Lassú szívverés – Nagy bajt jelez?

Sokakban leginkább az kelt aggodalmat, ha erős, gyors szívdobogást tapasztalnak, holott a túl alacsony pulzus az ártatlan, természetes okokon túl betegségre is utalhat. Miért fontos kideríteni az alacsony pulzus okát?

Az alacsony pulzus nem minden esetben probléma

Egy egészséges felnőtt ember szíve átlagosan 60-80-at ver percenként (ezt az értéket gyakran bpm-nek rövidítik, a „beat per minute” után). A felgyorsult szívverést tachycardiának nevezik: ilyenkor 100-nál többet ver a szív egy perc alatt. Bradycardia esetén lelassul a szívverés, percenkénti 60 alá. A felgyorsulás és a lelassulás a legtöbbször normális jelenség, hiszen például az edzés során megemelkedik a pulzus, alvás és pihenés során pedig lelassul. Az is természetesnek tekinthető, hogy egy edzett személynek eleve lassabb a pulzusa, mint egy inaktív társáé. 

Van azonban néhány olyan tünet, amely az alacsony pulzus mellé társulva már kivizsgálást igényel, ilyen például az indok nélküli kimerültség, a zavartság, a szédülés, az ájulás, a légszomj, illetve a fizikai aktivitás közben jelentkező légzési nehézség.

A szív problémájára és más betegségre is utalhat a lelassult szívverés

Ha nem evidens vagy ismert ok okozza az alacsony pulzust, mindenképpen utána kell járni, mi lehet a háttérben.

Mindenképpen érdemes endokin betegség után kutakodni, ugyanis igen gyakran a pajzsmirigy alulműködés lassítja a szívverést. Ennek a betegségnek további jellemzője lehet, hogy felviszi a vérnyomás diasztolés (alsó) értékét. Ugyanakkor azt is meg kell vizsgálni, nem a szív működésével van-e valami probléma” – hangsúlyozza Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa. – Ha ugyanis a lassú szívverés nem képes elég vért pumpálni, például az ún. sick sinus szindrómánál, vagy ingerületvezetési blokknál, az akár életveszélyes állapotot, eszméletvesztést, szívelégtelenséget is okozhat. Azt is érdemes tudni, hogy sok olyan állapot, amely károsítja a szívet, lelassíthatja a szívverést, ezért fontos a rendszeres kontroll például szívkoszorúér betegség, szívelégtelenség, szívinfarktus utáni állapot, szívizomgyulladás, magas vérnyomás, cukorbetegség és akár Lyme-kór esetén. A kikérdezés során a szedett gyógyszerekre is fontos rákérdezni, ugyanis bizonyos szív-érrendszerre ható gyógyszerek, főként a béta-blokkolók és a kalciumcsatorna-blokkolók szintén lelassíthatják a szívverést.

ekg, szív

Fotó: 123rf.com

Mindenképpen fontos tehát orvoshoz fordulni, ha kimaradó dobbanásokat, gyengeséget, szédülést, esetleg ájulást tapasztalunk, illetve, ha a családban előfordult már szívritmuszavar vagy egyéb szívbetegég, esetleg hirtelen szívhalál. A korai felismerés a tünetmentes esetekben is döntő jelentőségű az esetleges súlyos következmények elkerülése miatt.

Milyen vizsgálatok lehetnek szükségesek alacsony pulzus esetén?

A szívritmuszavarok, így a bradycardia kivizsgálása is a páciens panaszaira és az előzmények megismerésére épül. Meg kell tudnunk többek közt, mióta állnak fenn a panaszok, van-e ismert szívbetegség a háttérben, milyen aktív életet él, milyen gyógyszereket szed az illető. A kapott információk alapján dől el, milyen eszközös vizsgálattal kaphatunk pontos diagnózist” – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – „A nyugalmi EKG-n és a laborvizsgálatokon kívül szükség lehet a nyaki verőér kompressziója során végzett EKG-ra, 24 órás vagy akár 7 napos Holter EKG-ra és szívultrahang vizsgálatra. Amint diagnosztizáltuk a betegséget, és kiderült az alacsony pulzus oka, célzott kezelésbe kezdhetünk. Ha pedig esetleg arra jutunk, hogy nincs szervi ok a háttérben, elég lehet az életmódváltás is személyre szabott mozgásprogrammal, szerencsés esetben életmód orvos vezetésével.”

Olvasd el ezt is!

Magas pulzus – nyugalomban vagy terhelésre jelentkezik? Nem mindegy!

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.