Hallássérültek turisztikai szokásai és igényei

Kutatás: Ma Magyarországon a fogyatékos emberek turisztikai lehetőségei, így szokásai és igényei egyes elemeikben lényeges különbségeket mutatnak az általános lakossági mintán mért jellemzőkhöz képest.

Turisztikai szokások:

– A kutatásban résztvevő hallássérültek turisztikai programokra vonatkozó részvételi aktivitása ? elsősorban a belföldi utak tekintetében kiemelhetően nagy: belföldi turisztikai programon az elmúlt 2 évben a válaszadók majdnem mindegyike, külföldi turisztikai programon eddigi életében megközelítőleg kétharmada, jelen fogyatékossági állapotában több mint fele járt már.

– Az eddigi külföldi turisztikai programok közel fele egynapos volt, a célországok között ? eseti kivételtől eltekintve ? kizárólag európai országok jelentek meg.

– Az egynapos turisztikai programok adják az összes belföldi program több, mint felét, a 2-4 napos programok közel harmadát.

– Minden magyarországi turisztikai régió a válaszadók közel kétharmadának érdeklődésére számot tart, a legnépszerűbb a Balaton.

– A turisztikai program szervezése során megjelenő befolyásoló tényezők között a legfontosabban a rokonok, barátok, ismerősök meglátogatása, a pénzügyi keretek, az egyszerű érdeklődés és a családok, barátok ajánlása.

– A leggyakoribb programtípusok külföldön a városlátogatás, belföldön a rokonok, barátok meglátogatása, és mindkettő esetében a vízparti üdülés, amely nem csak az eddigi gyakorlatot, hanem a preferenciákat is jellemzi. – A turisztikai programok során ? itthon és külföldön ? jellemző (és a jövőben is igényelt) tevékenységek leggyakrabban a kulturális látnivalók megtekintése, városnézés, strandolás, fürdőzés, kirándulás, természeti látnivalók megtekintése, passzív pihenés, kulturális rendezvényeken való részvétel és vásárlás.

– Leginkább barátokkal, ismerősökkel és családdal utaznak és szeretnének is

– Majd mindegyikőjük utazott már együtt más fogyatékos emberekkel, ám érdemben ez a kérdés nem foglalkoztatja a csoportot.

– Sem a külföldi, sem a belföldi utazások esetében sincs kiemelhető szállástípus, ám jó részük majd mindet próbálta már; a preferenciák is széles skálán mozognak.

– Legnépszerűbb ellátástípusok a saját szervezés és a félpanzió, a preferenciák között a teljes ellátás is szerepel; az étteremlátogatási alacsony gyakoriságtól a vonatkozó igények jóval nagyobbak.

– A közlekedési eszközök hétköznapi használata többségük számára problémamentes, külföldre bérelt busszal vagy repülővel, belföldi turisztikai programra tömegközlekedési eszközökkel (busz, vonat) szoktak utazni, amely az igényeknek is megfelel.

– Turisztikai programjainak szervezésében majd mindig részt vesznek, de rendszerint családtag és / vagy barát is részt vesz ebben; az utazási irodák szerepe a külföldi programok esetében jelenik meg a gyakorlat és az igény szintjén is.

– A szükséges információk megszerzésének legfontosabb forrása külföldi programok esetében az internet, hazai programok esetében a család és a barátok, ismerősök, ezt követik mindkettő esetében a prospektusok, katalógusok és az útikönyvek.Turisztikai tevékenységeket hátráltató tényezők:

– A kutatásban résztvevő hallássérültek felével előfordult már, pénzügyi akadályok miatt nem vagy korlátozottan tudta csak megvalósítani turisztikai célú terveit; így sokan mondtak már le terveik egy részéről vagy egészéről, vagy olcsóbb hely választásával, illetve az eredeti helyen kevesebb idő eltöltésével vagy kevesebb szolgáltatás igénybe vételével járt az anyagi korlátozottság.

– Fogyatékossági állapota a hallássérült válaszadók döntő többségét nem befolyásolta turisztikai programja során a szállás, ellátás és a közlekedési eszköz kiválasztásában.

– A turisztikai célú információforrások közül az elsősorban a személyes kommunikációra építő tourinform irodák és utazási irodák, utazási kiállítások a válaszadók kétharmada számára részben vagy egészben nem akadálymentesek.

– A válaszadók negyedével fordult már elő, hogy a turisztikai szolgáltatónál nem állt rendelkezésre a fogyatékossággal kapcsolatos, akadálymentességre vonatkozó információ, illetve a szolgáltatók gyakran nem ismerik a fogyatékossághoz és akadálymentességhez kapcsolódó fogalmakat.

– A turisztikai programokon a közlekedési eszközök akadálymentességével kapcsolatban a külföldi utazók negyedének volt problémája, ám a belföldi utazók körében ez majdnem kétszerese, mindkettő eseti jellegű nehézségek jelzésével.

– A helyiekkel való kapcsolatfelvétel a válaszadó hallássérültek felének problematikus.

– Gyakori probléma válaszadók fele számára a turisztikai programok helyszínén történő tájékozódás, információszerzés.

Akadálymentesség valójában:

– A válaszadók több mint fele hallókészüléket használ a mindennapi élete során, amely gyakorlatilag mindegyikőjük számára nélkülözhetetlen a turisztikai programon is.

– Indukciós hurok a hétköznapokban a hallássérültek közel harmada számára szükséges, és erről többségük nem tud lemondani a turisztikai programokon sem.

– Speciális jelzőrendszereket (fény- és hangjelzés) a hétköznapi életében a válaszadók fele használ, több mint harmada esetében ez turisztikai programon sincs másként.

– A szolgáltatási igények közül egyedül a jeltolmács szolgáltatás emelhető ki, a hétköznapi életében a válaszadók közel felének van rá szüksége, a turisztikai programon ez a válaszadó hallássérültek pontosan harmada számára nélkülözhetetlen.

Turisztikai tervek, vágyak, fizetőképes kereslet:

– A kutatásban résztvevő hallássérültek háromnegyedének jelen körülményei között, az akadálymentességet feltételezve van konkrét turisztikai programterve az elkövetkezendő néhány évre vonatkozóan.

– A külföldi turisztikai terve a válaszadók több mint harmadának van, melyben évi többszöri egynapos, és ritkábban többnapos, egyhetes program szerepel.

– A belföldi turisztikai tervek jóval több válaszadónál jelennek meg: több mint kétharmaduk egynapos kirándulásra évente többször vagy akár havonta szeretne menni, de a párnapos és a válaszadók felénél megjelenő 5-10 napos utazás is szerepel a tervek között. – A válaszadók több mint kétharmada dolgozik jelenleg, fele akkreditált célszervezetnél.

– A foglalkoztattak háromnegyedének határozatlan idejű munkaszerződése van.

– A háztartások jövedelmének legfontosabb forrásai a nyugdíjszerű ellátások és a bejelentett munkából származó jövedelem (háztartások több mint kétharmadában), fogyatékossági támogatásban a válaszadók fele részesül.

Támogatási formák:

– Egyetlen olyan támogatás van, amelyet a válaszadók több mint fele nem csak ismer, de igénybe is vesz: a kísérőnek járó utazási kedvezmény.

– A válaszadók több, mint harmada él a következő kedvezményekkel: utazási kedvezmény, társadalmi szervezeti tagsággal járó kedvezmények, nyugdíjszerű ellátáshoz kötött kedvezmények és az üdülési csekk.

– A társadalmi szervezeti tagsággal járó kedvezményeket és az utazási kedvezményeket a válaszadók megközelítőleg harmada egyáltalán nem ismeri.

– A sokak által ismert de igénybe nem vett üdülési csekk és nyugdíjszerű ellátásokhoz kötődő kedvezmények kapcsán jelentős arányban előfordul, hogy nem feleltek meg egy feltételnek, vagy későn jutottak hozzá a szükséges információhoz.

– A válaszadók háromnegyede támogatja a kedvezmények, mentességek körének bővítését, több mint kétharmada a konkrét anyagi támogatást.

– A hallássérült válaszadók több mint fele szerint szükség van a turisztikai szolgáltatók akadálymentesítésre való ösztönzésére és célzott, fogyatékos emberek fogadására felkészítő fejlesztésére, valamint a turisztikai információk célzott, aktualizált, összesített adatbázisának, információforrásának működtetésére.

Forrás: