Veszélyes a hideg a magasvérnyomás betegekre?

Az eddig is közismert volt, hogy hideg egyfajta rizikófaktornak minősül a magasvérnyomás betegeknél, ám egy új kutatás a lakás hőmérsékletét is górcső alá vette.

Dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája az összefüggéseket és a teendőket összegezte.

A hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolata

Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a lakás hőmérséklete új rizikófaktornak minősülhet a magasvérnyomás betegség szempontjából. A University College London kutatói a Journal of Hypertension c. szaklapban publikálták új tanulmányukat, melynek fő tanulsága, hogy minél hidegebb van otthon, annál magasabbra szökhetnek a vérnyomásértékek.  Azzal már korábban is foglalkoztak tanulmányok, hogy a kinti hőmérséklet és a vérnyomás kapcsolatát vizsgálják, de ez az első olyan kutatás, amely a benti hőmérséklet hatásait követte nyomon. 

Az angol szakértők 4.659 személy adatait vették górcső alá, akik kitöltöttek egy kérdőívet, majd vállalták, hogy egy nővér ellátogat hozzájuk és megméri, hány fok van a nappalijukban, majd ellenőrzi a vérnyomásukat. Az eredmények azt mutatták, hogy minden 1°C hőmérsékletcsökkenés 0,48 Hgmm-rel emelte a szisztolés értéket és 0,45 Hgmm-rel a diasztolést. A leghűvösebb lakásban élők vérnyomásainak átlaga 126,64 / 74,54 Hgmm volt, míg a legmelegebb lakásban élőké 121,12 / 70,51 Hgmm. Az is fontos konklúzió, hogy a beltéri hőmérséklet és a vérnyomás közti kapcsolat erősebb volt azoknál, akik nem mozogtak rendszeresen. 

A kutatók szerint az eredményeket különösen a borderline hipertónia esetén érdemes figyelembe venni, ami egy olyan állapotot jelöl, ahonnan jóval nagyobb az esély a valódi magas vérnyomás kifejlődéséhez. Ezen kívül a hűvösebb lakásban élőknél ajánlatos lehet végiggondolni a magasvérnyomás betegségre elrendelt dózis emelését. És hogy mennyi lehet az optimális hőmérséklet? A kutatók nem tettek erre vonatkozóan határozott állásfoglalást, de a 21°C javasolták a minimumnak.

Miért lehet veszélyes a kinti hideg?

Tudnunk kell, hogy nem csak az alacsony hőmérséklet válhat veszélyessé kardiológiai szempontból, de az erős szél, a hó és az eső szintén leviheti a testhőmérsékletet és nagyobb megterhelésnek teheti ki a szív-érrendszert. Ilyen szempontból a szívbetegek, a gyerekek és az öregek a legveszélyeztetettebbek. Ugyanis ahogy öregszünk, a testünk egyre nehezebben tartja fenn a normál hőmérsékletet, viszont egyre kevésbé érzékeny a hidegre – ez a kettős rizikó fenyegeti az időseket a kihűlés tekintetében. A szívkoszorúér betegséggel élők – korosztálytól függetlenül – a hidegben gyakrabban tapasztalhatnak enyhébb-erősebb mellkasi fájdalmakat. Bizonyos felmérések szerint a fagyos téli időben megnövekszik a túlerőltetés miatti szívinfarktusok száma is.

“Ha fázunk, automatikusan feszülnek az izmaink, “didergünk”, ami vérnyomást emelő hatású lehet. Érdekes, hogy nem minden embernél jelentkezik a hideg vérnyomást emelő, a meleg vérnyomást csökkentő hatása. Ennek okáról nem sokat tudunk. Minden tényezőt figyelembe véve, hideg időben, télen az ismert szívbetegek jól teszik, ha részt vesznek egy kardiológiai kivizsgáláson, akár tünet nélkül is. Ilyenkor kiderülhet, érte-e valamilyen további károsodást a szív-érrendszert, megfigyelhetjük, változott-e a terhelhetőség és az eredményeknek megfelelően szükség esetén módosíthatjuk a kezelést” – hangsúlyozza dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.

Forrás: https://napidoktor.hu/index