 36 hónap és 10 év közöttiek 54,3–71,2 µg/nap, 10-18 évesek 63.5–83.4 µg/nap és a felnőttek 57.3–83.8 µg/nap krómot visznek be. Ez elsősorban tej és tejtermékből, kenyerekből és pékárukból, csokoládé (kakaó) termékekből és alkoholmentes italokból származik.

Táplálkozásban betöltött szerepe

A nyomelemnek a különböző betegségekben betöltött szerepét már régóta vizsgálják. Pótlását összefüggésbe hozták a cukorbetegséggel, a vérzsírértékek, a testtömeg csökkentésével és a testösszetétel változásával is.

2-es típusú cukorbetegség és glukóz-intolerancia

Az EU-ban az erre vonatkozó engedélyezett állítás az élelmiszerekre alkalmazott, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások közösségi nyilvántartásában: „A króm hozzájárul a normális vércukorszint fenntartásához”. (13) Krómhiányos állapotban a magas vércukorszint gyakori állapot, ami a nyomelem pótlásával visszafordítható. A csökkent glükóztolerancia és glükóz felhasználás, ami az inzulin csökkent hatékonyságának az eredménye, szintén megfigyelhető krómhiányban. Annak ellenére, hogy erre vonatkozóan még nem létezik konszenzus, általánosságban elfogadható az a tény, hogy a króm javítja az inzulin hatását és ezáltal befolyásolja a szénhidrát-, zsír- és fehérje-anyagcserét. (9,13) A krómhiány rontja a szervezet glükóz felvételének képességét és növeli az inzulin szükségletet. Ezért, 2-es típusú cukorbetegeknek vagy magas rizikócsoportba tartozó egyéneknek krómpótlást javasolnak. (6) Alultáplált, csökkent glükóztoleranciában szenvedő csecsemők szintén jól reagáltak a szájon át adott pótlásra. (1,13)

Az amerikai NHANES (National Health and Nutrition Examination Survey, Nemzeti Egészség- és Táplálkozási Felmérés) adatbázisban 1999-2010 között 28503 egyén adatait vizsgálták, miszerint 58,3%-uk fogyasztott a megelőző 30 napban valamilyen étrend-kiegészítőt, ezen belül 29,5%-uk krómot tartalmazó terméket. Az eredmények azt mutatták, hogy a krómkészítményt szedő egyéneknek 27%-kal alacsonyabb volt a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata az ilyen nyomelemet nem szedő betegekhez képest. A krómot nem tartalmazó többi étrend-kiegészítő ugyanakkor nem csökkentette szignifikáns mértékben a cukorbetegség rizikóját. (5)

Bár már számos kutatási eredmény arról számol be, hogy a króm kedvezően befolyásolja a szénhidrát-anyagcserét, mégis a pótlására vonatkozó adatok nem meggyőzőek és gyakran ellentmondásosak. Az Amerikai Diabetes Társaság véleménye alapján nincs elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a króm rutinszerű alkalmazása pozitív hatással bír a cukorbetegek vércukorszintjének szabályozásában. Továbbá a jelenleg hatályos magyar szakmai irányelvvel megegyezően nincs egyértelmű tudományos bizonyíték, hogy a vitamin- és ásványi anyagpótlás előnyös az olyan cukorbetegek számára, akiknek nincs táplálkozási hiányállapotuk. (6,16) ZsíranyagcsereSzámos vizsgálat ellenére nincs világos magyarázat a nyomelemnek a vérzsírértékekre gyakorolt hatásáról. Egyes kutatások szerint érelmeszesedésben szenvedő, vagy magas koleszterinszinttel rendelkező, vagy béta-blokkoló (szív és érrendszeri betegségek elleni) gyógyszereket szedő egyéneknél 150-1000 μg/nap krómbevitel csökkenti az összes, az LDL („rossz”) koleszterin- és trigliceridszintet, valamint növeli az apolipoprotein A koncentrációját (a HDL “jó” koleszterin összetevője). Más kutatások ezeket a jótékony hatásokat nem igazolták. (6)

 Testtömeg és testösszetétel

A króm tartalmú étrend-kiegészítőkről néhány tudományos vizsgálatban azt találták, hogy csökkentik a testzsírt és növelik az izomtömeget. Egy 24 vizsgálatot felölelő közlemény szerint napi 200-1000 μg króm pikolinát bevitel nem nyújtott szignifikáns előnyöket sem a testtömegre, sem testösszetételre vonatkozóan. Egy másik áttekintő közlemény szerint, ami randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatokat összegzett,  a króm pikolinát tartalmú termékek hozzájárultak a testtömegcsökkenéshez a placebohoz képest, de a különbségek vitatható klinikai jelentőséggel bírtak. (6)

Króm és gyógyszerkölcsönhatások

A szakirodalom leírja, hogy bizonyos gyógyszerek kölcsönhatásba léphetnek a króm tartalmú étrend-kiegészítőkkel, főleg ha azokat rendszeresen fogyasztják. Ide sorolhatók egyes gyomorsav szabályozó készítmények (gyomorsavlekötők, protonpumpa gátlók, H2-receptor blokkolók), amelyek csökkenthetik a króm felszívódását vagy növelik kiválasztását, továbbá béta-blokkolók, kortikoszteroidok, inzulin, nem-szteroid-gyulladáscsökkentők, amelyeknek a hatása a nyomelemmel együtt fogyasztva fokozódhat, illetve növelhetik a króm felszívódását.

Felhasznált irodalom:

1. MedlinePlus Medical Encyclopedia. Chromium in diet [Internet]. 2017 [updated 2017 Jul 1; cited 2018 Sept 4]. Available from: https://medlineplus.gov/ency/article/002418.htm

2. EFSA CONTAM Panel (EFSA Panel on Contaminants in the Food Chain). Scientific Opinion on

the  risks  to  public  health  related  to  the  presence  of  chromium  in  food  and  drinking  water.  EFSA  Journal  2014;12(3):3595, 261. doi:10.2903/j.efsa.2014.3595

3. EFSA NDA Panel (EFSA Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies). Scientific Opinion

on Dietary Reference Values for chromium. EFSA Journal 2014;12(10):3845, 25 pp. doi:10.2903/j.efsa.2014.3845

4. Forgács, S. A trivalens króm szerepe a szervezetben, alkalmazása a cukorbetegség és az elhízás kezelésében. Osteológiai Közlemények. 2015;1-2:31-2.

5. Kempler, P. Szüksége van-e a szervezetünknek krómra, és ha igen, milyen formában? Gyógyszerész Továbbképzés. 2016; 10:12-5.

6. NIH Office of Dietary Supplements. Chromium Dietary Supplement Fact Sheet [Internet]. 2018 [updated 2018 Mar 2; cited 2018 Sept 4]. Available from:

https://ods.od.nih.gov/factsheets/Chromium-HealthProfessional/#en26

7. A Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium. Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Teljes parenterális táplálás (TPT) csecsemő- és gyermekkorban. [Internet]. 2008 [updated 2008 Dec 31; cited 2018 Sept 4]. Available from:

https://www.doki.net/tarsasag/gyermekorvostarsasag/upload/gyermekorvostarsasag/document/Teljes_parenteralis_taplalasref_P_20120730.pdf

8. Nutricia. Termékeink [Internet]. [cited 2018 Sept 4]. Available from:  http://nutriciamedical.hu/

9. Expert Group on Vitamins and Minerals (EVM). Safe Upper Levels for Vitamins and Minerals. Food Standards Agency.2003.

10. Az Európai Parlament és Tanács 1169/2011/EU RENDELETE XIII. MELLÉKLET. Európai Unió Hivatalos Lapja. 2011; 54: 61 doi:10.3000/19770731.L_2011.304.hun

11. Institute of Medicine (IOM). Chromium. In: Otten, J., Hellwig, J.P., Meyers, L.D. Washington: The National Academies Press. 2006, p. 296-303.

12. Bíró Gy. Tápanyagtáblázat. Budapest: Medicina; 1999.

13. European Commisson EU Register on nutrition and health claims. Chromium. [Internet]. 2016 [updated 2016 Oct 20; cited 2018 Sept 4]. Available from:

http://ec.europa.eu/food/safety/labelling_nutrition/claims/register/public/?event=search

14. American Diabetes Association. Lifestyle Management: Standards of Medical Care in Diabetes—2018. 2018; 41: 38-50.https://doi.org/10.2337/dc18-S004

15. Gonzalez-Campoy JM… American Association of Clinical Endocrinologists, American College of Endocrinology and the Obesity Society. Clinical practice guidelines for healthy eating for the prevention and treatment of metabolic and endocrine diseases in adults: cosponsored by the American Association of Clinical Endocrinologists/the American College of Endocrinology and the Obesity Society. Endocr Pract. 2013; 19(3):1-82. doi: 10.4158/EP13155.GL.

16. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai irányelve a diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihyperglykaemiás kezeléséről és gondozásáról felnőttkorban. EüK. 2017; 3(17).

Forrás: MDOSZ