Félelmeiről vall Vujity Tvrtko 2014-11-17 Blog, Sztáregészség Megosztás: Tweet 2013-ban is elkészült, a felmérés, mely keretén belül a SOTE Magatartástudományi Intézetének kutatói 2000 fős, reprezentatív vizsgálat során a felnőtt magyar lakosság testi-lelki egészségét jól-létét vizsgálták. Az eredmények alapján elmondható, hogy sokat nem változtunk; boldogok, sikeresek és egészségesek akarunk lenni, ez jelenti számunkra az elégedettséget, a jól-létet. Depresszió szintünk évek óta stagnál (17%), a munkahelyi stressz viszont jelentősen nőtt a legutóbbi felmérés adataihoz képest. Dr. Susánszky Éva szociológus, egyetemi docens, stressz kutató a kötet egyik szerkesztője és előadója az Élet Katedrális 2014. november 22-én megrendezésre kerülő Ne félj Nap elnevezésű tematikus programjának, ahol többek között Tapolyai Emőke pszichológus, Vujity Tvrtko világjáró riporter és Szency Sándor is a félelem okainak feltárásával, a megoldásának keresésével foglalkoznak majd. Az említett felmérés ezúttal a generációs különbségekre is kitér: Magyarországon az „Y” generáció (1980 és 1995. között születettek) a leginkább elégedettek és boldogok. A rendszerváltás „csecsemői” beleszülettek az internetbe, a virtuális élet számukra természetes, de tudják, azon túl is lehet élni. – Mi adja az „Y” generáció biztonságérzetét a mai Magyarországon? Susánszky Éva: „Azt nem mondanám, hogy nagyobb biztonságban érzik magukat a fiatalok, inkább azt, hogy jobban eligazodnak a világ dolgaiban, jobb a megküzdő képességük, problémamegoldó stratégiáik célirányultak. Sikeresebben alkalmazkodnak a bizonytalan helyzetekhez és az élet kihívásaihoz, mint a náluk idősebb generációk. Biztonságérzetüket elsősorban a család adja, környezetükkel kevésbé ellenségesek, de apolitikusabbak az előttük járóknál.” – Mivel magyarázza azt, hogy a munkahelyi stressz, a munkahely okozta félelmek napi szinten jelentenek már gondot a társadalomban? “2006 óta nőtt a munkahelyi bizonytalanság, a munkavállalók egyre kevésbé tudják befolyásolni, kontrollálni munkakörülményeiket és csökkent a munkatársaktól várható támogatás mértéke is. A munkavállalók egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek munkájuk megtartása érdekében, túlvállalják magukat.” Stressz – ellenség vagy barát? “Ha a stressz urbanizációs betegség lenne, mint ahogy a lexikonok magyarázzák, akkor a korábbi századok embere nyugodt, kiegyensúlyozott életet élt volna. A történelemkönyvek másról beszélnek. Az azonban kétségtelen, hogy „lassabban változott a világ”, és ma olyan kihívások elé nézünk, amelyeket korábban talán csak sejteni lehetett. Lehet, hogy bugyután hangzik, de mintha a stressz is felgyorsult volna, vagy felgyorsítana. Mintha a feszültség is gyorsabban nőne. Remélem, érti, mire gondolok…” Valóban, ebben a felgyorsult világban egyre több olyan helyzetet élünk meg, ami feszültséget, kihívást jelent számunkra, ami kibillenthet egyensúlyi állapotunkból. A stressz szervezetünk reakciója ezekre az ingerekre. Minél több ilyen inger ér bennünket, annál gyakrabban kell alkalmazkodnunk, védekeznünk. “A stressz az élet sava-borsa” – mondta dr. Selye János. A magyar származású professzor, akinek nevéhez fűződik a stressz fogalmának meghatározása, stressznek nevez minden olyan tényezőt, mely alkalmas megbontani egy ember testi, lelki egyensúlyát. – Kutatásai