Felépülés a mélyvénás trombózis után 2017-09-04 Blog, Szív és érrendszer Megosztás: Tweet Mélyvénás trombózis után vannak bizonyos dolgok, melyekre a betegnek oda kell figyelnie, nehogy újra kialakuljon a probléma vagy annak egy szövődménye (pl. PTS). Hogy pontosan mikre is érdemes ügyelni a mindennapokban, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük. Mennyi ideig kell véralvadásgátlót szednem? Érdemes tudni, hogy a véralvadásgátlók szedésekor a véralvadás/vérzékenység egyensúlya némileg az utóbbi irányába tolódik, így megakadályozza a kezelés a vér fokozott alvadékonyságát és elősegíti a szervezet egyébként állandóan meglévő vérrögoldó, ún. fibrinolitikus aktivitását. Hogy pontosan mennyi ideig kell a betegnek véralvadásgátló terápiában részesülnie, azt több tényező is befolyásolja: ilyen például, hogy hol keletkezett vérrög, miért alakult ki, milyen rizikótényezők állnak fenn, milyen egyéb betegségei vannak az illetőnek stb. Amennyiben igen kicsi az esély egy újabb trombózisra, akkor elég lehet 3-6 hónapos kezelés, ám ha magasabb, akkor gyakran élethosszig tartó terápia indokolt. Milyen véralvadásgátlót kell szednem? A véralvadásgátlóknak több fajtájuk is van: kumarin származékok, heparinok és az új típusú készítmények (NOAC). Hogy kinek melyiket kell alkalmaznia, arról szakorvos dönt, hiszen vannak olyan állapotok (pl. terhesség), amikor egyedül az alacsony molekulatömegű heparin injekció (LMWH) adása jöhet számításba. Azonban hosszútávon leggyakrabban a kumarin származékokat és a NOAC szereket ajánlja a kezelőorvos. Érdemes tudni, hogy vannak olyan esetek, amikor lehetséges az áttérés egyik fajta készítményről a másikra. (Az OEP általános szabálya, hogy az addig bevált kumarin kezelés NOAC-ra váltását a kényelem miatt nem támogatja.) Megtörténhet a váltás például akkor, ha a kumarinra súlyos mellékhatás lép fel, (pl. nagyfokú hajhullás), vagy ha olyan ingadozó a beteg INR-je, hogy beállíthatatlan – akkor orvosi javallattal áttérhet az új típusú készítmény alkalmazására (de ilyen esetekben nagyon ajánlott a beteg malignus, vagyis rosszindulatú folyamat irányában történő teljes kivizsgálása). Mikor „távozik” a vérrög és múlik el a fájdalom? A vérrög egy idő után a véna falához tapad, vagyis ekkor a thrombus szervül. Ez a folyamat leghamarabb 4-7 nap alatt lezajlik, de ez nagyban függ attól, hogy a thrombus lapos-e és nagy felülettel tapad le az érfalhoz, vagy egyfajta „kocsányon lóg”, azaz lebegő vérrög-e. (Ez utóbbi nagyobb veszéllyel embolizálódik). Amíg ez végbemegy, tarthat a fájdalom, ám a véralvadásgátló szedése megkezdése után nem sokkal a kellemetlen érzés gyakran csökken, majd megszűnik. A legtöbb beteg néhány hét, egy-két hónapon belül jelentős javulásról számol be. Azonban vannak olyan esetek, amikor hosszútávon is fájdalom és lábdagadás keseríti meg a beteg mindennapjait. Ez a posztrrombotikus szindróma (PTS), mely rendszerint a nem megfelelő utókezelés miatt alakul ki (megfelelő kezelés nélkül az esetek 80%-ban a trombózis után 10 éven belül fellép a PTS). Hogy ez elkerülhető legyen, fontos a kezelőorvos által meghatározott INR szint elérése és megtartása, valamint bizonyos ideig kompressziós harisnya viselése. Mikor állhatok vissza munkába? Gyógyulás után, amennyiben az orvos is úgy látja jónak, vissza lehet térni a munkába, ám ekkor érdemes néhány szabályt betartani. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elmondása szerint fontos ekkor a megfelelő erősségű kompressziós harisnya viselése a vénás keringés felpezsdítése céljából, a végtagok óránkénti átmozgatása, a tartós ülés és állás kerülése, valamint a bő folyadékfogyasztás (kb. 2,5-3 liter). Forrás: Trombózisközpont