Trombózist okozhat a vashiány

A vashiány kellemetlen és gyakran nem diagnosztizált állapot. A szédüléssel, sárapadtsággal, és fáradékonysággal járó betegség jól ismert szövődménye a vashiányos vérszegénység, ám prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája egy kevéssé ismert veszélyére is felhívja a figyelmet.

A túlzott véralvadás és a véggörög

A véralvadás létfontosságú szerepet tölt be az ember életében, hiszen nélküle egy apróbb sérülés esetén is nagy mennyiségű vért vesztenénk. A folyamat lényege, hogy az úgynevezett protrombinból különböző alvadási faktorok, és vérlemezkék segítségével trombin keletkezik. Ez egy oldható fehérjét, a fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. Ez lerakódik a sérülés helyén, és egyfajta dugóként funkcionálva megakadályozza a nagyobb vérvesztést.

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az alvadási folyamatban zavar keletkezik, és a szervezet fokozott alvadékonysággal reagál, aminek következtében kisebb-nagyobb vérrögök alakulnak ki. Ezek egyrészt elzárják a véráramlás útját, másrészt amennyiben leszakadnak, olyan életfontosságú szervekhez juthatnak, mint az agy, vagy a tüdő, embóliát okozva, ami egy életveszélyes állapot.

Vashiány a trombózis hátterében?

Bár a trombózis hétterében leggyakrabban genetikai mutáció, elhanyagolt visszerek és bizonyos betegségek (pl. daganat) áll, ám egyes tanulmányok szerint a vashiány is jelentős szerepet játszik a fokozott véralvadásban. Egy átfogó vizsgálatban megfigyelték, miszerint gyakrabban fordult elő trombózis vashiányos betegeknél, mint azoknál, akik vastartalmú étrend kiegészítőket szedtek.

Hogy pontosan miképp is függ össze a vashiány a mélyvénás trombózis kialakulásával? A tudósok szerint a legvalószínűbb, hogy a véralvadásban résztvevő VIII-as váralvadási faktorral kapcsolatos, mely nagy mennyiségben trombózishoz vezethet. Ez közvetett mód úgy függ össze a vashiánnyal, hogy ebben az esetben is megnövekedett a VIII-as faktor aktivitása/szintje.  Fontos megjegyezni, miszerint a vashiány nem csak a vénás trombózis esélyét növeli, hanem az artériásét is, mivel ekkor a vérlemezkék „tapadósabbá” válnak, ami vérrögösödéshez vezethet, szívinfarktust, esetleg stroke-t okozva, ennek azonban a pontos mechanizmusát még nem ismerjük.

Kezeltesse vashiányát, ha el akarja kerülni a trombózist

Prof. Blaskó György szerint a vashiány gyakori probléma, mely számtalan embert érint. Amennyiben gyakran panaszkodik szédülésre, koncentrációzavarra illetve sápadtságra, érdemes utánanézni, nem áll-e esetleg vashiány a tünetek mögött. Ez egy egyszerű laborvizsgálattal igazolható, és ha bebizonyosodik a diagnózis, a kezelése általában gyógyszeres vaspótlással, valamint megfelelő, vasban gazdag – főleg állati eredetű- étkezéssel történik. Mindemellett célszerű utánajárni a probléma gyökerének is, azaz megtudni, áll-e valamilyen betegség vagy állapot a vashiány mögött. Létezik úgynevezett látens vashiány is, ami már képes panaszokat okozni, az időben elkezdett kezelés tehát nagyon fontos.

Fontos tudni, hogy a trombózis kockázata még nagyobb, ha a vashiány mellett más rizikófaktorok is állnak, pl. trombofília, családban előforduló trombózisos eset, visszértágulatok, súlyfelesleg, terhesség. Így ha úgy érzi, ön is veszélyeztetett, érdemes trombózis rizikóvizsgálatra jelentkezni, ahol hasznos, személyre szabott tanácsokat, kezelési javallatokat, illetve életmódbeli tippeket kaphat.

Forrás: Trombózisközpont