Szívinfarktus – nincs idő a várakozásra!

Mi, betegek egyelőre vajmi keveset teszünk azért, hogy csökkenjen az infarktus-halálozás Magyarországon. A javuló eredmények egyelőre a korszerű és rendkívül hatékony ellátásnak köszönhetőek.

Csak egy példa: egy mellkasi fájdalmat, rosszullétet tapasztaló beteg ma is átlagosan négy órát vár amíg segítséget kér, pedig itt akár pár perc is életmentő lehet.

Szívinfarktus – talán az egyik legrettegettebb szó, amitől ma már nemcsak idős, de fiatal, életerős, karrierje csúcsán lévő ember is megrémül. Ma még leginkább a férfiak érintettségéről tudunk, pedig sajnos a nőket is legalább olyan mértékben fenyegeti, csakhogy ők gyakran még kevésbé figyelnek a tüneteire. Évente 20-25 ezer ember kap szívinfarktust, és ez – csak tavaly – tavaly 5550 életet követelt. Ugyan a nyugat-európai szintű ellátásnak köszönhetően ez a szám Magyarországon az elmúlt húsz évben már csupán a 30 százaléka a korábbi adatoknak, de a kardiológusok még mindig azzal a problémával szembesülnek, hogy átlagosan négy órát várunk, míg segítséget kérünk. És sajnos az életmódunk sem segíti.

Fotó: 123rf.com

„Hiába a fejlett infrastruktúra, ha a betegek nem kérnek időben segítséget, vagy utána is keveset tesznek azért, hogy növeljék a túlélési esélyeiket. Az infarktust követő 365 nap meghatározó az egészségük szempontjából. Köszönhetően a legkorszerűbb katéteres ellátásnak, ma a kórházon belüli halálozás mintegy harmada a húsz évvel ezelőttinek. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően már húsz katéteres labor működik az országban a legmodernebb infrastruktúrával – ezeken a helyeken az elzáródott ér megnyitása azonnal megtörténik. Az infarktus utáni első évben bekövetkezett halálozások száma azonban még mindig magasabb, mint a nyugat- vagy észak-európai országokban! Sok beteg gondolja azt, miután túlélte az első szívrohamát, hogy ’megúszta’ nincs további teendője a saját egészsége érdekében, életmód-változtatásról tehát hallani sem akar” – mondja prof. dr. Csanádi Zoltán, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.

„Ha nem csupán a szívinfarktus utáni halálozást nézzük, hanem egy tágabb kört, akkor évente 20-25 ezren halnak meg hazánkban keringésleállás miatt – aminek a leggyakrabban épp az előbb emlegetett szívinfarktus az oka. A túlélés szempontjából nagy jelentőségű az infarktust követő esztendő, az erre az időszakra jellemző halálozások oka leginkább az életvitelben keresendő. De a korai halálozások számát az is emeli, hogy a betegek túl sokat várnak a segítség kéréssel” – teszi hozzá az elnök.

Ez nálunk átlagosan több mint négy óra, míg Ausztriában a hezitációs idő csupán 70 perc. Minél hosszabb idő telik el, annál nagyobb szívizomterület károsodik, hal el. A hirtelen keringésmegállás (szívhalál) esetén túlélésre csak akkor van esély, ha valaki elkezdi a beteg újraélesztését és persze ezzel egyidőben a mentőszolgálat segítségét kéri. Ezért nagyon fontos, hogy a laikus újraélesztést minél többen megismerjék, és merjék is alkalmazni. Rajtuk múlhat a beteg élete. A keringés nélküli betegnél mellkaskompressziót, vagyis mellkasnyomást kell alkalmazni, percenként százszor, s közben segítséget kell hívni.

A kardiológiai centrumokban oktatókat is képeznek, akik a szívinfarktust átélt betegeket a gondozásban való felelősségteljes részvételre biztatják.

“Az életmódváltáshoz tartozik a dohányzás elhagyása, a legalább heti ötször harmincperces mozgás, az egészséges testsúly megőrzése, a kontroll vizsgálatokon való rendszeres részvétel, az előírt gyógyszerek rendszeres szedése, égig a 365 nap során” – tette még hozzá az elnök. 

„Ez a legnagyobb, hangsúlyozottan a lakosságnak szervezett rendezvényünk, tehát nemcsak betegekhez, hanem az egészségesekhez is szólunk. Idén is szeretnénk felhívni a figyelmet a legfontosabb szív- és érrendszeri betegségekre, arra, hogy ez a legnagyobb gyilkos, az a betegség, amiben a legtöbben halnak meg, ráadásul idő előtti, elkerülhető halálozásról van szó. De másról is szólt ez a nap. Arról, hogy segíthetünk másoknak, például mit kell tennünk, ha mellettünk egy ember infarktust kap. Ma ugyanis évente 25 ezren halnak meg úgy az utcán, munkahelyen, hogy életük akár megmenthető lehetett volna. Ezen a napon ehhez is kapnak segítséget az érdeklődők, de megismerhetnek minden olyan lehetőséget, amivel maguk is tehetnek azért, hogy a tragédiákat megelőzhessük. Gyerekkortól kell úgy élni, hogy tudatosan figyelünk magukra, az egészséges életmód kialakítása az egész család közös feladata” – hívta fel a figyelmet a kardiológus.  

Ezek a szívinfarktus legveszélyesebb rizikófaktorai

Forrás: https://napidoktor.hu/index