során milyen különbségeket tapasztalt a vidéki és a budapesti lakosság körében: hogyan, milyen formában küzdenek a stresszel? És milyen megoldási módszereket alkalmaznak? “A stresszel való megküzdésben jelentős egyéni, a személyiségből eredő különbségeket tapasztalunk, de természetesen érvényesül például, az életkor, az iskolai végzettség hatása vagy az adott érzelmi állapot is. Ezek erősebben meghatározzák a megküzdési stratégiákat, mint a lakóhely.” – Létezik nemi különbség is a stressz kezeléssel kapcsolatban? “Igen, a nők például, gyakrabban reagálnak védekezéssel, visszahúzódással vagy a helyzetből való kilépéssel, hárítással, míg a férfiaknál gyakoribb reakció a támadás. A nők megküzdési stratégiáiban inkább érzelem-központú, míg a férfiaknál inkább a probléma-központú megoldások dominálnak.” – A stressz kis mértékben hasznos, mert felpezsdíti a testet és az elmét, megakadályozza, hogy a szervezet csak vegetáljon. Ezt is mondják a szakemberek. Az úgynevezett adrenalin-fröccsre gondoljunk, ami még segít is, hogy jobban telesítsünk, nem blokkol le, hanem bátorsággal tölt el? “Stressz nélkül nincs élet. A pozitív stressz serkentőleg hat, segít megoldani, leküzdeni a problémákat, a tartósan fennálló negatív stressz viszont káros hatással van szervezetünkre.” – Tehát se vele, se nélküle? Balanszírozni kell, vagy csak felismerni a határt éppen úgy, mint a „jó és rossz félelmek” esetében? “Igen, mindenki számára létezik a stressznek egy optimális szintje, ami segíti a fejlődésben.” Amikor a negatív stressz már az ember egészségét veszélyezteti, nem elég az orvosi beavatkozás, a pihenés, a gyógyszeres kezelés. Az életmódváltás elkerülhetetlen. Olvastam, Ön azt vallja, hogy a tehetetlenség leküzdhető, van kiút. Az egyéni vagy a csoportos terápiákat részesítik előnyben? “Mindkét módszernek megvannak az előnyei. Én egy csoportos módszert alkalmazok, a Williams féle stressz kezelő és kommunikációs tréninget. Ez nem terápia, a 16 órás alaptréning alatt a résztvevők olyan készségeket sajátítanak el, amelyekkel sikeresen kezelhetik, de meg is előzhetik a negatív stresszhelyzeteket. Vezetek speciális csoportokat segítőfoglalkozású szakembereknek (pl. egészségügyi dolgozóknak, szociális munkásoknak), pedagógusoknak és diákoknak is. A Semmelweis Egyetemen, ahol tanítok, a hallgatók szabadon választott tárgyként vehetik fel a tréninget.” November 22-én, a Buda Stage-n (volt IBS, Bp., Tárogató út 2-4.) megrendezésre kerülő Ne félj Napon a félelmet kiváltó okokról és megoldásokról beszélgetünk. A tematikus napon foglalkozunk az önbecsülés hiányából fakadó félelemmel, a jövővel kapcsolatos szorongással,a párkapcsolati, egzisztenciális és magánélettel kapcsolatos félelmekkel, vagy akár a saját és a családtagok egészségi állapota iránt érzett aggodalmakkal. A rutin válaszok helyett keressük a valós megoldást, amihez neves szakemberek és közéleti személyiségek segítségét kértük, akik megosztják velünk saját receptjüket; Vujity Tvrtkonak, a világot megjárt neves szerkesztő-riporternek, Szenczy Sándor, a Magyarországi Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány elnökének és feleségének, Szenczy Katinak, a bátorító felségnek, Tapolyai Emőke, a népszerű pszichológus és coachnak, Dr. Susánszky Éva stressz kutató, Mező Misi, a Magna Cum Laude énekesének. Forrás:
