Forog a világ – a szédülés okairól 2011-09-30 Reggeli Napidoktor Megosztás: Tweet Dr. Jákli Györgyi csecsemő- és gyermekgyógyász adott felvilágosítás a Csak csajok műsorában a szédülés okairól, ami önmagában nem betegség, hanem tünet vagy egy tünetegyüttes része. A szédülés önmagában nem betegség, hanem tünet, amelynek hátterében nagyon sok különböző betegség állhat, a leggyakoribb oka a szédülésnek például az éhség, illetve az alacsony vércukorszint. Dr. Jákli Györgyi csecsemő- és gyermekgyógyász adott felvilágosítás a szédülés okairól. Mit nevezünk szédülésnek? „Beletartozik a szédülés fogalmába, ha bizonytalannak érezzük magunkat, ha forgó jellegű szédülést érzünk, ha az egyensúlyunk bomlott meg, ha bizonytalanná vált a járásunk. Valójában az első két felsorolás, az ami a köznyelvben szédülést jelent.” – magyarázza Jákli doktornő – „Ha megkérdezem a pácienset mégis mit érez, olyanokat mondanak általában, hogy kimegy a lábam alól a talaj, úgy érzem mintha elájulnék, hányingerem van.” Külön orvosi elnevezése van a speciális forgó jellegű szédülésnek, ez az úgynevezett vertigo. A betegek ennek a forgásnak általában meg tudják határozni az irányát is. Mik lehetnek az okok? Okai lehetnek például a vércukorszint ingadozás, az alacsony és magas vérnyomás váltakozása, a láz, az éhség, az agyrázkódás, az ájulás megelőző tünete is lehet, a hőguta, a vérszegénység, a szembetegségek, a nyaki gerinc betegségei, a pánikbetegség, a depresszió, a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, egyes gyógyszerek, az agydaganatok, a migrén, az epilepszia, a fülgyulladás. A legismertebb – fülzúgással és szédüléssel járó – betegség a Méniére-betegség. A betegség pontos oka ismeretlen. Annyit tudunk, hogy a helyzetérzékelés és egyensúlyérzékelés fülben található szerve, az ún. labirintus kitágul, a benne lévő folyadék felszaporodik, és ez okozza a szédüléses panaszokat. A Méniére-szindróma tünetei közé tartozik a rohamokban jelentkező átmeneti, akár 8 órán keresztül fennálló szédülés, a halláscsökkenés, a fúvó jellegű fülcsengés, valamint nyomásérzés. Külön tünetcsoport a jóindulatú, rohamokban jelentkező ún. pozícionális szédülés. Ilyenkor bizonyos fejhelyzetben 30 másodpercnél tovább tartó szédülés jelentkezik. A pozícionális szédülés a fej helyzetváltoztatását követően jelentkezik, a tünetek fél percnél tovább tartanak, általában azonban 1-2 percen belül megszűnnek. A betegek többnyire hosszabb-rövidebb idő után megszokják a tüneteket. Bezzeg a gyerekek! A felnőttekkel ellentétben a gyermekek kifejezetten élvezik, hogy sürögnek-forognak és pörög-forog velük a világ. Viszont ahogy idősödünk egyre rosszabbul tűrjük ezeket a behatásokat. Ennek az oka az egyensúlyozó szervünk, ami a belső fülben helyezkedik el. Itt három félkörből álló ívgyűrű található speciális folyadékkal valamint szőrsejtekkel, amik a helyes egyensúlyérzékünkért felelősek. Forrás:
