Mindfulness meditáció

Olyan korban, amikor a betegállományba kiirt emberek száma növekszik a stressz okozta betegségek miatt senkit nem lep meg az a tény, hogy az érdeklődés, a stressz kezelése és stressz enyhítése iránt jelentősen növekszik.

Sok ezek közül a metódusok közül más tradíciókból ered, mint a nyugat-európai orvoslás. Számos közülük meditációs technikákra épül, amelyek ősiek és teljesen más célból lettek kifejlesztve, mint orvosi célok.

A legtöbb közülünk mostanában lett egyre gyakrabban vizsgálva tudományosan elfogadott módszerekkel. Az első publikált vizsgálat nemrég jelent meg a svéd orvosi hetilapban a qigong kontrollált vizsgálatáról, ami egy ősi kínai mozgásmeditációs tréning. Egy metódus, ami több alkalommal lett vizsgálva különböző tudományos vizsgálatokban a mindfulness meditáció.

A mindfulnesst legjobban talán a "tudatos jelenlét" kifejezésre lehetne fordítani, de ez sem adja vissza igazából az eredeti kifejezést ami a buddhista tradíciókból ered. Egy amerikai molekuláris biológus Jon Kabat Zinn a 70-es években került kapcsolatba a buddhizmussal és tanulta meg a meditációt. Kiépített egy programot és 79-ben megnyitotta a Stress redukciós klinikát a Massachusettsi egyetemen azért, hogy módszeresen képezzen ki testi betegségekkel rendelkező betegeket mindfulness tréningre.

Az alapgondolat az volt, hogy a buddhizmus tudását a szenvedés és ennek kezeléséről szelesebb körben terjessze egy olyan formában, ami mentes a filozófiától és vallási tartalmaktól. Az ö tudományos háttere hozzájárult ahhoz, hogy a metódus már korán vizsgálat alá került.

Mikor 3 pszichológiaprofesszor Masrk Williams, John Teasdale, és Zindel Segal elhatározta, hogy elindít egy programot olyan depressziós betegek részére, akik a kognitív terápiára jól reagáltak és tünetmentessé váltak, azért, hogy megelőzze a visszaesést a depresszióra, programjukat a mindfulnessre alapozták.

Kidolgozták a mindfulness alapú kognitív terápiát (MBCT). Egy tudományos vizsgálatban kimutatták, hogy ezen technika 5 éves intervallumon belül a visszaesési rátát 66%-rol 37%-ra csökkenti azoknál a betegeknél, akik ebben a programban vettek részt és korábban már több depressziós epizódjuk volt.

Ez mindenképpen meglepően jó eredmény. Ez a terápiás technika több helyen a világon bevezetésre került, és jelenleg Svédországban kezdtek el több helyen alkalmazni, többek közt a burn-out szindróma(kiégés) illetve az úgynevezett krónikus fáradtság szindróma esetén. A mindfulness és a mindfulness alapú kognitív pszichoterápia egy átfogó program, ami napi meditációs gyakorlatokat követel meg a résztvevőtől.

Mit jelent, mit foglal magába a mindfulness tulajdonkeppen?

Hogyan különböztetjük meg más meditációs technikáktól mint pl. Transzcendentális meditációtól?

Azok a szerzők, akik megkísérelték definiálni a mindfulness fogalmat egy olyan állapotot írnak le, ami a jelenre fokuszál, és nem értékeli, nem minősíti azt sehogyan sem, se pozitív se negatív módon. Ezt a speciális figyelmi állapotot gyógyítónak értékelik. Ahelyett, hogy tele lennének katasztrófa gondolatokkal, félelemmel, vagy nyugtalansággal, megtanulja az ember, hogy egy pártatlan, független szemlélője legyen saját mentális aktivitásának. A fokuszált figyelem áll a transzcendentális meditáció középpontjában is, ami abból indul ki, hogy a figyelem állandóan visszavezetődik egy hangkombinációra, egy mantrára.

Amikor az ember ezt gyakorolja (min. kb 20 percig) a mentális aktivitás csökken, és a gyakorló egy olyan állapotba kerül, amikor nem gondol semmi másra, egy bizonyos belső nyugalom lepi el amit transzcendentális tudatnak hívnak es amelyet gyógyító komponensnek tekintenek a metódusban.Az eddigi vizsgálatok a következő betegcsoportokon történtek randomizált, kontrollált próbákban: fibromialgia, más krónikus fájdalom korképek pl. Reumatoid arthritis, különböző tumoros megbetegedések, szív és érrendszeri betegségek, psoriasis, sclerosis multiplex, és depresszió. Az általános tendencia világos ezen vizsgálatok alapján. Az összes vizsgálatban, kivéve egyet, ami traumás agykárosodásnál próbálta vizsgálni a MF-t, kimutatták, hogy szignifikánsan jobb eredmények adódnak a kontrollcsoporthoz viszonyítva egy vagy több tényező szempontjából.

Eleddig teljesen ismeretlen az oka, hogy a MF pl. a depresszió esetében hogyan viszonyul a gyógyszeres terápiához. Egy vizsgálat sem mutatott ki mellékhatásokat a mindfulness terápiával kapcsolatban. Jelen pillanatban az amerikai NIH honlapja 22 folyó vizsgálatot ir le MF-szel kapcsolatban.

Az, hogy a MF és más meditációs technikáknak stressz-redukáló hatása van, azt jelenti, hogy használhatóak az összes stresszel kapcsolatos betegség megelőzésében. Vannak vizsgálatok egészségesek embereknél is, amik azt mutatják, hogy pozitív pszichológiai hatások jelentkeznek. Két kontrollált vizsgálat történt medikusoknál.

Az arizonai egyetem vizsgálata szorongásra, depresszióra és empátiára való pozitív hatást mutatott ki. A másik vizsgálat, Philadelphiából, medikusoknál MF kurzusokat ajánlott, mint fakultatív tantárgyat, es kontrollként azokat a medikusokat használták, akik komplementer es alternatív medicina kurzust választottak. A meditáló hallgatóknál, kezdetekben több pszichológiai probléma lepett fel, mint a kontrolloknál, de kilenc hét után szignifikánsan jobb eredményeket értek el, mint a kontrollcsoport.

Egy nem teljesen szokatlan kommentár szerint, amikor a MF-et felajánljak egy stresszelt embernek, az nehezen szakit időt magának erre az aktivitásra, ami csökkenthetné a stresszérzetet. A Karolinska egyetemen újonnan kivitelezett vizsgálata szerint a leggyakoribb ok, amiatt, hogy az emberek nem vettek reszt a Mf-ban, az állítólagos időhiány volt.Számos kérdőívet dolgoztak ki annak céljából, hogy mérjék milyen fokban élik át a különböző emberek a MF-t. Az ember úgy gondolja, hogy a különböző emberek különbözőképp és különböző intenzitással élik át a MF-t. Az alapgondolat az, hogy a meditáció, a MFBCT es a MF alatt, nagyobb fokú koncentrációhoz kell, hogy vezessen a mindennapi életben is, és ez a mindennapi tapasztalat az, ami a csökkent stresszérzethez és javuláshoz vezet.

Egy kutatócsoport rájött arra, hogy a Mf-nek 5 különböző komponense van, nevezetesen:

1. figyelem az érzésekre, gondolatokra, testi reakciókra

2. képesség arra, hogy a tudatunkkal a jelenre koncentráljunk

3. képesség arra, hogy érzéseket és belső megfigyeléseket tudjunk leírni szavakkal

4. egy nem értékelő attitűd a belső történésekre nézve

5. alacsony reaktivitás a belső érzések felé.

Az 50-es évek óta az ember megpróbált különböző agyi aktivitásokat találni a meditációval kapcsolatban meditáció alatt. Nemrég foglalták össze 96 vizsgálat eredményét, melyben képalkotó eljárásokkal (EEG, PET, SPECT, fMRI) vizsgálták a különböző típusú meditációkat.

Hat ezekből a vizsgálatokból (4 EEG és 2 képalkotó vizsg.) az MF meditációt vizsgálta. Az összefoglalás szerint az elülső cingulum és a dorsolateralis frontális régiókra van hatással az MF meditáció.

Egy MR vizsgálat eredménye amellett szól, hogy a hosszútávú meditáció és megvastagodott agykéregrészek (prefrontalis cortex, ill jobb elülső insula ) vastagodása között kapcsolat van. A vizsgálat érdekessége, hogy a különbségek nagyobbak voltak az idősebb meditáló és a kontrollcsoport tagjai közt, mint a fiatalabbak és a kontrollcsoport tagjai közt. A cikk szerzői szerint, ez azért lehetséges, mert a korral járó agykéreg elvékonyodás a homloklebenyben kevésbé kifejezett a meditáló csoportnál.

Ezek alapján elmondható, hogy ezen megelőző és egyben terápiás eljárásnak helye van a mai magyarországi viszonyokban is.

Forrás: