Orvosi mítoszok: Mindent a stroke-ról

Aktuális cikkünkben a stroke-ról szóló tévhiteket vizsgáljuk. Számos félreértés mellett kitérünk arra, hogy a stroke szívprobléma-e, és hogy mit kell tudni a ministroke-ról és a bénulásról.

A stroke-nak három fő típusa van. Az első és leggyakoribb, az esetek 87%-át kitevő, az iszkémiás stroke. Ez akkor következik be, amikor az agy oxigénellátását biztosító artériában a véráramlás elzáródik.

A második a vérzéses stroke, amelyet az agyi artéria megrepedése okoz, ami viszont károsítja a környező szöveteket.

A stroke harmadik típusa a tranziens iszkémiás roham (TIA), amelyet néha “minisztróknak” is neveznek. Ez akkor következik be, amikor a véráramlás átmenetileg elzáródik az agyban, általában legfeljebb 5 percig.

TIA, a stroke előhírnöke – Mi a teendő?

Bár a stroke nagyon gyakori, gyakran félreértik. A témával kapcsolatos mítoszok eloszlatása és a jobb megértés érdekében Dr. Rafael Alexander Ortiz, a Lenox Hill Kórház neuro-endovaszkuláris sebészet és intervenciós neuroradiológia vezetője csokorba szedett pár tévhitet, amelyeket most megosztunk önökkel is.

1. A stroke a szív problémája

Bár a stroke kockázata összefügg a szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel, a stroke az agyban történik, nem a szívben.

“Egyesek azt gondolják, hogy a stroke a szív problémája” – mondta Dr. Ortiz az MNT-nek. “Ez téves. A stroke az agy problémája, amelyet az agyban lévő artériák vagy vénák elzáródása vagy megrepedése okoz, nem pedig a szív“.

Egyesek összekeverik a stroke-ot a szívrohammal, amelyet a szívbe, és nem az agyba irányuló véráramlás elzáródása okoz.

2. A stroke nem megelőzhető

“A leggyakoribb kockázati tényezők [a stroke kialakulásához] a magas vérnyomás, a dohányzás, a magas koleszterinszint, az elhízás, a cukorbetegség, a fejet vagy a nyakat ért trauma és a szívritmuszavarok” – mondta Dr. Ortiz.

E kockázati tényezők közül sok életmóddal módosítható. A rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás csökkentheti az olyan kockázati tényezőket, mint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás és a cukorbetegség.

Egyéb kockázati tényezők közé tartozik az alkoholfogyasztás és a stressz. Az ezen életmódbeli tényezők csökkentésén vagy megszüntetésén való munkálkodás szintén csökkentheti az egyén stroke-kockázatát.

Új eljárás a hazai stroke-ellátásban

3. A stroke nem öröklődik a családban

Az egy génből eredő rendellenességek, mint például a sarlósejtes betegség, növelik a személy stroke-kockázatát.

A genetikai tényezők, beleértve a magas vérnyomás és más szív- és érrendszeri kockázati tényezők magasabb kockázatát, közvetve szintén növelhetik a stroke kockázatát.

Mivel a családokban valószínűleg közös a környezet és az életmód, az egészségtelen életmódbeli tényezők valószínűleg növelik a stroke kockázatát a családtagok körében, különösen, ha genetikai kockázati tényezőkkel párosulnak.

4. A stroke tüneteit nehéz felismerni

A stroke leggyakoribb tünetei a “F.A.S.T.T.” rövidítést alkotják:

F: az arc leesése, amikor az arc egyik oldala elzsibbad és egyenetlen “mosolyt” produkál.

A: kargyengeség, amikor az egyik kar gyenge vagy zsibbad, és felemelve lassan lefelé süllyed.

S: beszédzavar vagy elmosódott beszéd.

T: ideje hívni a 112-et

Egyéb tünetek

• zsibbadás vagy gyengeség az arcon, a karban, a lábban vagy a test egyik oldalán
• zavartság és beszéd- vagy beszédértési zavarok
• látási nehézség az egyik vagy mindkét szemmel
• járási nehézségek, beleértve a szédülést, az egyensúly és a koordináció elvesztését is
• súlyos fejfájás ismert ok nélkül

5. A stroke nem kezelhető

“Tévhit, hogy a stroke visszafordíthatatlan és nem kezelhető” – magyarázta Dr. Ortiz.

“A stroke sürgősségi kezelése vérrögoldó gyógyszer beadásával, a vérrögöt eltávolító minimálisan invazív mechanikus trombektómiával vagy műtéttel sok betegnél visszafordíthatja a stroke tüneteit, különösen, ha elég korán érkeznek a kórházba a kezeléshez (a tünetek megjelenésétől számított néhány percen vagy órán belül)” – jegyezte meg.

“Minél tovább tartanak a tünetek, annál kisebb a jó kimenetel valószínűsége. Ezért kritikus, hogy a stroke tüneteinek – azaz a beszédzavar, kettős látás, bénulás vagy zsibbadás stb. – megjelenésekor mentőt kell hívni (112) a legközelebbi kórházba szállításhoz” – folytatta.

Kutatások azt is kimutatták, hogy azok, akik az első tünetek jelentkezésétől számított 3 órán belül érkeznek, jellemzően 3 hónappal később kevesebb fogyatékossággal élnek, mint azok, akik később érkeztek meg a kórházba és kapták meg időben a megfelelő kezelést.

Már négy évre előre jelezhető a szívroham és a stroke

6. A stroke csak az időseknél fordul elő

Az életkor a stroke jelentős kockázati tényezője. A stroke kockázata 55 éves kor után minden 10 évben megduplázódik. A stroke azonban bármely életkorban előfordulhat.

Egy, az egészségügyi adatokat vizsgáló tanulmány megállapította, hogy 2009-ben a stroke kórházi kezelések 34%-a 65 év alatti volt.

Egy 2013-as áttekintésrámutat, hogy “az összes iszkémiás stroke körülbelül 15%-a fiatal felnőtteknél és serdülőknél fordul elő“.

A kutatók megjegyezték, hogy a stroke kockázati tényezői, köztük a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a lipidzavarok és a dohányzás a leggyakoribb társbetegségek közé tartoznak ebben a korcsoportban.

7. Minden stroke-nak vannak tünetei

Nem minden stroke-nak vannak tünetei, és egyes kutatások szerint a tünetmentes stroke-ok sokkal gyakoribbak, mint a tünetekkel járó stroke-ok.

Egy tanulmány megállapította, hogy az 1998-ban bekövetkezett több mint 11 millió stroke-ból 770 000 tüneteket mutatott, míg közel 11 millió csendes volt.

Bizonyíték, hogy ezekről az úgynevezett csendes stroke-okról az MRI-vizsgálatokon az elzáródást vagy érszakadást követő hegesedésből származó fehér foltok jelennek meg.

Gyakran a csendes stroke-ot akkor azonosítják, amikor a betegek MRI-vizsgálatot kapnak olyan tünetek miatt, mint a fejfájás, kognitív problémák és szédülés.

Bár tünetek nélkül fordulnak elő, hasonlóan kell kezelni őket, mint a tünetekkel járó stroke-ot. A csendes stroke a jövőbeni tünetes stroke kockázatának teszi ki az embereket, kognitív hanyatlás és demencia.

8. A minisztrók nem olyan kockázatos

“A ministroke kifejezést helytelenül használták, mivel egyesek azt gondolják, hogy a kis stroke-okra vonatkozik, amelyek alacsony kockázattal járnak” – mondta Dr. Ortiz. “Ez az állítás helytelen, mivel a minisztrók egy átmeneti iszkémiás roham (TIA).”

“Ez nem egy kis stroke, hanem annak előjele, hogy nagy stroke következhet be. Az akut stroke bármely tünete, legyen az átmeneti vagy tartós, sürgősségi kivizsgálást és kezelést igényel a pusztító nagy stroke megelőzése érdekében” – tette hozzá.

9. A stroke mindig bénulást okoz

A stroke a hosszú távú rokkantság egyik vezető oka, de nem mindenki, akinek stroke-ja van, bénulást vagy gyengeséget tapasztal. A Research kutatása szerint a stroke a 65 éves vagy annál idősebb stroke-túlélők több mint felénél vezet mozgáskorlátozottsághoz.

A stroke hosszú távú hatásai azonban számos tényezőtől függnek, például az érintett agyszövet mennyiségétől és az érintett területtől. A bal agyfélteke károsodása például a test jobb oldalára is hatással lesz, és fordítva.

Ha a stroke az agy baloldalán történik, a hatások közé tartozhatnak:

• bénulás a test jobb oldalán
• beszéd- és nyelvi problémák
• lassú és óvatos viselkedés
• emlékezetkiesés.
  
  

Ha az agy jobb oldalát érinti az agy jobb oldalán, szintén előfordulhat bénulás, ezúttal a test bal oldalán. Egyéb hatások lehetnek:

• látászavarok
• gyors és kíváncsi viselkedés
• emlékezetkiesés.
  
  

10. A szélütésből való felépülés gyorsan történik
    A stroke utáni felépülés hónapokig, ha nem évekig is eltarthat. Sokan azonban nem épülnek fel teljesen. Az American Stroke Association szerint a stroke túlélői között:

• 10%-uk szinte teljesen felépül
• további 10%-uknak ápolóotthonban vagy más hosszú távú intézményben kell ápolást kapnia.
• 25% kisebb károsodással épül fel
• 40%-uk közepes vagy súlyos károsodást szenved.
  
  

Ministroke vagy TIA – Ezért fontos a kivizsgálás

A Research kutatásai szerint van egy kritikus időablak a stroke kezdetét követő 2-3 hónap között, amely alatt az intenzív motoros rehabilitáció nagyobb valószínűséggel vezet gyógyuláshoz. Egyesek spontán módon is képesek lehetnek felépülni ebben az időszakban.

Ezen időablakon túl, és a 6 hónapos korszakon túl a javulás még mindig lehetséges, bár valószínűleg jelentősen lassabb lesz.

Forrás: Napidoktor.hu